Post by Vilmos F.K.M von Hohenzollern on Oct 26, 2009 23:09:13 GMT 2
Név: Vilmos Ferdinánd Károly Mihály von Hohenzollern-Sigmaringen herceg
Nemzetiség: Román
Kor: 63 év
Nem: Férfi
Születési hely: Sigmaringen
Rang:
Rend avagy kaszt: diplomata, Román Királyság
Felszerelés: Diplomata útlevél, egy elegáns bõr táska, egy Hohenzollern-Sigmaringen ház címerével díszített szivartartóés végül de nem utolsó a sorban az a toll amellyel Vilmos aláírta a Neuill-i és a trianoni békét.
Beszélt nyelv(ek): Román, német, magyar, olasz
Előtörténet: Vilmos 1876. június 7.-én született a Hohenzollern család sigmaringen-i kastélyában. Apja Anton herceg 4 évvel fia születése után súlyos májgyulladásban meghalt. Anyja a keménykezű Sarolta hercegné a bajor királyi családból származott. Az ifjú herceg apa komplexusát apai nagybátyjainál tudta csak kiélni. Késõbb tulajdonképpen ők indították el a pályafutását. Vilmos 1888-ban mindössze 12 évesen Bonnba került katonai iskolában ahol lovassági tanulmányokat folytatott. Innen Drezdába majd Münsterbe kerül ahol 20 évesen katonai végzettséget szerez. Ezek után 2 évet a német hadseregben tölt mint tiszthelyettes. Miután nagybátyja Károly, aki ekkor már több mint harminc éve Románia királya észre veszi unokaöccse fogékonyságát a politika iránt akkor szelleméhez képest roppant furcsa eljáráshoz folyamodik.
Az ifjú Vilmos herceget a berlini egyetem jogi karára küldte tanulni. Miután Vilmos sikerült megszereznie a diplomát 26 évesen a császári udvarba került gyakornoknak.
Három év múlva Károly Bukarestre hívta unokaöccsét, hogy szolgálja a királyi Romániát. Vilmos (mivel tudta jobb dolga nem lesz) elfogadta a meghívást az udvarba. Itt ahogy megérkezett azonnal el is küldték. Az olaszországi román külképviseletre küldték mint I. osztályú tanácsost. Két évig dolgozik a királyi Olaszországban. Itt igencsak megdöbben a király politikáján mert éhezik a nép és a köztisztviselők ontják teljesen fölösleges dologra a közpénzt. Ugyanakkor ide köti élete legszebb pillanata mert itt ismerkedik meg feleségével a nála öt évvel fiatalabb Auguszta belga királyi hercegnővel. A kapcsolatuk mesébe illő a legkisebb mozdulatukból is megértik egymást még sok év múltán is.
Miután a herceget visszarendelik Romániában kinevezik a Külügyminisztérium államtitkárává. Ugyanebben az évben csatlakozik a Román Konzervatív Párthoz melynek egészen 1935-ig tagja és 1925-ig parlamenti képviselője is. 1909-ben támogatja a király ipari és pénzügyi reformjait, de felhívja a figyelmet arra, hogy Romániának rengeteg olyan partner országa van ahol nincs külképviselet ezáltal a diplomáciai kapcsolat előbb utóbb elhalhatnak. 1910-ben tagja annak a bizottságnak amely arra irányult, hogy Károly király egy másik unokaöccsét Ferdinándot próbálja meg rávenni arra, hogy fogadja el a román trónörökösi rangot amely feladat sikerrel jár. Később Vilmos herceg ezt tartja elsõ jelentős diplomáciai sikerének. 1912-ben nagy csoda éri Vilmost és feleségét Augusztát. Több évi sikertelen próbálkozás után megszületik elsõ és egyetlen fiú gyerekük. Akit a király és Vilmos apja után Károly Anton névvel illetnek.
1913-ban Vilmos herceg roppant fontos megbízatást kap: Ferdinánd trónörökössel és Alexandru Averescu tábornokkal együtt részt vesz a Második Balkán-háború romániai hadmozdulataiban amelyek Dél-Dobrudzsa elfoglalására irányultak. A júliusi általános fegyverszünet után Vilmos azt a feladatot kapja, hogy egy egyesült szerb, görög, török, albán, montenegrói és romániai bizottság létrehozásával dolgozza ki a bukaresti békét. A békével Bulgárián kívül mindenki jól járt. Ráadásul Románia is megkapta Dél-Dobrudzsát. A öreg király Vilmost jutalmul Dél-Dobrudzsa kormányzójává nevezi ki.
1914-ben a szarajevói merénylet után a herceg figyelmezteti Károlyt hogyha hadba lép Románia bármelyik nagyhatalom ellen, csak is vesztesen kerülhet ki. A vén uralkodó ameddig lehetett semlegességet fogadott, ám ezt a semlegességet negyon nehéz volt fent tartani mert a király kedvezni akart rokonuknak II. Vilmos német császárnak. Ha nagy nehezen is, de a vén uralkodónak sikerült semlegesnek maradnia, de halállal szemben nem maradhatott semleges. 1914. október 14-én Károly király váratlanul meghalt.
A konzervatív párt, hogy megelőzze a bajt még aznap királlyá koronázta a volt király unokaöccsét és Vilmos herceg unokatetvérét Ferdinándot. Az új uralkodó Vilmost I. osztályú tanácsadójává nevezte ki. Így Vilmos betekintést nyert a király politikai döntéseibe. Vilmos herceg tudta, hogy a Dobrudzsa és Bukarest közötti ingázás roppant nehéz feladat lenne, ezért lemondott a kormányzóságról, hogy megkönnyítse a saját dolgát. Ezek után ugyanazt eljátszotta az új királlyal mint a régivel azt tanácsolta, hogy maradjon független az ország. Az újdonsült tanácsadó azt hitte, hogy sikerrel járt ám, de tévedett. Még két évig élhetett abba a tudatban, hogy Románia megússza a háborút, de Ferdinándot elvakította az a terület mennyiség amelyet az antant kínált Romániának, ha belép a háborúba.
1916. augusztus 27.-e gyászos nap Románia történelmében. A Román Királyság hivatalosan is elküldte hadüzenetét az Osztrák-Magyar Monarchiának és a Német Császárságnak. A román offenzíva alatt ismét a frontra vezényelték ahol a már jól ismert Averescu tábornok tiszthelyettese lett. Itt sikeresen sikerült áttörni a határõrök védelmét és nehéz harcok árán megszerezni Brassót. Szeptember 8-án mielőtt megindult volna a német-osztrák-magyar ellentámadás Vilmost visszarendelték Bukarestbe ahol azt az utasítást adták neki, hogy azonnal induljon el egy pár fõs küldöttséggel Szófiába, hogy bármi áron is, de kieszközöljék a fegyverszünetet Ferdinánd cártól. Anélkül, hogy átengedték volna a határon a küldötteket a bolgárok Nikopolnál visszafordították a vonatot amely szállította õket. Nem sokkal később az erdélyi területek és Dobrudzsa elvesztése után újabb küldöttség indult ezúttal Erich von Falkenhayn német tábornokhoz, aki már hagyta, hogy elmondják mit akarnak, de nyíltan elutasított mindenféle közeledést a román fél felől. December 6.-án Bukarest is elesett a királyi udvar így Vilmos is Iasi-ba menekült. A román katonáknak hiába sikerült Moldvában több csatát is megnyerniük, a román kormány úgy döntött, hogy most jött el az alkalom a békekötésre. Így 1917-ben Bukarestben Falkenhayn tábornok valamint Averescu, Grigorescu tábornokok és Vilmos herceg aláírta a különbékét. Ezáltal sikerült Romániát kivonni az elsõ világháborúból.
Fél évvel a kényszerû béke után ismét van olyan dolog amely még a legszomorúbb helyzetben is fényt hoz az ember életében: a gyermekáldás. Megszületik a házaspár második gyereke. Vilmos mióta megérkezett Németországból, csak jó dolgot kapott a román földtől. Ezért hálául lányát a román Ileana névvel ajándékozta meg. A háború befejezéséig az udvarral együtt Iasi-ban marad. 1919 elejére felgyorsulnak az események mert a hercegnek egy év különbséggel két békeszerződés aláírásakor is ott kell lennie. Ezek után Vilmos két tábornokkal és egy fiatal diplomatával Neuilly-sur-Seine városkájába indul, hogy aláírja a Neuilly-békét. E szerint Románia visszakapja a Bulgária átall elfoglalt területeket. November 27-én aláírják a békét szép nap ez a mai akármilyen esős is az idő, de még szebb nap 1920, június 4.-e. Magyarországtól Romániához csatolják Erdélyt, Bánságot, Bukovinát és Besszarábia egy részét. Vilmos szíve szerint a képébe röhögött volna a magyar társaságnak akik értetlenül álltak ott a kastély folyosóján, de nem tehette egy jó diplomata nem csinálhat ilyet. Azzal nemcsak hazájára, de saját magára is szégyent hozna. Azt meg senki nem akarta, legalábbis a románok közül.
A világháború után a középkorú herceg ismét indul a választásokon amin sikeresen mandátumot szerezz. Támogatja Ferdinándot abban a tervében, hogy Averescu tábornokot ültesse a miniszterelnöki székbe. 1925-ben nem foglal állást a trónörökös lemondatásával kapcsolatban. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a király öreg az ifjú trónörökös pedig túlságosan fiatal. Vilmos jóslata bejött. Ferdinánd király 1927. július 20.-án meghalt. Trónján a mindössze 6 éves Mihály követte. Ekkor beválasztják abba a tanácsba amely régensként fog uralkodni az ifjú király helyett.
A világválság sajnos nem állt meg az USA határainál ennél fogva eljutott Romániába is. Itt elsõsorban a mezőgazdasági és a vasúti dolgozókat érintette a dolog. Gyulafehérvári nagyvajdaként lázadások sorát verte le, ezáltal nem kevés ember vére tapad a kezéhez.
1930-ban támogatja azt a javaslatot miszerint a parlament hívja vissza az elűzött trónörököst. Viszont ekkor még nem tudta, hogy II. Károly nem lesz olyan hálás mint amilyennek Vilmos elsőnek gondolta.
Az új király ahogy visszatért feloszlatta a régens tanácsot és felszólította Vilmost, hogy mondjon le a Gyulafehérvár nagyvajdája címről, amit később az ifjú Mihály herceg kapott meg.
Sajnos tudni kell, hogy az új uralkodó rajongott Benito Mussoliniért és a diktatúrájáért. Vilmost ekkor újra Olaszországba küldték mint nagykövet. Vilmos herceg elborzadt itt tapasztaltakon. Mussolini elképzelt hadsereggel akarta feltámasztani a Nagy Római Birodalmat. Mindenki tudja, hogy ez lehetetlen hisz a mediterrán katona nem jó katona túlságosan kényelmes. Arról meg nem is beszélve, hogy egy tanító végzettségű ember a kormányában egyszerre hét minisztériumot vezet. Egyet is nehéz feladat nemhogy hetet. Az is érdekes dolog volt mikor a gazdasági világválság okozta politikai hibákat külpolitikai sikerekkel akarta kompenzálni. Egy szó mint száz Vilmosnak nem volt maradása. 1932 februárjában még részt vett a vatikáni román képviselet megnyitásán, de ugyanezen az év júliusában lemondott posztjáról. Mikor visszatért Bukarestbe elszomorító látvány fogadta: a király szépen lassan lépésrõl lépésre aláásta az így is gyenge lábakon álló román demokráciát. A király tudta, hogy Vilmos és sok más régi arisztokrata aki már I. Károly idejében itt voltak veszélyt jelenthetnek. Ezáltal az összeset más országok képviseleteire küldte. Vilmos azt a megtiszteltetés kapta, hogy decemberben kinevezték Románia németországi nagykövetévé.
Vilmos elborzad az itt látottakon. Hogy lehet azt megcsinálni, hogy valaki úgy szavaztasson meg egy törvényt, hogy a politikai rendőrséggel körbeveteti a parlament épületét és ezáltal sikerül megfélemlítenie a képviselőket borzasztó. Ami pedig Hindenburg halála után történt katasztrófa. Összevonni az államfõi és kormányfői teendőket. Romániában már lángokban állna, ha ilyen bekövetkezne. Szem és füll tanúja volt Hitler különleges tisztogatásának a hosszú kések éjszakájának. Legalább vette volna a fáradságot, hogy nem a legnagyobb nyilvánosság előtt ölet meg legalább 200 embert. Ekkor már tudhatta a világpolitikai elit, hogy ennek a náci Németországnak nem lesz jó vége. 1936-ban a berlini olimpia után a herceg elhagyja Berlint.
Ekkor a király belátja, hogy nem sok esélye van a vén arisztokraták nélkül ezért Vilmost felkéri I. számú tanácsosnak és Gyulafehérváron az ifjú Mihály herceg nevelője lesz. Vilmos hatalmas fegyvertényt tartott a kezében ezzel. Tudta, hogy II. Károly még fiatal ezért rá fog támaszkodni és tudta, hogy hallgatni fog Vilmos tanácsaira. Ez időben az ifjú hercegtől nem túl jól, de megtanul magyarul. Ezt az értékes nyelvtudást pár hónap múlva a gyulafehérvári lázongásokban amit később az ő engedélyével vertek le kiválóan hasznosítani tudja. 1938-ban szeptemberében a müncheni szerződésen, októberben a bécsi döntéseken független megfigyelőkén vessz részt. Ugyanebben az évben támogatja II. Károlyt a királyi diktatúra kiépítésében, az új társadalmi reformprogramot hirdető Nemzeti Újjászületési Frontot és a kommunista és a fasiszta pártok eltörlésében is. A világháború előtti időszakban királynak azt javasolja, hogy egyelőre nyíltan ne támogassa egyik háborús tömböt sem, hanem várja ki, hogy ki ajánl többet a Ploieşti olajmezőkért. 1939 elején az uralkodó Vilmost Gyulafehérvárról Bukarestbe hívja, hogy a különleges világpolitikai helyzetben a herceg jó tanácsaival lássa el a román királyt. A háború kitörésének híre a bukaresti királyi udvarban éri Vilmos herceget. A herceg felhívja a román politikai elit figyelmét arra, hogy kezdjenek tárgyalásokat mind az angolokkal, mind a németekkel. A Vilmos a király figyelmébe ajánlja azt, hogy õ több 20 évig volt diplomata ezáltal õt bízzák meg a tárgyalások lebonyolításával. A király jobb híján a herceget kinevezi erre a posztra. Ám Károly nem tudja Vilmos titkos terveit amik akár a király bukásával is járhatnak...
Nemzetiség: Román
Kor: 63 év
Nem: Férfi
Születési hely: Sigmaringen
Rang:
Rend avagy kaszt: diplomata, Román Királyság
Felszerelés: Diplomata útlevél, egy elegáns bõr táska, egy Hohenzollern-Sigmaringen ház címerével díszített szivartartóés végül de nem utolsó a sorban az a toll amellyel Vilmos aláírta a Neuill-i és a trianoni békét.
Beszélt nyelv(ek): Román, német, magyar, olasz
Előtörténet: Vilmos 1876. június 7.-én született a Hohenzollern család sigmaringen-i kastélyában. Apja Anton herceg 4 évvel fia születése után súlyos májgyulladásban meghalt. Anyja a keménykezű Sarolta hercegné a bajor királyi családból származott. Az ifjú herceg apa komplexusát apai nagybátyjainál tudta csak kiélni. Késõbb tulajdonképpen ők indították el a pályafutását. Vilmos 1888-ban mindössze 12 évesen Bonnba került katonai iskolában ahol lovassági tanulmányokat folytatott. Innen Drezdába majd Münsterbe kerül ahol 20 évesen katonai végzettséget szerez. Ezek után 2 évet a német hadseregben tölt mint tiszthelyettes. Miután nagybátyja Károly, aki ekkor már több mint harminc éve Románia királya észre veszi unokaöccse fogékonyságát a politika iránt akkor szelleméhez képest roppant furcsa eljáráshoz folyamodik.
Az ifjú Vilmos herceget a berlini egyetem jogi karára küldte tanulni. Miután Vilmos sikerült megszereznie a diplomát 26 évesen a császári udvarba került gyakornoknak.
Három év múlva Károly Bukarestre hívta unokaöccsét, hogy szolgálja a királyi Romániát. Vilmos (mivel tudta jobb dolga nem lesz) elfogadta a meghívást az udvarba. Itt ahogy megérkezett azonnal el is küldték. Az olaszországi román külképviseletre küldték mint I. osztályú tanácsost. Két évig dolgozik a királyi Olaszországban. Itt igencsak megdöbben a király politikáján mert éhezik a nép és a köztisztviselők ontják teljesen fölösleges dologra a közpénzt. Ugyanakkor ide köti élete legszebb pillanata mert itt ismerkedik meg feleségével a nála öt évvel fiatalabb Auguszta belga királyi hercegnővel. A kapcsolatuk mesébe illő a legkisebb mozdulatukból is megértik egymást még sok év múltán is.
Miután a herceget visszarendelik Romániában kinevezik a Külügyminisztérium államtitkárává. Ugyanebben az évben csatlakozik a Román Konzervatív Párthoz melynek egészen 1935-ig tagja és 1925-ig parlamenti képviselője is. 1909-ben támogatja a király ipari és pénzügyi reformjait, de felhívja a figyelmet arra, hogy Romániának rengeteg olyan partner országa van ahol nincs külképviselet ezáltal a diplomáciai kapcsolat előbb utóbb elhalhatnak. 1910-ben tagja annak a bizottságnak amely arra irányult, hogy Károly király egy másik unokaöccsét Ferdinándot próbálja meg rávenni arra, hogy fogadja el a román trónörökösi rangot amely feladat sikerrel jár. Később Vilmos herceg ezt tartja elsõ jelentős diplomáciai sikerének. 1912-ben nagy csoda éri Vilmost és feleségét Augusztát. Több évi sikertelen próbálkozás után megszületik elsõ és egyetlen fiú gyerekük. Akit a király és Vilmos apja után Károly Anton névvel illetnek.
1913-ban Vilmos herceg roppant fontos megbízatást kap: Ferdinánd trónörökössel és Alexandru Averescu tábornokkal együtt részt vesz a Második Balkán-háború romániai hadmozdulataiban amelyek Dél-Dobrudzsa elfoglalására irányultak. A júliusi általános fegyverszünet után Vilmos azt a feladatot kapja, hogy egy egyesült szerb, görög, török, albán, montenegrói és romániai bizottság létrehozásával dolgozza ki a bukaresti békét. A békével Bulgárián kívül mindenki jól járt. Ráadásul Románia is megkapta Dél-Dobrudzsát. A öreg király Vilmost jutalmul Dél-Dobrudzsa kormányzójává nevezi ki.
1914-ben a szarajevói merénylet után a herceg figyelmezteti Károlyt hogyha hadba lép Románia bármelyik nagyhatalom ellen, csak is vesztesen kerülhet ki. A vén uralkodó ameddig lehetett semlegességet fogadott, ám ezt a semlegességet negyon nehéz volt fent tartani mert a király kedvezni akart rokonuknak II. Vilmos német császárnak. Ha nagy nehezen is, de a vén uralkodónak sikerült semlegesnek maradnia, de halállal szemben nem maradhatott semleges. 1914. október 14-én Károly király váratlanul meghalt.
A konzervatív párt, hogy megelőzze a bajt még aznap királlyá koronázta a volt király unokaöccsét és Vilmos herceg unokatetvérét Ferdinándot. Az új uralkodó Vilmost I. osztályú tanácsadójává nevezte ki. Így Vilmos betekintést nyert a király politikai döntéseibe. Vilmos herceg tudta, hogy a Dobrudzsa és Bukarest közötti ingázás roppant nehéz feladat lenne, ezért lemondott a kormányzóságról, hogy megkönnyítse a saját dolgát. Ezek után ugyanazt eljátszotta az új királlyal mint a régivel azt tanácsolta, hogy maradjon független az ország. Az újdonsült tanácsadó azt hitte, hogy sikerrel járt ám, de tévedett. Még két évig élhetett abba a tudatban, hogy Románia megússza a háborút, de Ferdinándot elvakította az a terület mennyiség amelyet az antant kínált Romániának, ha belép a háborúba.
1916. augusztus 27.-e gyászos nap Románia történelmében. A Román Királyság hivatalosan is elküldte hadüzenetét az Osztrák-Magyar Monarchiának és a Német Császárságnak. A román offenzíva alatt ismét a frontra vezényelték ahol a már jól ismert Averescu tábornok tiszthelyettese lett. Itt sikeresen sikerült áttörni a határõrök védelmét és nehéz harcok árán megszerezni Brassót. Szeptember 8-án mielőtt megindult volna a német-osztrák-magyar ellentámadás Vilmost visszarendelték Bukarestbe ahol azt az utasítást adták neki, hogy azonnal induljon el egy pár fõs küldöttséggel Szófiába, hogy bármi áron is, de kieszközöljék a fegyverszünetet Ferdinánd cártól. Anélkül, hogy átengedték volna a határon a küldötteket a bolgárok Nikopolnál visszafordították a vonatot amely szállította õket. Nem sokkal később az erdélyi területek és Dobrudzsa elvesztése után újabb küldöttség indult ezúttal Erich von Falkenhayn német tábornokhoz, aki már hagyta, hogy elmondják mit akarnak, de nyíltan elutasított mindenféle közeledést a román fél felől. December 6.-án Bukarest is elesett a királyi udvar így Vilmos is Iasi-ba menekült. A román katonáknak hiába sikerült Moldvában több csatát is megnyerniük, a román kormány úgy döntött, hogy most jött el az alkalom a békekötésre. Így 1917-ben Bukarestben Falkenhayn tábornok valamint Averescu, Grigorescu tábornokok és Vilmos herceg aláírta a különbékét. Ezáltal sikerült Romániát kivonni az elsõ világháborúból.
Fél évvel a kényszerû béke után ismét van olyan dolog amely még a legszomorúbb helyzetben is fényt hoz az ember életében: a gyermekáldás. Megszületik a házaspár második gyereke. Vilmos mióta megérkezett Németországból, csak jó dolgot kapott a román földtől. Ezért hálául lányát a román Ileana névvel ajándékozta meg. A háború befejezéséig az udvarral együtt Iasi-ban marad. 1919 elejére felgyorsulnak az események mert a hercegnek egy év különbséggel két békeszerződés aláírásakor is ott kell lennie. Ezek után Vilmos két tábornokkal és egy fiatal diplomatával Neuilly-sur-Seine városkájába indul, hogy aláírja a Neuilly-békét. E szerint Románia visszakapja a Bulgária átall elfoglalt területeket. November 27-én aláírják a békét szép nap ez a mai akármilyen esős is az idő, de még szebb nap 1920, június 4.-e. Magyarországtól Romániához csatolják Erdélyt, Bánságot, Bukovinát és Besszarábia egy részét. Vilmos szíve szerint a képébe röhögött volna a magyar társaságnak akik értetlenül álltak ott a kastély folyosóján, de nem tehette egy jó diplomata nem csinálhat ilyet. Azzal nemcsak hazájára, de saját magára is szégyent hozna. Azt meg senki nem akarta, legalábbis a románok közül.
A világháború után a középkorú herceg ismét indul a választásokon amin sikeresen mandátumot szerezz. Támogatja Ferdinándot abban a tervében, hogy Averescu tábornokot ültesse a miniszterelnöki székbe. 1925-ben nem foglal állást a trónörökös lemondatásával kapcsolatban. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a király öreg az ifjú trónörökös pedig túlságosan fiatal. Vilmos jóslata bejött. Ferdinánd király 1927. július 20.-án meghalt. Trónján a mindössze 6 éves Mihály követte. Ekkor beválasztják abba a tanácsba amely régensként fog uralkodni az ifjú király helyett.
A világválság sajnos nem állt meg az USA határainál ennél fogva eljutott Romániába is. Itt elsõsorban a mezőgazdasági és a vasúti dolgozókat érintette a dolog. Gyulafehérvári nagyvajdaként lázadások sorát verte le, ezáltal nem kevés ember vére tapad a kezéhez.
1930-ban támogatja azt a javaslatot miszerint a parlament hívja vissza az elűzött trónörököst. Viszont ekkor még nem tudta, hogy II. Károly nem lesz olyan hálás mint amilyennek Vilmos elsőnek gondolta.
Az új király ahogy visszatért feloszlatta a régens tanácsot és felszólította Vilmost, hogy mondjon le a Gyulafehérvár nagyvajdája címről, amit később az ifjú Mihály herceg kapott meg.
Sajnos tudni kell, hogy az új uralkodó rajongott Benito Mussoliniért és a diktatúrájáért. Vilmost ekkor újra Olaszországba küldték mint nagykövet. Vilmos herceg elborzadt itt tapasztaltakon. Mussolini elképzelt hadsereggel akarta feltámasztani a Nagy Római Birodalmat. Mindenki tudja, hogy ez lehetetlen hisz a mediterrán katona nem jó katona túlságosan kényelmes. Arról meg nem is beszélve, hogy egy tanító végzettségű ember a kormányában egyszerre hét minisztériumot vezet. Egyet is nehéz feladat nemhogy hetet. Az is érdekes dolog volt mikor a gazdasági világválság okozta politikai hibákat külpolitikai sikerekkel akarta kompenzálni. Egy szó mint száz Vilmosnak nem volt maradása. 1932 februárjában még részt vett a vatikáni román képviselet megnyitásán, de ugyanezen az év júliusában lemondott posztjáról. Mikor visszatért Bukarestbe elszomorító látvány fogadta: a király szépen lassan lépésrõl lépésre aláásta az így is gyenge lábakon álló román demokráciát. A király tudta, hogy Vilmos és sok más régi arisztokrata aki már I. Károly idejében itt voltak veszélyt jelenthetnek. Ezáltal az összeset más országok képviseleteire küldte. Vilmos azt a megtiszteltetés kapta, hogy decemberben kinevezték Románia németországi nagykövetévé.
Vilmos elborzad az itt látottakon. Hogy lehet azt megcsinálni, hogy valaki úgy szavaztasson meg egy törvényt, hogy a politikai rendőrséggel körbeveteti a parlament épületét és ezáltal sikerül megfélemlítenie a képviselőket borzasztó. Ami pedig Hindenburg halála után történt katasztrófa. Összevonni az államfõi és kormányfői teendőket. Romániában már lángokban állna, ha ilyen bekövetkezne. Szem és füll tanúja volt Hitler különleges tisztogatásának a hosszú kések éjszakájának. Legalább vette volna a fáradságot, hogy nem a legnagyobb nyilvánosság előtt ölet meg legalább 200 embert. Ekkor már tudhatta a világpolitikai elit, hogy ennek a náci Németországnak nem lesz jó vége. 1936-ban a berlini olimpia után a herceg elhagyja Berlint.
Ekkor a király belátja, hogy nem sok esélye van a vén arisztokraták nélkül ezért Vilmost felkéri I. számú tanácsosnak és Gyulafehérváron az ifjú Mihály herceg nevelője lesz. Vilmos hatalmas fegyvertényt tartott a kezében ezzel. Tudta, hogy II. Károly még fiatal ezért rá fog támaszkodni és tudta, hogy hallgatni fog Vilmos tanácsaira. Ez időben az ifjú hercegtől nem túl jól, de megtanul magyarul. Ezt az értékes nyelvtudást pár hónap múlva a gyulafehérvári lázongásokban amit később az ő engedélyével vertek le kiválóan hasznosítani tudja. 1938-ban szeptemberében a müncheni szerződésen, októberben a bécsi döntéseken független megfigyelőkén vessz részt. Ugyanebben az évben támogatja II. Károlyt a királyi diktatúra kiépítésében, az új társadalmi reformprogramot hirdető Nemzeti Újjászületési Frontot és a kommunista és a fasiszta pártok eltörlésében is. A világháború előtti időszakban királynak azt javasolja, hogy egyelőre nyíltan ne támogassa egyik háborús tömböt sem, hanem várja ki, hogy ki ajánl többet a Ploieşti olajmezőkért. 1939 elején az uralkodó Vilmost Gyulafehérvárról Bukarestbe hívja, hogy a különleges világpolitikai helyzetben a herceg jó tanácsaival lássa el a román királyt. A háború kitörésének híre a bukaresti királyi udvarban éri Vilmos herceget. A herceg felhívja a román politikai elit figyelmét arra, hogy kezdjenek tárgyalásokat mind az angolokkal, mind a németekkel. A Vilmos a király figyelmébe ajánlja azt, hogy õ több 20 évig volt diplomata ezáltal õt bízzák meg a tárgyalások lebonyolításával. A király jobb híján a herceget kinevezi erre a posztra. Ám Károly nem tudja Vilmos titkos terveit amik akár a király bukásával is járhatnak...
Attachments:
Küld el kérlek a karakterképedet átméretezve, hogy feltudjam tölteni az oldalra