|
|
Post by Vaszilij Jankovics on Jan 6, 2008 22:41:52 GMT 2
Nem akartam megint a szívbajt hozni az Ezredesre úgyhogy inkább csak megjegyzésképpen:
- Öhm...értem...de ha nembánja még meginnám a teámat...
Krakkó...az meg holvan?...ha ezek után nemitt a helyünk akkor az maga lehet a pokol...de szintén ezekután már azthiszem bármit túlélek...Vaszilij megitt a a teát, majd kiballagott a sátroból, és elindult a "várva várt" meglepetés felé...de nem tudja nyugodni az , hogy az Ezredes milyen komolysággal mondta mindezt...
|
|
|
|
Post by Benito Mussolini on Jan 8, 2008 21:52:46 GMT 2
Vaszilij miután megitta a teáját elgondolkozva bandukolt a táborban, és kereste a nagylelkű hadnagyot. Nemsokára meg is találta. Az szélesen üdvözölte őt, mintha egy régi barátot látott volna meg, és beinvitálta egy közel sátorba. Ott kényelembe helyezkedtek, és a hadnagy azonnal a tárgyra tért.
-Nekem nem volna szabad kivételeznem magával Vaszilij, de egyszerűen nem érezném jól magam, ha nem nyújthatnám át az ajándékom-morogta és egy ládában kotorászott könyékig.
Vaszilij előre félt, hogy vodkaszaga lesz a dolognak, de ezúttal "csalódnia" kellett. A fiatal hadnagy egy valami apró dobozt húzott elő belőle. Azaz nem is volt olyan apró, csupán a hatalmas ládához képest. A doboz tetejét felnyitotta, mindezt úgy, hogy Vasilij semmit se láthasson, majd némi hatásszünet után egy papírfecnit húzott ki.
-Mi ez?-kérdezte Vaszilij.
-Ne siess! Na-mondta mikor az orosz katona lenyugodott kissé-ez a papírdarab Lengyelország összes pubját és egyéb szórakozási helyét tartalmazza, ez már önmagában remek dolog, de a lényeg ennél sokkal több! Krakkóban van egy elhagyatott pincerendszer, amelynek stratégiai fontossága lehet. De ha ön találja meg, alighanem komoly dícséretet fog kapni. De a dolognak van kockázata is. Például... Ha a papírt megtalálják magánál... Nem kívánnék a helyében lenni. Tudom, hogy nem helyes ilyesmit javasolnom. De voltam közlegény, és elhihheti jobb hadnagynak lenni, és maga szimpatikus. Bízom benne, hogy találkozunk még. Ja igen... Ha az alagút szuperálna, és tele lenne lengyelekkel, még véletlenül se használjanak robbanószert! Az egész beomlana, ha eddig még nem tette meg. Sok sikert!
Ekkor kintről dudálás hallatszott. Megérkezett a "hintó", egy öreg Zis teherautó, fújtatva állt le a sátortábor közepén.
-Sok sikert Vaszilij!-búcsúzott a hadnagy.
Vasilij Jankovics felszállt a tehergépkocsira, ami pár perc múlva úton volt Krakkó irányába. A hadnagy még két napig élt. egy szép reggelen, szokásához híven kinézett a sátrából, de ezúttal egy golyóval találta szembe magát.
Mikor az ezredesnek jelentették, hogy a hadnagy halott, az csak legyintett.
-Rohadt orvlövészek. Három nap alatt öt hadnagy. Nem szívesen mennék most ki. Dobják a többi mellé!
|
|
