Tarbes

[Michael Scumann]

-Bár mondjuk lehet hogy németül beszélő spanyol!

[Crutzfield Hassel]

-Figy, meglehet, maradunk itt... - mondja Papa.

[Bernard Law Montgomery]

Ebben a pillanatban a fél város felrobban, a legnagyobb meglepetésetekre. A fél német-amerikai-angol haderő a házakkal együtt repül a levegőbe. Ekkor a közeli domboknak mintegy megnyílik az oldala és arra lesztek figyelmesek, hogy a dombokban légvédelmi tüzérség illetve távolsági bombázk vannak úgy lrejtve, hogy sem tüzérséggel, sem repülőkkel nem lehet sebet ejteni az ellenséges ütegeken, így kénytelenek lesztek ti odamenni. Eközben bunkerekből rohannak ki spanyolok akik védekező áűllást vesznek fel, majd megkezdődik a tüzérségi bombázása a város maradékának. Döntenetek kell, gyorsan!!!

[Crutzfield Hassel]

A 27-esek számítottak erre... Rengetegszer volt ilyen élményük: Ardennek, Párizs, Normandiában 5-ször...
-Porta, a nehézgéppuskával a bunker bejáratát lődd. - mondja Papa.
-Én megyek leszedek pár ágyút, Pici hozd a kályhacsövet, Légiós, hozd a könnyűgéppuskát... - parancsolja Hassel és már a fél feje kint van és kémlel. -Az út szabadnak tűnik, Barcelona fedezz minket!!!
-Értettem. - leveti magát egy könnyű spanyolgéppuska mögé és rövid sorozatokkal fedezi azt a három elmebeteget.
A három emberke gyors sprintben a dombok aljához és hasravágják magukat. Kb. 4-5 perc múlva 10, 15 nem is, 35 Sherman jelenik meg, hogy segítsenek nekik. Megáll a parancsnoki tank.
-Maguk kicsodák? - kérdi döbbenten. - De tudják mit, nem is érdekel. A spanyoloknál 2 tank és három FLAK van amit PAK-ként használnak. Iktassák ki azokat!.

[Andrew Harrison]

A csapatot három jeep kiséretével kiküldték a frontra, hogy elvégezzék a feladatukat. Én persze egy kicsit féltem, hogy már az elején meghalok, de már hozzászoktam az ilyesmikhez. Egyéb gondom most nemigen volt annaál, hogy elkezdjek imátkozni az életemért. Ha bár én sosem voltam templomban és nemis vagyok annyira vallásos ember, de most ez lett az én terhem, hogy egy nehéz feladatot kelljen nekem és a csapatnak megcsinálnia. De a félelmemhez némi öröm is vegyült. Ha megoldjuk a feladatot és elkapjuk az ellenség vezetõjét, akkor mi, az amerikaiak megnyertük ezt a csatát. A jeepben ülve megnéztem a térképet és nem voltam annyir elragadtatva a helyzettõl. A térkép szerint három kilométerre tõlünk egy német páncélos dandár van. A másik oldalon pedig csak egy kicsinyke erdõség.
Dehát most nem számít az, hogy a németek milyen közel vannak hozzánk, nekünk csak a küldetés járt a fejünkben.
Nemsokár oda is értünk a célterületre. Kibiztosítottam fegyveremet és rohamot intéztem az ellenség ellen, melyben a társaim is részt vettek.

[Bernard Law Montgomery]

Crutzfield:
Úgy tűnik távolról nincs esélyetek a spanyolok ellen ezért egy alezredes parancsba adja, hogy minden gyalogos egység közelítse meg a célpontokat.

Andrew:

Egy német tiszt siet elébetek:
- Katonák, magukra itt nincs szükség, mi itt boztosítjuk a ... a... helyzetet. - Érződött nem megy neki nagyon az angol. - Menjenek önök oda!- mutat a dombok felé.
- Ott majd kapják meg utasításokat a csata fázisaira továbbira. Azaz a csata további fázisaira.

[Crutzfield Hassel]

Hassel egy kicsit mogorván, de teljesíti a parancsot... Pici és Porta csak bemutat az alezredesnek aki döbbenten áll. Hangos süvítés zökkenti vissza Hasseléket.
-HAAAASRAAA!!! -ordítják egyszerre, de későn...
Az alezredes cafatokra robban, és az egység is veszít embereket, fiatal tapasztalatlan golyófogókat. A tapasztaltak többsége épségben van, Hassel is kivételesen megúszta...
-Gyerünk, figyeljetek oda... - mondja Hassel miközben félig felemelkedik. - A halottakat majd összevakarjuk, Papa beszólnál rádión, hogy elveszett egy alezredes?

[Andrew Harrison]

A katonára hallgetve utunkat vettük a dombok felé. Még mindig be voltam rosálva, hátha meghalok. De szerintem nem így lesz. Gyõzni fogunk! Elkapjuk az ellenség vezetõjét!
Majd egy kicsivel késõbb megérkeztünk a dombokhoz. Kiszálltam a jeepbõl és vártam, amíg nem jön-e valaki.

[Michael Scumann]

-Hassel, menjünk mi is gyalogosan? Szerinted hány fokos az emelkedő?-csatornát vált- Cedrick, sürgős szőnyegbombázást a hegyre!

[Adolf Cedrick]

-Már úton vagyunk!
Előre néz hogy megnézze minden rendben-e a B-17-ekkel... A Flying Fortresseknek kinyílik a bombakamrájuk! Lenéz és ekkor látja hogy a spanyolok egy fűvel borított csapóajtón jönnek ki ládákkal! Minden bizonnyal egy föld alatti lőszertároló!:
-Hasselitt Cedrick! Az A és a B erőd között van egy csapóajtó! Na ott tartják minden lőszerüket! Valószínű hogy alagutak is vannak a bunkerekkel összekötetésbe!

[Crutzfield Hassel]

-Vettem, köszönjük. - mondja Hassel aki most nehéz döntés elött elé állítja Papát. - Na, szerinted a parancsot övessük vagy iktassuk ki a lőszerraktárat?
Papa elkezdi az orrát simogatni - nála ez a gondolkodás jele - és pár másodpercre rá megszólal.
-A lőszerraktár a fontosabb, ha azt megsemmisítettük akkor talán, de tényleg csak talán megfegtetjük a spanyolokat.
-Rendben, Porta te Picivel és Légióssal velem jöttök, illetve hozzatok még 2-3 embert meg szerezzetek egy-két harckocsit. A többiek Papával mennek kiiktatni a PAK-okat. Nem lesz egyszerű, de megcsináljuk. Papa a domboknál van 3-om rajnyi amerikai akik minket, azaz titeket várnak, ne hagyjátok őket cserben. - azzal elindul a csapóajtó felé.

[Bernard Law Montgomery]

Crutzfield, Schumann:

A páncélosok megtorpannak a dombok előtt: képtelenek felmenni. Crutzfield egységeit azonnal megállítják a spanyolok. Így a továbbhaladás teljesen lehetetlen.

Cedrick:

Egy hang szól hírtelen a rádióba s azt parancsolja hogy térjetek vissza a reptérre, hamar megtudjátok miért:
A légvédelmi ágyúk tüzében a gépek sorra hullanak alá, így kéyntelen kelletlen vissza kell mennetek.

Andrew:

Egy tiszt szól nektek.
-Gyalogosan kell támadnunk. Menjenek előre. Mindjárt megyek én is öünök után egy alegységgel.

[David Campbell]

Szeretnék jelizni egy kis csapatharcra! Írtam egy kezdő hszt is Dönkerekbe!

David Cambel és szakasza!

[Crutzfield Hassel]

Hassel csak szitkozódik és légitámogatást kér.
-27-es a légierőnek, 27-es a légierőnek. - kezd bele.
-Itt a légierő, miben segíthetek? - kérdi egy kedves női hang.
-Kellene pár bombázó, de olyan ami magasból is pontos, nem szeretném, ha vesztenénk gépeket...
-Értem, és még mit parancsol? - kérdi, mintha nem is háborúban lennének, hanem valami békeidőbeli moziban...
-Igen, Cedrick pilótát kérném támogatásukra és azt, hogy siessenek... - visszaadja a rádiósnak a készüléket
-Ha tudsz valami okosat Hassel annak örülnék. - mondja Porta. Mintha az örök optimizmus már nem lenne a teste része. - Nem szeretnék meghalni...
-Nem fogunk. - próbál lelket önteni cimboráiba Hassel. - Légiós, te és Porta velem együtt a legjobb lövésznek számítunk nem?
-De, csak ahogy nézem 2 tárad van még...
Hirtelen odakapja a fejét és döbbenten veszi észre, hogy a Légiósnak igaza van... Nagyjábol ugyanebben a pillanatban a Porta mellett álló amerikai katona az arcához kap és ezután hallatszik csak a lövés hangja...
-Egy kúrva mesterlövész!! - kiáltja Porta. - Ez nem tudja, hogy a német golyó szebb lyukat üt beléje?
-Ezekszerint nem... - mondja Hassel miközben egy bombatölcsérbe veti magát. - Cél a domb tetjén lévő hiradási torony tetején elhejezkedő spanyol nő... - mondja miután belenézett a pukályába. - Vállalom...
-Rendben, távolság 900 (!) méter, szélerősség 3 vonás balról. Cél tiszta. - mondja a Légiós miközben a távcsövével figyeli a spanyolt. - Tűzparancs.
-Vettem... - Hassel elsüti a Kar 98-ast ami bombabecsapódásnak is felfogható a kis mór harcosnak. A lövedék a spanyol nő gerincoszlopát találja el... Nem szép látvány... Mikor a nő a földre érkezik...//Cedrik, rád bízom //

[Michael Scumann]

-Na most mit csináljunk!? Vissza kell vonulni!

[Adolf Cedrick]

Cedricket odahívják a rádióhoz majd közlik vele amit Hassel mondott:
-Hassel ilyen bombázó nincs! Maximum a Stuka!
Leteszi majd rohan a gépéhez társaival.
Felszáll és azt mondja társainak:
-Ez lesz életünk legnehezebb harca!

[Crutzfield Hassel]

-27-es Schumannak, az erdő Déli része viszonylag szabad. Azon a környéken több olyan egység is van a spanyoloktól akik sebesültek. Vonuljatok oda és onnan próbáljatok betörni. Szerintem onnan nem védik őket. 27-es kiszáll. - dobja vissza a kagylót Portának.
-Nah, mi lesz? - kérdi.
-Nos, mivel a spanyol nőt elkaptuk meg kellene kockáztatni azt a kibaszott alagutat...
-Menjünk. - mondja Pici és Légiós egyszerre.
Elkezdenek sprintelni, bombatölcséről bombatölcsérre. Hihetetlen vakmerőség, az elszántság és az örület keveredett mindőjükben. Lassan elérik a kijelölt pontot, Hassel egy biztonságos ponton megállt jelez. Kézjeleket mutat és egy felderítő elkúszik. Mikor visszajön csak mosolyog...
-Nah, mik vannak arra? - kérdi Hassel.
-Ha annyira érdekel akor elmondom, hogy a teljes spanyol tankhadosztály itt van... - mondja a felderítő.
-Ne szivass, erre nem érünk rá... - mondja Porta ingerülten.
-Viszont, van ott üzemanyag is ahol állnak. Egy pontos lövés a páncéltörővel és megsemmisül a legénység, nincsenek a harckocsikban...
-Pici, gyere velem. Ti is Légiós. - elkezd kúszni és pár perc múlva elérik a határrészt.
-Ezek kúrvára sokan vannak... - rémül meg Pici, aki eddig soha nem riadt meg...
-Akkor gránátot a seggükbe és menjünk haza. - mondja meg a véleményét Porta.

[Michael Scumann]

-Rendben!
Mikor odaérnek látják hogy össz-visz 3 egység van ott: 1 yenki lángszórosalakulat támadja a spanyol páncélgránátos alakulatot, akik közt a 3. egység az szanitécekből áll... A többi itt lévő egységet valószínűleg hátrébb vonták és a panzerfaust alakulat az utóvéd!
Az amerikaiak támadnak de ekkor egy kézigránát vet szét 2 embert a harmadiknak pedig a hő hatására belobban a tartálya és élő fáklyává változtatja hordozóját, aki inkább leveti magát egy 200 méter magas sziklapárkányról mintsem szénné égjen! Ekor eldördül a löveg de a spanyolok annyira mélyen beásták magukat a lövészárokba, hogy az orruk hegye is csak alig látszik ki a földből, így a lövedék célt téveszt!

[Adolf Cedrick]

20 Stuka zuhanóbombázó volt, amit kísérni kellet!
Ellenállásba nem ütköztek csak a hazafelé vezető úton, de ott elég nagyba!

[Cw. Lipton]

A gépünk ahogy a célterület felé közeledett, mindenki elkezdett készülődni. Láttam egy ujj katonát akinek valószínűleg ez volt az első bevetése, nagyon ideges volt így oda léptem hozzá.
-Mi a neve katona?
-Liebgott J..J..Joe Liebgott uram.(felelte kicsit reszketve)
-Látom izgul Liebgott, figyeljen első tanács ugorjon harcra készen, (levettem a fegyveréről a tokot és oda kötöttem a derekához)
-Köszönöm uram(felelte megilletődve)
Ebben a pillanatban a gépünket találat érte ezért sürgős kiugrást rendeltek el.
Fel is villant a zöld fény, majd kiugrottam. A levegőből láttam hogy 5-6 km-t meg kell tennünk gyalog ahhoz hogy elérjük a célterületet. Földetértem és csak 2 katonát láttam magam mellett. Az egyik volt Liebgott akihez oda is szoltam:
- Na látja Liebgott nem volt ez olyan vészes( majd felsegítettem a földről)
A másik katona Robert "Popeye" Wynne közlegény volt akit ismertem sokkal jobban mivel laktanyába is egy szobába voltunk elszállásolva.
-Uram hol lehetünk? Van fogalma róla? (kérdezte Popeye)
-Halvány Popeye Halvány..
Elő vettem a térképet.Majd elkezdtem megfigyelni jó alaposan hol lehetünk.
-Keressenek valami tájékozódási pontot hidat , lakóházat, akármit csak fát ne mert abból van elég (feleltem kis mosollyal hogy oldjam a hangulatot kicsit)
-Úgy látom 5Km-re vagyunk a célpontól...hát vágjunk neki- és ezzel el indultunk.