Post by Adolf Galland on Jun 22, 2010 18:03:51 GMT 2
Név: Adolf Galland (Dolfo)
Nemzetiség: Német
Kor: 28 év
Nem: Férfi
Születési hely: Westerholt, Vesztfália
Rang: General der Jagdflieger
Rend avagy kaszt: Jagdgeschwader 26 „Schlageter” 3. Gruppe-jének parancsnoka
Felszerelés: Bf 109 E-4 típusu messerschmitt
Beszélt nyelv(ek): Német
Előtörténet:
Adolf Galland egy vesztfáliai jószágintéző (gondnok) négy fia közül másodikként látta meg a napvilágot. Első repülési tapasztalatait a környékbeli reptér vitorlázórepülőin szerezte. Az itt szerzett tudása és képességei az elkövetkezendő években gyakorta hasznára váltak, több alkalommal az életét mentették meg.
1932 februárjában jelentkezett a braunschweigi Verkehrfliegerschule-ba (polgári repülőiskolába). Kb. 4000 jelentkező közül mindössze 20-at vettek föl, Galland is közöttük volt. 1933-ban részt vett egy szigorúan titkos olaszországi repülőkiképzésen (Németországnak ebben az időben a Versailles-i békeszerződés értelmében még nem lehetett légiereje). 1934 februárjában a drezdai 10. gyalog ezred újonca lett, 1934 végére az iskola elvégzésével hadnaggyá léptették elő. 1935 márciusában Döberitzbe, a Jagdgeschwader 2 („Richthofen”) I. Gruppe-jához osztották be (a 2. Vadászezred I. Csoportja). 1935 októberében egy repülési gyakorlat során lezuhant, aminek következtében orra eldeformálódott és látáskárosodást szenvedett, emiatt az orvosok repülésre alkalmatlannak nyilvánították, de ennek ellenére tovább repülhetett.
Galland a Condor légió tagjaként részt vett a spanyol polgárháborúban, a francoisták oldalán. 15 hónap múltán Werner Mölders váltotta föl. Noha nem vett részt Guernica bombázásában, a háború után a Luftwaffe eltévesztett taktikai bombázásaként értékelte az esetet. A támadás valójában a környéken levő közúti híd lerombolására irányult, amely a spanyol köztársaságpártiak és szövetségeseik utánpótlásvonalául szolgált. Galland a „Die Ersten und die Lezten” (Az elsők és utolsók) című könyvében a füst és robbanásfelhők okozta rossz látási viszonyokra, és a bombázók primitív céloptikájára hivatkozik.
Galland Bf 109 E-4 típusú gépe a 40. légigyőzelemmel.
1940. május 12-én élete első három légi győzelmét aratta a RAF Hurricane-jai fölött Franciaország egén. 1940 júniusában a Jagdgeschwader 26 „Schlageter” 3. Gruppe-jének parancsnokává nevezték ki. Július 18-án őrnaggyá, rövidesen pedig Geschwaderkommodor-rá léptették elő. Néhány nappal később, szeptember 24-én megszerezte 40. légigyőzelmét is.
Galland gépe parancsnoki jelzésekkel.
Nemzetiség: Német
Kor: 28 év
Nem: Férfi
Születési hely: Westerholt, Vesztfália
Rang: General der Jagdflieger
Rend avagy kaszt: Jagdgeschwader 26 „Schlageter” 3. Gruppe-jének parancsnoka
Felszerelés: Bf 109 E-4 típusu messerschmitt
Beszélt nyelv(ek): Német
Előtörténet:
Adolf Galland egy vesztfáliai jószágintéző (gondnok) négy fia közül másodikként látta meg a napvilágot. Első repülési tapasztalatait a környékbeli reptér vitorlázórepülőin szerezte. Az itt szerzett tudása és képességei az elkövetkezendő években gyakorta hasznára váltak, több alkalommal az életét mentették meg.
1932 februárjában jelentkezett a braunschweigi Verkehrfliegerschule-ba (polgári repülőiskolába). Kb. 4000 jelentkező közül mindössze 20-at vettek föl, Galland is közöttük volt. 1933-ban részt vett egy szigorúan titkos olaszországi repülőkiképzésen (Németországnak ebben az időben a Versailles-i békeszerződés értelmében még nem lehetett légiereje). 1934 februárjában a drezdai 10. gyalog ezred újonca lett, 1934 végére az iskola elvégzésével hadnaggyá léptették elő. 1935 márciusában Döberitzbe, a Jagdgeschwader 2 („Richthofen”) I. Gruppe-jához osztották be (a 2. Vadászezred I. Csoportja). 1935 októberében egy repülési gyakorlat során lezuhant, aminek következtében orra eldeformálódott és látáskárosodást szenvedett, emiatt az orvosok repülésre alkalmatlannak nyilvánították, de ennek ellenére tovább repülhetett.
Galland a Condor légió tagjaként részt vett a spanyol polgárháborúban, a francoisták oldalán. 15 hónap múltán Werner Mölders váltotta föl. Noha nem vett részt Guernica bombázásában, a háború után a Luftwaffe eltévesztett taktikai bombázásaként értékelte az esetet. A támadás valójában a környéken levő közúti híd lerombolására irányult, amely a spanyol köztársaságpártiak és szövetségeseik utánpótlásvonalául szolgált. Galland a „Die Ersten und die Lezten” (Az elsők és utolsók) című könyvében a füst és robbanásfelhők okozta rossz látási viszonyokra, és a bombázók primitív céloptikájára hivatkozik.
Galland Bf 109 E-4 típusú gépe a 40. légigyőzelemmel.
1940. május 12-én élete első három légi győzelmét aratta a RAF Hurricane-jai fölött Franciaország egén. 1940 júniusában a Jagdgeschwader 26 „Schlageter” 3. Gruppe-jének parancsnokává nevezték ki. Július 18-án őrnaggyá, rövidesen pedig Geschwaderkommodor-rá léptették elő. Néhány nappal később, szeptember 24-én megszerezte 40. légigyőzelmét is.
Galland gépe parancsnoki jelzésekkel.
