Crutzfield Hassel kalandja

[Joseph Goebbels]

Németország

06:00

Hassel miután felkelt és kiment, arra lesz figyelmes, hogy Gestapo autó kanyarodik be a laktanyába, kipattan a sofőr és kinyitja az ajtót, majd kiszáll a kocsiból egy ezredes.
A tiszt határozottan elindul célja felé, ami nem más, mint Papa.
Papa Hassel mellett álldogál éppen és pipája meggyújtásával foglalkozik.
- Beier őrmester? - vakkantotta energikusan az ezredes és rosszallóan nézett végig a társaságon. Pici éppen akkorát ásított, mint az oroszlán, majdnem kiakadt az állkapcsa. Miután Papa nyugtázza az ezredes szavait és úgy ahogy tiszteleg, félre vonul, mert az ezredes vele akar beszélni. Negyed óra társalgás után ketten visszajönnek.
- Hassel, Légiós, Paul, Steff. Mehettek olaszba spagettit enni. Az ezredes úr azért fáradt hozzánk ide, mert Mussolini egyik értékes tárgyát ellopták és néhány bátor német katonára van szüksége az olasz vezérnek. Ez fontos küldetés az ezredes szerint, mert a német-olasz barátság nagy fontossággal bír, tehát el ne csesszétek nekem. Különben egy hét Torgauban minimum. Azonnal indultok a reptérre - majd oda hajol és oda súgja Papa. - Bár én személy szerint cseszek az egészre, de hát fentről jött a parancs.

07:00

Berlin reptér

- A különleges küldetésre toborzott önkéntesek, uram! - szalutál egy tizedes a reptéren és átadja Hasseléket egy luftwaffés tisztnek, ő tiszteleg. - na, ti anya szomorító bagázs. Itt ez a nyamvadt gép, feltoljátok a dagadt seggeteket, ejtőernyő fel és kiugrotok Róma felett, mikor zöldre vált a lámpa. Ha nem így van, személyesen kereslek meg titeket és kitekerem azt a béna nyakatok, értve! Roppant fontos a küldetés. Az összekötőtök Giseppe Don Statch lesz. Százhetven centi magas, vézna alak, barna rövid haj, kék szemek, majd "A" ponton fog várni titeket - és itt Hasselék kezébe nyom egy térképet Róma városáról, amin jelek vannak. "A" pontot hamar megtalálják a katonák, egy piros körrel van bekarikázva egy sikátorban Róma belvárosában.
- Lehetőleg úgy ugorjatok le, hogy ne hozzátok a frászt a népre. Lesz egy kis elhagyatott hely, oda essetek. Heil Hitler! - üvölti szinte a tiszt és tiszteleg fanatikusan, aztán eltrappol, Hasselék pedig felmennek a gépre és a gép rögtön fel is száll.

[Crutzfield Hassel]

Hassel csak a gépen fogja fel a feladat fontosságát és azt, hogy mekkora baromság is lesz az egész. Mussolini egyik értékes tárgyát ellopták és néhány bátor német katonára van szüksége az olasz vezérnek. Emlékszik vissza és hirtelen elkezd röhögni. Az egész csapatra átterjed a nevetés...
-Miért éppen mi? - kérdi Steff, miközben a géppisztolyát ellenőrzi.
-Ha én azt tudnám tesó... - csatolja be az egyik hevedert Paul.
-Kíváncsi vagyok az ottani nőkre... - vet fel egy olyan témát Hassel, ami mindenki agyfunkcióit lefoglalja...
-Hehehe... - eröltet mosolyt az arcára a sivatagi harcos...
-Bocs... - hajtja le a fejét Steff...

Úgy 1 óra múlva már Olaszország határánál vannak... Még 30 perc és a célzóna felett lesznek. Egy pilóta jön hátra:
-Csatoljatok be, ti német "hősök", kidobunk titeket, mint a rakás sze...
-Pofa be! - kiáltja túl a motort Hassel.
-Akkor hát, felkészülni! - kiálltja a pilóta.
Mindenki feláll és beakasztja a kampóját. A lámpa vörösen izzik.
Hirtelen zöldre vált...
-Gyerünk, ugrás, ugrás!
Hassel ugrik ki először, az ernyő természetesen kinyílik és erőset ránt a hevedereken... Egy nyögés hallatszik a feje fölül, majd mégegy és mégegy. A talaj egyre közeledik, a területet pedig eltévesztették... Egy zárda elött fognak landolni...

[Joseph Goebbels]

Hasselék elütötték az időt a maguk módján, míg repültek, aztán mikor a lámpa zöldre váltott, sorban kiugráltak. Először tényleg úgy tűnt, hogy zárdában kötnek ki, de hirtelen feltámadt a szél és jóval arrébb sodorta őket. Hassel szeme kerekre tágult. Egy ponyvát látott, olyat amilyen a kinti árusok árui felett szokott lenni, hogy megóvja őket az esőtől és egyéb szélsőséges körülményektől. Hassel ezt szépen átszakította és betört egyenesen egy olasz étterembe és ahogy földet ért, fellökött egy pincért, aki eldobta a tányérját. A tányér tartalma a német katona arcát borította be. Spagetti.
Még három puffanás jelezte, hogy társai földet értek.
- Lám, Papa tud ám jósolni. Ha spagettit mond, akkor tényleg azt is eszünk - nevetett Paul.
A pincérek megrémültek, nem értették mit keresnek itt német katonák, a lakosság is akik éppen itt étkeztek eléggé megijedtek, de nem nagyon kiabáltak.
Az étterem vezetőjét értesítették, kijött és nagyot nézve így szólt.
- Meghívhatom valamire az urakat? - bár lehet gondolatban melegebb éghajlatra kívánta inkább a kis csapatot.

[Crutzfield Hassel]

Hassel, Paul és a Légiós az ernyőjét szedi össze és a sárga mosolyukat villogtatják az olasz felsőbb rétegeibe tartozó embereknek. Steff az aki tud egy kicsit olaszul, így ő lép a hely igazgatója elé.
-Jóestét kívánok, a társaim nevében is és elnézést kérnénk a kellemetlenségért. - mondja miközben ellenörzi az MP 40-esét. - Egy finom olasz borral vagy netn valami erősebbel megkínálhat minket, a spagettit már megkaputk köszönjük. - vigyorog Hasselre.
-Mit pofázol? - kérdezi ék káromkodások közepette Hassel. A fegyverét leveszi és ellenörzi, még egy kicsit szöszöl vele és nagyon úgy néz ki, mint aki el akarja foglalni a helyet.

[Joseph Goebbels]

- Parancsoljanak, máris hozzuk - feleli a vezető és pár pillanat múlva az említett dolgokat kihozza egy pincér és a csapat máris gazdagabb finom itókákkal.
- Köszönöm - biccent Steff, majd válaszol Hasselnek. - Nyugi, csak kértem piát tőlük - vigyorog.
- Asszem meg kéne keresni a tagot az "A" pontnál, nem? - tűnődik el egy picit Paul, de nem nagyon akaródzik neki.
Ekkor pár olasz lány jön ki az étterem "belsejéből", a belső részből és oda futnak lelkesen a német katonákhoz. - Áh, kit érdekel a tag. Meresztheti a pöcsét felőlem még egy évig - vigyorog Paul.
- Herr Katona, megmutatni nekem nagy német vezetés? - mosolyog csábosan a lány és elkezd alul matatni Paulnál, ő fölényesen szétnéz és elvonul a lánykával, ha nem állítja meg valaki. Légióst is körüldöngik, mint a legyek, minden katonára legalább két lány jut, persze a helyieknek ez nem annyira tetszik, főleg az apáknak. Pár férfi ki is jön és morcosan nézi a németeket.

[Crutzfield Hassel]

Hassel egy jó erős alkohollal ledől a sarokba, de még odaszól Paulnak, hogy 30 percet lesznek csak itt.
-Oké, oké, majd jövök ha végeztem. - mondja miközben a keze a lány szoknyája alatt matat...
A Légiós csak ránéz a lányokra és franciául kéri meg őket arra, hogy menjenek a francba... Mikor meglátja a férfiakat a puskáját leteszi és elkezd játszanni a mór törjével. A tőr igazság szerint egy rövidkard már, a markolata elefántcsontból van. Hassel is érzékeli a veszély forrását és a pisztolytáskáját kipatentólja. Steff ugyanúgy eltűnt mint Paul...
-Ezek sose változnak... - motyogja a Légiós. - Te most kivételesen mért nem mentél?
-Tudod milyen szar amikor a heveder kishílyán kihe... - elhallgat, mert tudja, hogy megbántaná a barátját... - Jobban esik most az alkohol.
A férfiak kicsit félve közelednek tovább...

[Joseph Goebbels]

A férfiak nem nagyon tágítanak és egyikük, egy két méter magas, izomhegy fickó oda megy a Légióshoz és erősen méricskéli. Mintha azt fontolná, hogy behúzzon neki, vagy ne. A mór tőr eléggé eléggé elgondolkodtató fegyver és nem tudja mit tegyen. Hárman Hasselhez sétálnak, a többiek eszegetnek inkább.
Nem tetszik az apáknak, hogy lányaik holmi katonák körül legyeskednek, főleg olyan katonáknál, akik látszólag valami söpredék fajtából valóak. Ha legalább tisztek lennének! De nem.
Kis idő múlva, mielőtt lejárna a megadott fél óra, rendőr autóa vijjogása veri fel a csendet és mielőtt Hassel és Légiós ide hívhatná a két testvért, két rendőr autó fékez le.
Lehet bent telefonáltak a fakabátoknak.
Négy rendőr száll ki a kocsikból és elindulnak Hassel felé.
- Uram, telefonhívást kaptunk, hogy csendháborítás történt és magán tulajdon rongálás. Kérem távozzanak - mondja olaszul, bár látja, hogy németek, de nem foglalkozik ezzel a ténnyel. Lehet Olaszországban mégse szeretik olyan sokan a német katonákat. Légiós benéz az étterem ablakán és látja, amint a vezető a fejét fogja. Ugyanis a vezető hívta ki a rendőröket, de azt a lelkükre kötötte, hogy ne mondják meg ki hívta őket. Így viszont még egy vak detektív is képes lenne kideríteni, hogy az étterem vezetője volt a tettes és ez nem vet rá jó fényt a németekkel szemben.
Ki is jön a vezető.
- Kérem Herr Katona. Örülünk maguknak, de bizonyára a FÜhrerük se azt szeretné, hogy itt ücsörögjenek. Biztos kaptak feladatot. Kérem menjenek - magyaráz olaszul ő is.

[Crutzfield Hassel]

Steff és Paul a vijjogásra lejönnek, de már csak akkor érkeznek amikor az étterem vezetője mondja a dolgot. Hassel a pisztolyát elrakva kiegyenesedik és a vállára veszi a puskát. Véletlenül vagy épp direkt eltalál egy igen drága vázát ami megtanul repülni, de a landoláson még dolgoznia kellett volna...
-Asszem mennünk kéne. - mosolyodik el Hassel és a rendőrökre mutat, miközben Steffékre néz. - Asszem nem látnak minket szívesen...
-Nincs kizárva, de a lányok nagyon kedvesek voltak. - mosolyodik el Steff.
A rendőrök mondanak még valamit, Steff pedig lefordítja, hogy vagy eltűznek a francba vagy beviszik őket. Hassel vállát rántva megindul a bejárat felé, de a válla felett visszaszól Steffnek:
-Mond meg annak a barom étterem igazgatónak, hogy hallani fog még a 27-es BÜNTETŐ ezred katonáiról.
Steff kézségesen teljesíti a kérést, a reakció pedig meghökkentő. Sírva rohan el az igazgató, a rendőrök pedig furcsán néznek Hassel után. Egymásra néznek motyognak valamit aztán kimennek és beülnek a rendőrautókba. Hasselék teljes menetfelszerelésben sétálnak Róma utcáin és kb. 1 óra kóválygás után megtalálják a megfelelő helyet. Hassel és a Légiós kinéz magának egy házat ahonnan belátnak a sikátorba. Bekopognak és várnak... Csoszogás hallani, majd egy kicsi lány nyit ajtót. Valamit makog olaszul, Hasselék összenéznek, a Légiós félretolja a lányt és felmennek abba a szobába amit kinéztek. Kopogás nélkül rontanak be és éppen egy szerelmeskedésbe botlanak. Hassel mosolyogva megy oda az ablakhoz és a fegyverét feltámasztja. A Légiós a géppisztolyával áll mellette és füttyent egyett Stefféknek. Steffék bólintanak és elindulnak a sikátorba. Megállnak kb. 15 m-rel késöbb és várnak...

[Joseph Goebbels]

A csapat elindul, jobbnak látják, de hagynak egy kedves megjegyzést a népnek, amitől szemük-szájuk tátva marad és fülüket-farkukat behúzzák. A rendőrök is csikorgó kerekekkel tova robognak inkább. Senkinek nincs kedve foglalkozni egy büntető ezred katonáival.
Hasselék elbattyognak a kijelölt pontig, az imént említett ember és Légiós egy házban bérelnek helyet, hogy rálássanak a terepre. Persze nem kérették magukat és kidobták a zavaró tényezőket.
A két tesó pedig elhúzott "A" pontra. Nem kellett sokáig várniuk.
- Hé, pszt! Amico (barát), gyertek ide! - int valaki és Steff, meg Paul ahogy ránéz a fickóra, láthatják, hogy tökéletesen passzol a leírás a férfire, amit még Németországban magyarázott el nekik a tiszt. - Drága, jó német cimborák! - széles vigyor és rögtön magához öleli a két katonát, csontropogtató ölelésben részesíti őket.
- Nem is értem miért tűnik úgy, hogy mindenki utál minket. Erre te meg szétölelgetsz minket. Lassan a testtel ember, mert lehet a késem áll bele a hasadba! - mondja Steff.
- Áh, rá se ráncs amico! A helyiek kissé feszültek a háborús helyzet miatt, néhányan úgy vélik, hogy semmi közünk a háborúhoz és titeket tartanak felelősnek érte. Majd a nagy vezérünk, Mussolini beszél a fejükkel.
- Ja, kemény diktatúra - vihogott Paul.
- Ha szép szóból nem értenek, akkor az lesz - felelte az összeköttető.
- Te látom fanatikus vagy - mérte fel a fickót Paul.
- Fogjuk rá. Én inkább Olaszországért élek és őt szolgálom, nem pedig Mussolinit, de most utunk kereszteződött. Vagy mi. Nos, a lényeg. Én vagyok az összekötő, Giseppe Don Stach és elmondom hogyan tovább. Még találkozni fogunk. Mussolini értékes tárgyát tegnap 00:40 perckor lopták el a palotából az őrség váltás alatt, ennyit tudunk és hát nem sok nyomott hagytak. Egyelőre csak a sötétben tapogatózunk. És, hogy többet megtudjunk, menjetek el a Bitang Tanya nevezetű kocsmába kérdezősködni. Addig én megnézem a másik nyomot és lássuk... most van tizenegy, akkor maradjatok ott délután kettőig, addigra végzek is és összefutunk egy pofa sörre és megdumáljuk a tényállást.
- Miért Bitang Tanya a neve? - akarja tudni Steff.
- Mert sok rossz fiú van arra felé és mindig akad bunyó - villant barátságos vigyort az olasz és elköszön, majd elmegy.

[Crutzfield Hassel]

Hassel az első pillanat óta a férfi fejére céloz, de Steffék nem árulják el. A Légiós sakkban tartja a két rómait, akik a félelem miatt mozdulni sem mernek. A kislány berohan a szobába és elkezd sírni a szoba közepén...
-Üsd már le a francba, a végén lebuktat a kis kurvajelölt! - fakad ki Hassel.
-Ahogy kéred... Jöjj halál, jöjj hát... - morogja miközben megindul a kislány felé. A lány egyre jobban zokog, a Légiós pedig brutális nyugalommal leüti őt...
A két római jobbnak látja tartani a száját, annak ellenére, hogy megzavarták őket. Pár perc múlva:
-Végeztünk, gyere. - adja ki a parancsot Hassel.
-Értettem. - indul meg utána a mór harcos.

Lent összefut a négy bajtárs.
-Na mit mondott a római hulla jelölt? - kérdi Hassel a szokásos halk módon.
-Valami Bitang Tanyára kell elmásznunk... - mondja Steff Paul helyett.
-Akkor lóduljunk. - adja ki a parancsot Paul. - Ott kell maradnunk majd délutánig...
-Akkor nyomás... - mondja a Légiós.
Kb. fél óra alatt meg is találják a célállomást ami nem más mint egy kocsma... Hassel teljesen ki van akadva a helyre, de bemegy és egy sörre mindenkit meghív. Mindenki megkapja a feladatát, de mivel csak Steff tud olaszul, így ő kérdezősködik...

[Joseph Goebbels]

Hasselék bent ücsörögnek, de persze minden szem rájuk szegeződik, mikor belépnek.
Azonban a reakció teljesen más, mint az étteremben. Látszik is, hogy ott gazdagok voltak, itt meg szegények. Barátságos vigyorok, mosolyok, pillantások szállnak a németek felé.
Sört megkapják azonnal, Steff pedig mielőtt kérdezősködhetne, német hang szólítja meg őket.
- Németek, tök jó! - talán valaki a csapatból ,talán pont Légiós kitalálhatja azonmód, hogy fiatal suhanc hang ez, legalábbis a stílusból mindenképpen leszűrhető. Légiósra azért tippelek, mert ő egyből kitudja szúrni az ilyesmit, bár passz.
Szóval a hang lelkes és fiatal.
Amihez persze test is társul, a következő pillanatban valóban két kamasz gyerek jelenik meg a németek előtt és széles vigyorral kezdenek el nézelődni a katonákon. Nyálcsorgatva szemlélik meg a felszereléseket.
- Fú, egy Schmeisser! Ha ezt a haveroknak elmondom Giorgio! - szól az egyik a fiú a másiknak és németül! Ami talán nyeremény a csapatnak.
Steff le is csap.
- Honnan tudsz németül?
- Onnan, hogy az őseim egyike német. Az édesanyám. Klara Faulino. Így hamar megtanulhattam németül, ő a testvérem Andredo. Annyira szuper, hogy végre láthatunk német katonákat... és azta! Büntetőezred! Mit csináltatok skacok, hogy a sereg segge lettetek? De nekem mindegy, én bírlak titeket és tesóm is! - heves bólogatás a tesó részéről a válasz.
Hasselék lehet összenéznek kétkedve, döbbenten, vagy sokatmondóan.
Itt az esély egy kis csevegésre.

[Crutzfield Hassel]

Ez a két srác főnyeremény... Gondolja magában Hassel. Közelebb hajol a hallgatabbikhoz.
-Remélem te is ugyanolyan perfekt vagy németből. - előkapar a zsebéből egy pak cigarettát és rágyújt. - Ha gondoljátok akkor gyertek velünk, adjatok információt vagy ami majd nekünk kellhet. - ránéz a Légiósra, aki bólint. - Cserébe kaptok majd egy Lugert, netán egy Schmeisse.
-Nono, és mit mondunk majd? - kérdi Paul. - Ne felejtsd el, ha megudják, hogy elhagytunk egy fegyvert akkor nekünk kampec...
-Nem majrézik, hanem iszik. - mondja vidáman Steff.
-Na, ez is ki fogja magát ütni... - mondja hallkan a Légiós.
Hassel és Paul felröhög. Steff vedel, a Légiós meg csak csendesen ül és bagózik. A népek egyre jobban közelednek. A németek iszonyatosan figyelnek a felszereléseikre. Nem akarnak kockáztatni. Hassel és a Légiós a rómaiakkal való kapcsolattartás után a két suhanchoz fordulnak.
-Viszont lenne pár kérdésem még pluszba... - kezdi Hassel.
-Mi lenne az uram? - kérdi Giorgio.
-Mit tudtok arról, hogy pár napja eltünt valami fontos dolog?
-Kinek és milye? - kérdi Andredo.
-A vezetőtök fontos dolga. Az a gon, hogy mi sem tudjuk mi is volt az A dolog. - hallani a Légiós búgó hangját.

[Joseph Goebbels]

- Ja, tudok - felelte Giorgio, mikor német tudása felől érdeklődnek.
Közben oda mennek páran és kezet ráznak a németekkel, de nem lopnak el semmit, azért se, mert a Légióstól félnek, de egyébként se tennék most. Németek jók.
A két srác hallgatja a szavakat, szóváltásokat és Andredo bólint.
- Igen, hallottunk mi is az esetről, de csak azért, mert egyik barátunk őrként dolgozik Mussolini palotájában és mesélte, hogy mikor ment őrséget váltani, már a dolog nem volt ott. Pár évvel idősebb nálunk, szóval ezért árulta el gondolom, másnak esze ágában se lenne. Ne áruljátok be lécci, mert akkor tuti kivégzik, vagy nemtom. A dolog... passz, nem tudunk semmit, pedig, ha lenne információnk, elmondanánk. Viszont szívesen segítünk körbevezetni a városban titeket, meg ilyenek - mondja az utolsó mondatot reménykedve Andredo, hátha több időt eltölthetnek a németekkel. Majd hirtelen a Légiós felé fordul. - Te nem nagyon illesz bele a német hadseregbe. Az egész mejglenésed, külsőd. Mit keresel itt? - kíváncsiskodik.
- Így van, szívesen segítünk. Úgy is csak este nyolcra kell hazamenni vacsorára - helyesel és ért egyet Giorgio.

[Crutzfield Hassel]

-Úgy érzem beszóltak neked cimbora... - mondja mosolyogva Hassel.
-Azért nem illek bele a képbe, mert nem... - mondja a szokásos konok stílusában a Légiós. - De visszatérve a dologra. 2-ig várunk, aztán majd lelépünk és megkeressük azt a cimborát.
Hassel csak bólogat most, nincs mit hozzáfűznie hozzá.
Az idő lassan telik, Steff csak kérdez és kérdez és kérdez, de egyenlőre semmi fontosat nem tudod kihalászni abból a karattyolásból ami körülveszi. Hassel most éppen egy 18 éves lánnyal van elfoglalva, a lány pedig nem kéreti magát. Pár perc múlva már nem is látni őket. Szerencsére a kocsma felett vannak szobák... A Légiós és Paul iszogatnak és mesélnek a srácoknak Varsóról.

[Joseph Goebbels]

- Kemény hely lehetett az a Varsó - vélekedik Andredo. - Szívesen mennék seregbe, de tizenhét vagyok és így azt hiszem még nem mehetek. Bár lehet anyukám nem akarja csak. Giorgio pedig tizenhat. Egyébként bocs, ha rosszat mondtam - szól a Légiósnak az előbbi kérdésére célozva, mert látta, hogy a katona nem bővelkedett szavakkal a válaszában.
Hassel elment hancúrozni, a többiek társalognak, de nem sok eredmény akad.
És kettő után picivel ajtó csapódik ki, majd fáradtan battyog be az összekötő, Giseppe. Lerogy a katonáknál lévő egyik szabad székre.
- Háhh, amicok - közli és kér egy sört, majd felhajtja és picit több életerővel folytatja. - Mintha ködben próbálnánk haza találni. Annyi megvan ugye, hogy őrség váltás alatt tűnt el a... ők kik? - bök a fejével a két gyerek fel, majd elvigyorodik, mikor megismeri őket. - Na, mi van lurkók? Katonákkal barátkoztok? Helyes - látszólag ismerik egymást, főleg ezt erősíti meg a gyerekek válasza is, ami köszönés. - Szóval elvitték a cuccot, még mindig nem tudom mi az, de egy öreg néni látta egyedül. Jellemző, mi? Szóval a néni azt mondta, hogy egy teherautót látott távozni gyorsan és, hogy hova ment, nem nagyon tudja. Azt észre vette, hogy egy sárga hatágú csillag van festve az oldalára, amúgy pedig ébenfekete színű az egész tragacs, mert, hogy régi. Hm, lehet zsidók lopták el a cuccot? - veti fel Giseppe és tovább iszik, miután rendelt még egy sört.
- És ti mire jutottatok?

[Crutzfield Hassel]

Figyelmesen hallgatják az összekötő monológját, a felére már Hassel is ott van. A végére mindennyian komorak lesznek...
-Nos, ha tényleg azok voltak akkor mák, hogy nincs itt Heide... - mondja Paul.
-Mi arra jutottunk, hogy egy belső emberrel együtt csinálták meg a lopást. Úgyhogy most elmegyünk oda és szépen kikérdezzük azokat akik az őrségben voltak a lopás előtt és után. - mondja halálosan komolyan Hassel.
Felálnak mindannyian és elköszönnek a bentlévőktől. A két suhanc velük együtt lép ki az épületből és az összekötő mutatja az utat. Közben folyamatosan pofázik a város szépségéről... Hassel és a Légiós már azon van, hogy szétlövi a felyét, mikor szerencséjére megérkeznek...

[Joseph Goebbels]

Akik a lopás után voltak, ők még vannak, tehát könnyedén megtalálják a katonák az őröket és ki is kérdezik őket, ám mindenütt negatív választ adnak.
- Ez egy összeesküvés elmélet - dühöng egy picit Andredo, majd legyint.
A lopás előttiek pedig a kantinban falatoznak éppen. Finom katonai kaja. De itt se jutnak többre, semmi eredmény.
- Hm, lehet a városban meg kéne kérdezni pár ismerőst, amolyan alvilágit - veti fel Giseppe, majd nagyot nevet és hozzáteszi kacsintva. - Tudjátok, az olasz maffia. Mit szóltok? De akkor legyetek résen és ti fiúk - int a két kamasz felé -, maradjatok az utcán és bújjatok el olyankor majd.

[Crutzfield Hassel]

-Nos akkor induljunk. - csőre tölti a Kar 98-asát Hassel. - Csőre tölts és semmi ostobaság. Mostantól ideiglenesen átveszem a csapat irányítását Paul. Remélem nem baj.
-Egy kicsit érdekes lesz, de meg kell próbálni. - mosolyodik el a gondolaton Paul. - Nos akkor ezennel átadom a parancsnoki posztom... De csak ideiglenesen!
-No, akkor ezt megbeszélték, akkor induljunk is. - mondja Giseppe. - Gyertek.
Elindulnak, Giseppe megy elöl, Hassel mögötte. Leghátul a Légiós közlekedik, előtte pedig a két suhanc. Giseppe egy elég érdekes helyre viszi a kis csapatot. Kellemes tiszteletkört alkotnak körülöttük, a katonáknak pedig olyan érzésük van, mintha az ablakokon át fegyverek követnék az útjukat. Giseppe befordul egy kocsmába aminek a neve Sörtől a halálig... Steff és Paul összenéznek, de nem szólnak. Amikor belépnek az ajtó kéd oldalára állnak és szinte láthatatlanul kibiztosítják a "kaszáikat".

[Joseph Goebbels]

Átlagos krimó, de Giseppe ismeri a járást.
- Don Gato-t keressük - szól a csaposnak, aki bólint, majd felveszi a pultnál lévő telefont, tárcsázz, aztán vár. Szól, elmondja, hogy Giseppe van, majd bólint és leteszi.
- Mehettek - így Hassel, Giseppe és a Légiós elmehetnek a maffiások felé.
Ami pedig a kocsma emeleti részén van, az emelet kizárólagosan csak a maffia tulajdona és belépve teljesen más világba csöppen a kis csapat. Az emeletre lépcső visz fel természetesen, két kalapos, öltönyös, tagbaszakadt ember áll az ajtónál, ami szép, drága ajtó és barnára van festve.
Ránéznek, szúrós tekintetükkel a németekre. Ők szarnak a hazára, Mussolinire/Mussolinira, Hitlerre és mindenkire, nekik csak a maffia van és senki más, csak a maffia főnök parancsolhat és ő érte élnek.
Szép bútorok és zongora található bent, meg pár kisebb asztal. A szoba közepén lévő asztalnál egy középkorú férfi ül, szivar a szájában és kék szeme csak úgy csillog, fekete haja a kalap alá van rejtve. Jóképű fickó benyomását kelti. Asztaltársasága két csinos lány. Az egyik olyan dús keblű, hogy Don Gato feje simán elsüllyedne benne és egy évbe tellene kiszedni a keblek mélyéről.
- Don Gato! - rikkant Giseppe.
- Giseppe... - cseppet sem lelkes válasz. - Mindennek ára van - közli nyersen, majd tekintete a németekre villan. - Mit keresnek ezek itt?
- A kollégák Mussolini ügyében járnak el hivatalosan és annyi időre zavarnánk csupán, míg megkérdeznénk, hogy tudsz-e valamit? Mindenki tanácstalan, mikor kihallgattuk az őröket.
- Ja, az ügy - suttogja szinte Don Gato. Nem kell emelt hangon beszélnie, így is meghallja mindenki. A szobában mind a négy sarokban fegyveres maffiások állnak és a további asztaloknál is maffia tagok eszegetnek lelkesen. Többnyire spagetti a menü mindenkinél, még a főnöknél is. Illetve ez csak egy kis főnök, az igazi maffia vezért persze nem láthatják itt Hasselék. - Igen. Matt fekete teherautó, rajta egy ocsmány zsidó jellel. De ti tényleg ilyen hülyék vagytok? Rögtön bedőltök nekik, ha egy csillagot festenek fel? Lehet egy rivális banda és csak a zsidókra akarják kenni. Az is lehet, hogy az amcsik, vagy a britek, esetleg a ruszkik. Bárkik beleköphetnek a levesbe - beszél csendben Don Gato.
- Menjetek el Planyo Sanchezhez.
- Az autókereskedőhöz? - kérdi Giseppe.
- Ja. Ekkora marha vagy? Kiszeditek belőle a választ, hogy ki vette a tragacsot - a németek felé fordul. - Planyo barátunk szeret régi bútor darabokat eladni - bútor darab alatt autókat ért. - Ezzel elősegíti többek közt az ilyen alvilági hadműveleteket. Néha igen előnyös bejutni a bűntény helyszínére régi cuccal, mert akkor az ostoba fakabátok tanácstalanul állnak a dolog felett... mint ti - vigyorodik el. - Verjétek ki belőle a szart, ha kell - azzal a lányokhoz fordul és a tésztával eteti őket, ajkuk folyton összeér.
- A főnök befejezte a beszélgetést - lép egy izomhegy a németek elé és azt várja, hogy elmenjen a vendégsereg.

[Crutzfield Hassel]

Hassel egy kicsit lemerevedik a döbbenettől, amikor meglátja a kisebb keblekkel megáldott teremtést... Csak az olasz izomhegy tudja visszarántani a valóságba. Giseppe egy kicsit idegesen néz rá, amikor meglátja, hogy a keze a pisztolytáska irányába indul. A Légiós indul el először lefelé a kocsma szintjére. Hassel mosolyog egyet a a hölgyre aki mély nyomokat hagyott a retinájában, majd elindul ő is, legvégül Giseppe lép ki az ajtón. Elköszön és reméli, hogy megéri a másnapot...
-Steff, Paul, gyertek. - mondja Hassel. - Megyünk autót vásárolni.
-Remek, úgyis már fáj a lábam a sok gyaloglástól... - mondja Steff és kilép az ajtón. Miután mindenki kijött ismét mesélni kezd. - Tudjátok milyen kellemetlen őrt állni egy olyan helyen ahol bármikor kinyírhatnak, ha rossz helyre nézel? Én mondom nektek, ha valamilyen ok folytán lelőnek, én kinyírlak titeket...
-Mit tudtatok meg? - kérdi Paul.
-Nos, Planyo Sanchezhez kell mennünk. - válaszolja Hassel. - Azt mondta a főnök... - mutat a háta mögé. - Hogy verjük ki belőle még a szart is, ha nem mond el mindent.
-Akkor jön egy kis Torgau? - kérdi Steff. - Mert ha igen akkor vállalom... Hála a mi kis kormányunknak, volt szerencsém végigszenvedni a kínvallatás összes módszerét. De így sem kaptak el. - mosolyodik el.
-Mért, mit csinált uram? - kérdi Andredo.
-De ilyet nem illik kérdezni... - mondja Giorgio.
-Ugyan, hagyjad. - inti csendre Steff. - Semmi komoly. A gond ott kezdődött amikor elkötöttünk pár barátommal egy Kripos* járgányt. Persze nem örültek neki, mert egy hulla is az autóban volt. A járgány pöpec volt. Jó kis összkomfort, rádió, puha ülések, és persze vijjogó szirénák. - elmosolyodik a gondolatra. - Aztán a csajt magunkkal vittük, miután a járgány meglátogatta az Elbát. Huhúú, hogy milyen kellemes volt a lány parfümje... Bár ismertem volna a csajt, amikor még megvolt a torka... - önkéntelenül is megmasszírozza a torkát. - Aztán 2 nappal később eltemettük a lányt, természetesen este, hogy a temető gondnoka ne sejtsen semmit, leütöttük... Sajna észrevette pár rendőr, hogy nem világít a bódéja lámpája... Amikor elkaptak már végeztünk. Utána 3 hétig vallattak minket a lehető legfájdalmasabban, utána pedig 8 hónap a sitten...
-Elég lesz Steff... - mondja Hassel. - Nem kellene ijesztgetned szerencsétlen kölyköket. A végén úgy fogják kerülni a rendőröket, mint te a szappant...
Mindenki elkezd röhögni, kivéve Steff... Ő egy kicsit morcos lesz, így le is marad. Giorgio megáll és megvárja. Ő is mesél pár nem éppen kellemes eseményről az életéből.
-Nos, megérkeztünk. - mutat maga elé Giseppe.
-Akkor kezdődik a buli. - mondja Paul.
-Jöjj halál, jöjj hát... - dúdolja a Légiós.
Hassel megy be elsőnek, mögött Paul és Steff. A Légiós megy leghátul, előtte Giorgio, Andredo és Giseppe. Miután belépett az épületbe, ami nem volt éppen a legszebb hely, becsukta maga mögött az ajtót. Paul megállt az ajtó mellett és az ablakon kifelé figyel.
-Jónapot kívánok. - kezdi a beszélgetést Planyo Sanchez. - Miben lehetek a segítségükre? - kérdi majdhogynem perfekt némettel.
-Remek. - mondja Hassel. - Ha ilyen jól beszél németül akkor elmondhatná, hogy kinek adott el pár napja egy matt fekete teherautót.
-Én nem tudok ilyen tranzakcióról... - mondja Sanchez. - Van egy kis noteszom amibe feljegyzem az eladott járművet, a vevőt és persze az összeget.
-Nah, ez nagyon jó. - hajol előre Hassel, majd kiegyenesedve megjelenik a kezében a Luger. - Még így sem tud semmit? Ajánlom, hogy kezdjen dalolni, különben többet nem fog a tökeivel játszani az ágyban! - mondja majdhogynem üvöltve.
Az olasz teljesen leblokkol...
-Szabad uram? - kérdi Steff.
-Jah, de még tudjon beszélni. - válaszol Hassel helyett a Légiós.
Steff mosolyogva közeledik Sanchezhez, aki még mindíg nem mozdul. Talán a gondolat, hogy most lebukott és az életével fizet, talán az, hogy németeket küldtek azért, hogy felderítsék a lopás tetteseit... Mindenesetre Steff pofonjától magához tér és menekülni akarna. Nem vette észre, hogy a Légiós a hátsó ajtónál a mór tőrjével játszadozik. Mikor nyitná az ajtót, rávág egy iszonyatosat a lapjával, amitől majdhogynem sírva húzza vissza a kezét Sanchez.
-Na még mindig nem dalolsz? - vág be neki mégegyett Steff. Addig csinálja amíg Paul nem szól, hogy jön valaki, vagy nem kezd el "dalolni".

*Kripo: Kriminal Polizei = bűnügyi rendőrség