Vicomte D'Alarcon első kalanda

[Claus von Stauffenberg]

Ebben a kalandban tapasztalatgyűjtés miatt csak Vic-et szeretném megtalálni.

1944, gyönyörű év lehetett volna Franciaország számára és volt is. Hisz a németeket folyamatosan szorították vissza. Vicomta D'Alacron éppen a Párizs melletti kis erdőségek egyikében van most és az ellenállókkal egy óriási tervet eszelnek ki. A vezetésre egy valamivel tapasztaltabb embert kérnek, de Vic ugyanúgy fontos szerepet fog játszani. Elsőnek is, el kell menni Párizstól északi irányba 30 km-ert és ott várnia kell egy amerikai desszantos csapatot. A többit majd menetközben tudatják vele.

[vicomte]

Egy tapasztalt francia ellenálló és Vicomte elindúltak a deszantosok felkutatására. Egyetlen egy jármû volt a közelben amivel elindúlhattak ami egy lefoglalt német félpáncélos volt. Vic beült a vezetõhelyiségbe a másik ellenálló pedig mögé ült. Körûbelül két kilómétert mentek és leállt a motor. Vic megpróbálta megjavítani hisz õ gyárban dolgozott a háború elõtt tehát volt egy kis tapasztalata. De nem sikerült. Innentõl gyalog kellett megtenni a további távot. Már sötétedett de szerencséjükre találtak egy házat aminek a kéményébõl füst jött ki, gondolták megszállhatnának itt. Bent a házban egy öreg ember ült. Elõször megrémült a fegyverek látványától de utána rájött, hogy õk franciák. Vic elmondta mit szeretnének, és az öreg rá is bólintott. Két szalmaágyvolt szabadon azokon aludhattak.

[Claus von Stauffenberg]

Az éjszaka folyamán többször felriadtok, mert a félelem, hogy a németek bármikor rátok tőrhetnek nem hagy titeket aludni. Reggel az öreg odamegy hozzád.
-Elnézését kérem uram, de ha maguk kocsikáztak azzal a félhernyóval akkor meneküljenek mihamarabb... A németek este itt voltak és azt kérdezték, hogy megszállt-e itt olyan személy akinél feltehetően fegyver volt. Mivel nemet mondtam elmentek, de megígérték, hogy visszajönnek és ha hazudtam megölnek itt mindenkit. - bevezet titeket egy kis garázsba ahol egy motor van. - Az én régi moorom, működik, lehet használni, de kerüljék el a nyilvános utakat, mert ha fegyvert látnak magknál megölik önöket. Ha végeztek, kérem hozzák vissza. - azzal visszamegy a házba.

[vicomte]

Az ellenálló egy kispisztolyt adott az öreg kezébe.
-Ha valami gond lenne használja
-Gyerünk már! - mondta Vic
Ezzel felszállt a motorra a másik ellenálló. Megpróbáltak kevésbé járt utakon menni, de így is láttak a messzibõl pár németet. De szerencsére észrevétlenül el tudtak menni. Már körübelûl az út felét megtették amikor találkoztak egy sebesült amerikai katonával.
-Valahogy eltértem a földetérési helyrõl és itt landoltam és azthiszem eltört a lábam. - mondta a sebetesült ameriaki

[Claus von Stauffenberg]

Fortuna a kegyeibe fogadott titeket és ahogy elnézitek az amerikait is. Összeraktok valami rejtekhelyet szerencsétlennek és mentek tovább, nem tehettek mást, az idő szorít. Mikor megtettek egy 800 m-ert egy robbanás rázza meg a tájat. Ahogy a társad visszanéz, te vezetsz tovább.
-A szemetek, aknavetővel kilötték... - mondja a könnyeivel küszködve. - Ne állj meg, a végén minket is kicsinálnak.
Ekkor golyók kezdenek záporozni mögöttetek, ezzel is noszogatva arra, hogy ne állj meg.

[vicomte]

Természetes dolog volt, hogy Vic nem cicózott nyomta gázt. A másik ellenálló viszonozta a tûzet de mivel Vic rángatta motort nehogy aeltalálják ezért nehéz dolga volt. A másik ellenálló megsérült a kezénél ezért muszály volt tûzviszonzás nélkül tovább menni. Mér nem messze voltak a deszantosokoktól amikor pár motor kezdte el õket üldözni. Vic meg akarta kockáztatni azt, hogy lelövi és addig egyenesbe próbálja tartani a motort, de mivel tudta, hogy ez nem fog sikerülni azt agyalta ki, hogy fékezik egy nagyot aztán amikor elé kerülnek a németek lelövi õket. Ez a tatktika sikerült is. Már csak pár kilóméterre volt a deszantosoktól.

[Claus von Stauffenberg]

Örömittasan a győzelemtől gurulnak az erdő szélére. A motort leállítja Vic és ellátja valahogy a társát. Arra lesznek figyelmesek, hogy több páncélos dübörög valahol a landolási zónában. Pár perc és kiderül, hogy kié a sok tank. Német Párducok és néhány Tigris is van köztük. Ekkora távolságból távcsővel is lehet látni, hogy a lánctalpakon emberi maradványok és amerikai egyenruhafoszlányok lógnak le. A géppuskák még füstölnek a túlmelegedés miatt. Az erdő felé veszik az útjukat és átgázolnak mindenen. Fortuna még mindíg veletek van és sikerül ezt a csapást túlélnetek.

[vicomte]

Gyorsan a vállamra kaptam a másik ellenállót és gyorsan egy kisebb mélyedésbe megpróbált elrejtõzni. Ekkor megfogta fehér ingjét és megpróbálta úgy bepiszkolni mintha olyan lene mint a föld. Magukra terítette és tétlenül vártak. Hallotta és nagyon félt amikor az útón nem messze tõle páncélosok haladtak el. Körûbelül egy óra múlva leszedte az inget és látta hogy a motort szétlõtték de nekik semmi baja. Látnak pár halott németet. Sajnálatos módon az ellenálló barátja vérveszteségbe meghal. Ekkor látja valaki ráfogja a fegyvert, két túlélõ amerikai volt akiknek sikerült minnél messzebb menekülniük a tankoktól. Ekkor látták, hogy Vic francia és odarohantak hozzá. Vic elmesélte mi történt.

[Claus von Stauffenberg]

A két amerikai nagyon megörült Vicnek.
-Végre olyan ember aki nem akar minket megölni. - mondja perfekt franciával az egyik. - A társam keveset tud franciául sajnos. - mutat a társa felé. - De ez nem gond. Merre kellene mennünk innen? Egyáltalán mivel fogunk menni?
A másik amerikai a németeket kutatja át használható cuccokért. Az egyiktől dohányt szed el, egy másiktól a lőszert - ami a géppuskályába jó, ugyanis ők ütöttek rajtuk a landoláskor - míg a harmadiktól megint valami mást.

[vicomte]

Vic úgydönt, hogy az egyetlen esély kijutni ha álruhát öltenek. Tehát átöltöztek német egyenruhába. Elszedték az igazolványaikat is a földön hevert németeknek. Természetesen, hogy hitelesnek tûnjön eldobták a e meglévõ fegyvereküket de elõtte a lõszert elrakták. Így teljesen álcázva elindutak visszafele. Mivel csak Vic tudott németül ezért õ ment elõl és õ vette fel a legnagyobb tiszti igazolványt is. Pár németet látnak akik éppen cigiznek és ebszélgetenek. Egy Opel teherautójuk volt a németeknek amit Vic úgy tartott, hogy ha megszereznék könnyebben átjuthatn ának az ellenõrzéseken. Elkezdett a németekkel ebszélni míg a két amerikai álltakj és várták mikor ad jelt Vic a támadásra. Kisebb küzdelem után sértetlenül megszerezték a teherautót.

[Claus von Stauffenberg]

Mielött Vic megadhatná a jelet egy nagyobb német egység érkezik meg. Látszik rajtuk, hogy nem azok a kislányos katonák. Első ránézésre mindegyik megjárta a Keleti frontként ismert poklot. Végigmérik a három katonát. Vicen csak egy szakaszvezetői rendfokozat van, így a nagyrésze tisztelettudóan tiszteleg neki, viszont a maradék 5 katona az igazolványokat kérik. Vic egy darabig néz, hogy felfogja, nem a szokásos német akcentussal beszélnek, hanem dán némettel. Van hasonlóság, de nem elég ahhoz, hogy a lebukás veszélye csökkenne. Ha Vic nem talál ki valamit gyorsan, biztos, hogy megölik őket.

[vicomte]

Ekkor Vic úgygondolta, hogy csak egy esélye van. Vic leesett a földre amin a többi német nagyon meglepõdött. Ekkor Vic elõkapta a németektõl szerzett Luger pisztolyát és lelõtt három németet a többivel a társai végeztek. Elszedték a teherautó kulcsait és még lõszert meg fegyvert. Elindultak hárman Vic vezetett mert a vezetõnek kell németül beszélnie, az egyik amerikai melette teljes fegyver arzenálban amit a kocsi karosszériáa miatt nem láthatnak a németek az ellenõrzéseknél, hátul pedig a platón a másik amerikai. Így elindultak visszafele a Ffrancia ellenállók felé.

[Claus von Stauffenberg]

Egy ellenőrzési ponton megállítják őket. A két amerikai nem mozdul, egy tank csöve mered elő a fák közül. Valahol távolabb légvédelem dörög. Messziről géppuskatűzet hallani. Ahogy Vic körbenéz beugrik a hely. Itt kapta kölcsön a motort. Az öreg felakasztva himbálózik.
-Szép napot. - mondja szúrósan egy katonai rendőr. - A papírjait kérem.
Távolabb látni egy féllánctalpast és 2 Pumát. Ez a hely biztos. Itt nem jut át olyan akinek valamilye nincs rendben. Ahogy Vic oldalra néz több amerikait lát. Tarkólövés - ezt onnan tudja, hogy a fákra felfröccsent agyat és szemeket látni, hisz nincsenek messze.

[vicomte]

-Itt nem jutunk át. - súgta a mellette ülő amerikai.
-Tudom. - súgta vissza Vic
Vic elmondta, hogy csak akkor van esélyük ha a platón lévő amerikai lelövi a tankot a Panzerfaustal és áttörve a sorompót agyig nyomva gázt elmenekülni. Ekkora már a katonai rendőr kezdett gyanakodni.
-Mindjárt azt hiszem hátul hagytuk. - mondta az amerikai és hátrament , hogy fiygelmeztesse a másikat, a pumák szerencséjükre nem találták el őket.
Azután vissza szált Vic mellé. Vic előkapta a pisztolyát és lelőtte a katonai rendőrt, közben a hátul lévő amerikai lelőtte a tankot, Vic mellet ülő amerikai viszont megcélozta a féllánctalpas géppuskájának irányítóját. Amikor ezek megtörténtek rögtön elindultak, természetesen lőttek rájuk de semmi bajuk nem lett szerencséjükre. Így már nem messze voltak a Francia ellenállás bázisához.

[Claus von Stauffenberg]

Örömmámorban úszva mentek, még 1-2 óra és ott vagytok a bázisnál. Hirtelen 2 lövés dördül... Mind a kettõ célba talál, az egyik a Vic mellett ülõ amerikait találja homlokon, ezzel vérrel és agydarabkákkal beborítva a testét, a másik pedig a platón utazót likvidálja. Az ijedség miatt Vic belefut egy gödörbe és lefullasztja a motort... 5 német mászik elõ, viszont egyiknél se látni mesterlövész puskát. Lassan közelítenek a teherautó felé. Mikor elég közel értek és életnek semmi nyomát nem látták, a legfiatalabb német odamegy a teherautóhoz. Majdnem ott van, amikor 2 Tigris jelen meg azon az úton és abból az irányból, ahonnan Vic-ék is jöttek. A német gyorsan visszamegy a többiekhez, és eltûnnek az erdõben. Az elsõ tank megáll kb. 100 méternyire és felnylik a torony parancsnoki nyílása.
-Auf Wiedersehen. - hangos gúnyos kacajt hallani és az ágyú eldördül. - Idiot französisch...
A lövedék darabokra tépi a jármûvet és a két amerikait. Vic-et ájultan odébbdobja a légnyomás. 2 német megy oda.
-Er ist die Tote? - kérdi a társától.
-Ich weiss es nicht. - mondja és elõveszi a pisztolyát és Vic tarkójára irányítja, majd meghúzza a ravaszt. Szerencsétlen olasznak szétrobban a feje... -Es ist jetzt schon.

//Sajnálom, több hibát is elkövettél... Az utolsó ellenörzõ ponton elkövetett manõvered után pedig biztossá vált, hogy ez lesz a vége. Én igyekeztem neked ötletet adni, segteni... Ha ezzel a stlussal folytatod akkor nem csak itt - az Alternatívban -, hanem az éles kalandban is meg fogsz HALNI... Nem ártana elolvasnod pár dolgot a neten vagy a szüleidtõl megkérdezned. Itt most a francia ellenállásról van szó. Spec tudtad azt, hogy az ellenállók álltal leghosszabb ideig hadban álló ember is max fél évet élt még? Éles kalandot addig ne vállalj amíg az alapvetõ dolgokkal nem vagy tisztában.//

[vicomte]

//Csak egy kérdés. "Szerencsétlen olasznak szétrobban a feje..." olasznak? nem francia?//

[Claus von Stauffenberg]

//Félreírtam, az az olasz francia akart lenni. De a lényegen nem változtat semmit... //