Guanghszi

[vitéz Nagybányai Horthy Miklós]

Egyike a mai Kínai Népköztársaság, akkoriban a Kínai Köztársaság déli megyéinek. A második világháború idején nagy befolyással bíró, és talán legerősebb hadúri klikk, a Guangxi Klikk irányította. 1939. november 15-én japán csapatok szálltak itt partra, és kezdték meg egy erős hídfőállás kiépítését.

[vitéz Nagybányai Horthy Miklós]

Formosa,
1939. november 15-e

A Császár akaratából Formosa szigetére vezényelt vadászszázad napjai az elmúlt pár héten eseménytelenül teltek. Gyakorlatok követtek gyakorlatot, de a kínai front közelsége ellenére mégsem vetették be őket egyetlen csatában sem – talán a parancsnokok akarata volt ez, akik nem akartak egy vadászgépet sem elveszíteni a sok ügyetlen pilóta miatt. Hiszen egy emberélet pehelysúlyú a Császár számára, de a Zero gépeket már sokkal nehezebb pótolni.

A pilóták nagy része, szokásukhoz híven, együtt üldögéltek a laktanyájukban, beszélgetve mindenféléről, ami éppen eszükbe jutott. A többiek pedig szenvedhettek a krumpli pucolásnál, néhányan pedig önként voltak távol, felügyelni a gépek karbantartását. Samayui éppen a társai együtt üldögélt a laktanyában, készülve a következő gyakorlatra. A csendes készülődést és beszélgetést az egyik tiszt zavarta meg, aki kopogás nélkül lépett be a szobába.
- Rendben van katonák, feltápászkodni! Most érkezett indulási parancs – harsant fel koreai hangja. A legtöbb pilóta ki nem állhatta, hogy egy ilyen tetves fokhagymazabáló parancsoljon neki, de hát a koreaiak is a Japán Császárság hű alattvalói és katonái voltak, ő pedig már öt légi győzelemmel büszkélkedhetett. Tulajdonképpen ő volt a század egyetlen tapasztalt tisztje.

Tíz perc múlva már mind az eligazítóban voltak, ahol a parancsnok Umino Tandzsukuo százados várta őket egy térkép felé hajolva. Mikor mindenki megérkezett a százados elkezdte a rövid bevezetést.
- A Császár dicsőséges csapatai eltökélték, hogy az ázsiai jóléti övezetbe vonják Guangxi területét is. Ám a partraszállás, mint tudjuk, veszélyes művelet, és a Kuomintang kommunistabarát vezetése mindenre kész. Ezért jövünk mi a képbe… – mondta végig érzelemmentes hangon, de a végén azért elmosolyodott.
- A feladatunk egyszerű: el kell pusztítanunk a Kuomintang légierejét a part közelében, és támogatnunk kell a partraszálló csapatokat. Ebben az akcióban három másik század is részt vesz. Miénk a Nanning-tól délre fekvő partszakasz. Ezért a század két részre oszlik. Az Egyes egységet Kim Szing-Man hadnagy vezeti, és a feladata az ellenséges partszakasz folyamatos támadása. A Kettes egységet személyesen vezetem. Kérdés?
A termet teljes csend töltötte meg, annak jeleként, hogy a pilóták mindent megértettek.

Te az Egyes egység kötelékébe került, a koreai altiszt alá. A megbeszélés után éppen kifelé indulnál, amikor a koreai tiszt lépett oda hozzád. Végigmért egyszer, mintha azt nézné, mennyire vagy alkalmas a feladatra. A tekintete elég kemény volt, de mintha egy kicsit megenyhült volna.
- Olvastam az aktád – kezdte röviden. – Te leszel a helyettesem a bevetés alatt. Az első hibáig.
Az utolsó három szó nagyon komor volt, és a hadnagy úgy látta jónak, ha most rögtön elindul a gépe felé, hadd rágódjon rajta az őrmester.
A gépek egyébiránt egy órán belül indultak útnak Guangxi irányába, ahol az első éles bevetés vár rájuk és a Zeroikra.
A ti osztagotok érkezett meg elsőnek. A japán hajók sziluettjei betöltötték a tengert, ahogy a part felé közeledtek.
- Rendben van emberek, szabad vadászat kétfős csoportokban. Mindenre lőjetek, ami mozog.
- Samayui! – szólított meg téged a rádión keresztül. – Maga elkapja a hátrébb lévő légvédelmi lövegeket, két pilótával együtt!
A koreai még két nevet vakkantott, és azok is csatlakoztak a mini öngyilkos küldetéshez. A lövegek gyorsan érzékelték a közeledést, és két ágyú meg öt gépágyú máris tűz alá vette az egységeteket.

[Samayui Matsuka]

Matsuka a tenger felett repült nézte az alatta lévő hajókat, akit fedeznie kell neki és századának. Amikor meghallotta nevét szíve verése felgyorsult. Szerencsére két tapasztalt pilótát kap maga mellé.
Yuriwari Matsudát és Nagakaga Suzuki-t. A rádióba szól.
- Akkor kezdődjön! Yuriwari, Nagakaga, kövessenek! - mikor leváltak a repülőgépek alakzatáról a suhanó golyók között manővereznek. Újabb utasítást ad ki.
- Süllyedünk, 150 méterig! - mondja mire Matsuda ellenkezik.
- Dehát annyira lent könnyű célpontok vagyunk... - hüledezik.
- Nem érdekel - recsegi vissza a rádióba az ifjú - A parancs úgy szólt, hogy iktassuk ki a légvédelmi ütegeket és gépágyúkat! Megtesszük, ha kell egyikőnk akár mindhármunk élete árán is, a Császárét! - mondja eltökélten és ő megkezdi a süllyedést Nagakaga követi Matsuda hezitál picit, de csak picit, mert itt nincs ideje nagyon. Ő is ereszkedik.

Ritka jó gép a Zero. Olyan könnyen megy lefelé, mintha kés menne a vajba és még egy ilyen jó pilótával! Leértek a Matsuka által megjelölt magasságra. Gépágyúk és ütegek sortüze fogadja őket, nem találnak. Matsuka nem tétovázik lőni kezd, az adrenalin szintje olyan magas, hogy szinte nem céloz, csaknem érzésből lő.
- Én majd leszedem az ütegeket meg a gépágyúkat, maguk jöjjenek mellém de ey méterrel hátrébb. - mondja amikor közeledik egy gépágyú, csak úgy ontja feléjük a golyókat. Matsuka koncentrál, először megfordítja 360°-ban a gépét, hogy nehezebb célpont legyen, többiek is így tesznek és a gépágyút célozza. Hosszabb sorozatokat ad le, meg is van az eredmény, kiiktatva az első gépágyú, minden veszteség nélkül. Eközben Yuriwari kicsit szélre tolódik és őrülten lőni kezd maga elé.
- Mit csinál?! - kérdi szemrehányóan Matsuka. - a maga tára sem fogyhatatlan.... - a dorgálásnak nincs hatása, azonban az esztelen lövésnek igen, egy újabb gépágyút iktattak ki, már csak három gépágyú és kettő légvédelmi üteg.

Matsuka 90°ban oldalra fordítja gépét és hirtelen lehúzza azt. Így csak előröl egy szinte eltalálhatatlan vonal látszik, ő pedig higgadtan lő. A harmadik gépágyú nem adja meg magát.
- Francba! Nah ezért még visszajövünk! - mondja, hallatszik a hangján a csalódottság érzete, azonban nem adta fel korántsem. Azonban annál nagyobb kockázat magunk mögött hagyni az ellenséget. Ő mégsem fél, bízik szerencséjében és próbál úgy forogni, hogy ne találja őt el a gépágyú, majd hirtelen ellentámadásba megy át és a másik kettő még minidg előre megy amikor felfogják a történéseket, már mindegy is, a másik gépágyú is kiiktatva.

Egy légvédelmi üteg lövi feléjük nehéz tölteteit. Az egyik majdnem talál, Matsuka pilótafülkéje mellett zúg el egy. A verejték kiveri, tudja, hogy nem hibázhat... Újra lő, a kezelők itt is elhullanak, de közben egy apróbb találat éri Yuriwarit. A szárnyán. Szinte éppen, hogy egybe marad, amikor a másik szélen lévő Suzuki leszed egy gépágyút. Egy gépágyú és egy légvédelmi üteg. Azt az utasítást adja, hogy a következő gépágyút hárman egyszerre lőjék, a kezelők kiiktatva és szinte használhatatlan a gépágyú. Egy van már csak. Egy üteg. Yuriwari szárnyán a sebesülés kiékesedik és egy kicsi darab leszakad belőle, a repülő elkezd pörögni, egyrr gyorsabban, a rádióból csak ezt lehet hallani.
- Áááh, Éljen a Japán Császárság és Hirohito!!! - a Zero egy az egybe beleszáll a légvédelmi ütegbe, körülötte minden ég. Samayui különleges képességeinek köszönhetően az eseményre egy századmásodperc alatt reagál és a gépe már felfelé megy. A társa követi. Matsuka arca rezzenéstelen. Mikor felérnek vissza az alakzathoz jelenti a történteket a hadnagynak, gyors mondatokban, kicsit kiemelve saját maga teljesítményét.
- Kár azért a Zeroért - teszi még a végén hozzá kicsit gúnyosan.

[vitéz Nagybányai Horthy Miklós]

A hadnagy elégedetten nyugtázza a történteket.
- Szép munka volt, Samayui! – szólt bele a rádióba, és a durva hangjában mintha most egy kis elismerés is megszólalt volna. Időközben a japán hajók elérték a partot, és a Császár katonái egymás után ugráltak a vízbe, hogy pár méter múlva kínai földre tegyék a lábukat. A társaid jó munkát végeztek, amíg te a légvédelem figyelmét másfelé irányítottad: a kínai csapatok egyszerűen képtelenek voltak a megfelelő védekezésre. Pár perc lövöldözés után menekülőre fogták a dolgot, és a több száz méterre lévő, megerősített állások felé siettek. Bár az erődítés gyatra volt, feltarthatta a japán csapatokat addig, amíg a kínaiak visszasöprik őket a tengerbe, és ezt feltétlenül el kellett kerülni.
- Mindenki repüljön rá azokra az állásokra előttünk! – szólalt meg a koreai durva hangja ismét. Ő maga a legjobb példával járt elő, ugyanis előre vetette magát, és egy sorozatot húzott végig a hevenyészett lövészárkok egyikén. A kínaiak egy része még időben lehúzódott, de a többiek holtan terültek el a lövései nyomán. Az állások több géppuskája azonnal az égből jövő ellenség felé fordult. Azonban ez nem akadályozhatta meg a következő gépeket, hogy lecsapjanak…

[Samayui Matsuka]

Matsuka elégedetten hallja a dicséretet majd a parancsnak megfelelően jár el. Gépét hosszan és finoman lefelé tolja lassan eléri az állásokat, ő is ahogy a koreai vezető rárepül egy állásra, de annyira hirtelen bukkan elő, hogy esélytelenek a védekezésre, a technikai csoda, a Zero roppant géppuskái szabályosan kaszabolják a kínaiakat.
- Adjunk a kínai seggükre! - mondja a hévben és ahogy végigszáll a lövészárok felett sok embert megöl. Ahogy megy csak maga elé néz, van akinek a hátát tépi szét a gyilkos töltet, van olyan akit nyakon talál és a fejét szabályosan letépi. Nem szörnyülködik a látottaktól, sőt, ebből merít még nagyobb erőt. Egy lövés úgy sikerült, hogy egy kínai katona karja leszakadt és a lövést lövetően egy vérfelhő kíséretében nekicsapódik a Zero egyik lábának. Matsuka arcán apró mosoly ereszkedik meg.
- Hadnagy úr! Ezt az árkot kitisztítottam, szerintem a többiek is, nem volt túl nehéz! - rosszul számol, egy kínai katona életben marad. Azonban őt meglátja a rémült felállása közben, felfelé hajtja a Zeroját majd hirtelen hátra és fejjel lefelé egy hosszú sorozatot ad le. A katona megrökönyödve áll és farkasszemet néz a halállal. Három golyó egyenletesen tépi fel a ruháját, húscafatok szakadoznak ki melléből és a következő golyók a kezét viszik le vállból, a lélekhagyta test még mindig áll, nem tudni mitől, azonban már meghalt, de Samayui nem bízza a véletlenre, plusz, most összegyűlik benne az összes gyűlölet és a golyókat golyók követik, a következő sorozat a nyakát szeli ketté és a feje hátraesik. Ekkor elégedett a várszomjas japán felhúzza gépét és menetállásba megy át, majd fürkészi a viszonylag tele maradt állásokat, nem talál többet.

[vitéz Nagybányai Horthy Miklós]

A kínai katonák ellenállása ekkor tört meg végleg, és menekülőre fogják mind. Az állások lassan kiürülnek, ahogy a katonák egymás után pattannak fel, és futnak minden irányba. Most lehetne jól közéjük kaszálni, fut át az agyadon, de a sors közbeszól, megelőzve a mészárlást.
- Ellenség tizenegy óránál! – kel életre a rádió recsegve.
- Gyerünk, gyémántalakzatba! –jön azonnal a parancs a koreai hadnagytól. – Hány gépet lát, Tetsura?
- Jelentem uram, tizenkettő Polikarpov.
- Másik tizenkettő három óránál! – fut be a következő jelentés. Egy pillanatig néma csend honol, és mindenki csendben gondolkozhat a pilótafülke magányában. Aztán a koreai tiszt hangja töri meg a csendet.
- Szerencsés napunk van! Ma kínai vérben fogunk fürdeni! – kiáltja, és ez hirtelen feltüzeli az egész egység morálját. Egymás után kiált mindenki a rádióba. A gépek pedig elindulnak a cél felé. A hadnagy gépe áll a gyémánt csúcsára, és úgy repültök mind a gépek felé. Az alakzat egyszerre elhúz a bal felől közelítő gépekhez.
- Őket tudjuk le először – mondta a hadnagy, mintha csak egy megoldandó problémáról beszélne. Ahogy lassan lőtávolságba értek, a hadnagy gépe hirtelen elhúz, és egyenesen a lassabb Polikarpovok közé repül. A kínai pilóták nagyot nézhetnek most az üveg mögött. A hadnagy veszélyes manővere sikerrel jár, és a kínai alakzat pár másodperc alatt szétzilálódik. Így repül be a többi Zero is, egymás után, és ezután tör ki a káosz, a kavargó légi csata…

[Samayui Matsuka]

Csak Matsukának volt elég reflexe lereagálni parancsnoka ténykedését, és rá egy század másodperccel már ő is úton volt. Az alakzatról talán nem volt túl bölcs döntés leválni. Azonban túlélik és a Polikarpovok szétzilált "rendje" könnyű célpont. Samayui a gyorsasága miatt túl repül az ellenfél alakzatán és gyorsan meg kell fordulnia. Felfelé húzza a gépet nagy erőlködés közben. Megfordul, fejjel lefelé kiválasztja magának az egyik Polikarpovot, 12E338 jelölésű. Tüzet nyit, s közben egyenesbe hozza a gépet most már fejjel fölfelé lő a háttal lebegő gépre. A lövések viszonylag pontosak, azonban a sok fordulat miatt korántsem biztos a találat, főleg, hogy nem ismeri ellenfelét, hogy mennyire tapasztalt... Azonban az idáigi vezetése alapján egy "zöldfülűnek" tűnik.

[vitéz Nagybányai Horthy Miklós]

A Polikarpov pilótája bár elég ügyetlenül igyekszik megszabadulni tőled, és idegesen rángatja a gépet, látszik, hogy nem először repül. Néhány olyan manővert is sikeresen bemutat, amelyet csak tanulás és tapasztalat útján lehet elsajátítani. Valószínűleg egy tanult pilótáról van tehát szó, aki viszont csak most esik át a tűzkeresztségen. A kavargó csatában több gép repül el körülöttetek, és ez nagyban segíti a menekülő dolgát. Egy újabb sorozatot eresztesz felé, ami a szárnyát karcolja fel több helyen, azonban a gép egyben marad.
Az összecsapás első légi győzelmet a hadnagy éri el, így már pályafutása során hat ellenséges gépet sikerült elpusztítania. A Polikarpovból fekete füst tör elő, és megállíthatatlanul zuhanni kezd. A te ellenséged azonban úgy tűnik jobban ragaszkodik az életéhez, ugyanis még mindig csak pár karcolásnál jársz. Ha ilyen tempóban folytatjátok, addig fogtok kergetőzni, amíg el nem fogy a lőszered, vagy az üzemanyagod.

[Samayui Matsuka]

A Zero gyorsabb és jobb gép, ezt akarja kihasználni Samayui. A taktikája az, hogy neki vezet két Polikarpovot egymásnak, gyors manőverekkel és fordulásokkal. Ahogy elkezd fordulni az ellenséges gép jobbra Samayui balra, lefelé tolja gépét és szinte olyan mintha feltolná a Polikarpovot érintkezés nélkül, és lő folyamatosan. Az ellenség felfelé megy Samyui ekkor hirtelen balra rántja gépét, amire a kínai reakciója a szokásos menekülés, tehát: Balra. Ekkor egy hirtelen balra rántással már szinte mellette van és a szemébe néz az ellenségnek, s amikor az nem figyel maga mellé Samayui közeledik hozzá, az balra megy és mellette egy másik Polikarpov, csak méterek kérdése, hogy egymásba menjenek és akkor Samayui hirtelen szemebe áll vele és lőni kezdi, a lövések nem találnak, de az még jobban menekül a lassú Polikarpovjával. A másik Polikarpovot éppen egy Zero köti le ezért nem veszi észre a közeli ütközést. Samayui reméli sikerül a terve és tőrbe csalja a lassú Polikarpovokat.

[vitéz Nagybányai Horthy Miklós]

A terved beválik, és a menekülő Polikarpov majdnem telibe találja a társát. A pilóta lélekjelenlétén múlott, hogy gyorsan feljebb rántotta a kormányt, így csak a gép hasával súrolta végig a másik gépet. Ám olyan szerencsétlenül jött ki a helyzet, hogy pont a pilótafülkét kapta el, és a gép pilótája valószínűleg szörnyethalt. A gép azonnal egyenesen a föld felé fordult, és hamarosan becsapódott, hatalmas krátert hagyva a földön. Bár az áldozatot túlélte a csapdád, azért szerencsésen elkaptál egy kínai gépet, és ezzel életed első légi győzelmét megszerezted. Azonban a csapdába csalt gép is megsérült, ugyanis vékony fehér füst áradt a motorjából, ezért azonnal menekülőre is fogta a dolgot. Talán még esélyed volna elkapni a rohadékot.
Ebben a pillanatban futott be a második Polikarpov osztag is a csatába, és az egyik szélen álló Zero gépet vették célba. A csata többi résztvevője láthatóan éppen elég elfoglalt volt –égett a kezük alatt a munka- ezért csak te vagy az egyetlen, aki segítő kezet nyújthat a túlerővel küzdő társadnak.
- Uram, a százados egysége megjelent hat óránál! – érkezett a jelentés, és a katona hangját gyorsan géppuska zöreje nyomta el.
- Újabb Polikarpov osztag tizenkettő óránál!
- Rendben, irtsátok őket! A sárgák mindent bevetnek! – kiáltotta a hadnagy nagy harci kedvvel, és befogott a célkeresztbe egy újabb kínai gépet. Előtted pedig ott állt a nagy dilemma, hogy a társadnak segítesz-e avagy légi győzelmeid számát gyarapítod…

[Samayui Matsuka]

Samayui gyorsan dönt, segít társának, azonban még mielőtt elindulna egy sorozatot ereszt meg a menekülő ellen s balra fordul nagy ívesen.

Meleg érzés fogja el mikor látja a kínai katonát meghalni. Élete első légigyőzelme. Azonban nincs sok ideje végiggondolni sokszor a történteket, mert megy segíteni. Repülés közben sokszor végigfut a fején a látvány, ahogy szétszakad a kínai húsa. A meleg érzés némi gyilkolni akarást idéz elő és elvetemülten ront a kínaiak közé és Polikarpovjai közé.

Ügyesen cikázik a repülők között és amikor felhúzza a gépét a tizenkettő Polikarpov alatt van. Lőni is kezdi azt aki a leggyorsabbnak és a legtapasztaltabbnak tűnik, ő is lövi a legtöbbet Matsuka bajtársára. Samayui nem akart figyelmet kelteni, de muszáj. Lövései csak úgy zúgnak az ellenséges gép felé, majd megnyugtatja társát.
- Nyugi Sawaya... Itt vagyok már, hogy segítsek elintézni a kínai csőcseléket! - mondja s a Zeroját egy forgó kaszára emlékeztető módon pörgetni kezdi miközben lő vele. A golyók halálos hálót fonnak az ellenség körül és pont a hasánál, a legfájdalmasabb pont kínálkozik célpontként.

[vitéz Nagybányai Horthy Miklós]

A kínai pilóta gépének az alján egymás után kopognak a golyók, és amikor kihúzod a gépet, akkor látod, hogy a Polikarpov zuhanás közben egyszerűen kettészakad. A gép farka leválik a törzstől, és a két rész külön utakon indul el. A második légi győzelmed felett érzett örömöt beárnyékolja az, hogy a zuhanó gép fölött egy fehér vászonkör jelenik meg, mutatva, hogy a pilóta még jócskán életben van. A kínai gépek jobbnak látják tovább állni. A század másik fele és a kínai gépek egyszerre érnek a csatába, és az eddigi fejetlenség még jobban nő. A kínai és japán gépek egymás után lövik ki gyilkos sorozataikat, és mindkét oldal szenved el veszteségeket. Az első Zero is zuhanni kezd a föld felé, így a veszteség arány már kettő a héthez. Már persze ha a légvédelem munkáját is hozzá számítjuk.
A kínai gépek között feltűnik egy olyan, amely láthatóan érti a dolgát. Többek között ő lőtte le a Zero gépet is. Most egyszerre a hadnagy irányába siet, és a maximumot hozza ki az elavult szovjet gépből. A hadnagy alig bírja a gépét elkapni a lövések elől, és éppen feléd igyekszik, mivel ismét tiéd az egyetlen gép, amely senkivel sem viaskodik.

[Samayui Matsuka]

Egy Polikarpovval leszedni egy Zero-t... Nem kis fegyvertény! De pont ez kell Samayuinak, s az újonnan i meleg érzés után még bátrabb, még elvetemültebb. Mielőtt elindul felé még egy rövid sorozatot ad le a kiugró pilótára, akit a golyók szabályosan széttépnek. Először a hasa válik egy förmedvénnyé és két golyó átszeli fejét, minek következményében a fél feje lecsúszik testéről a pilótának. Egy kicsi darab a jobb oldali homlokából és egy kicsi a a fejbúbból. Mindenesetre az ejtőernyő már csak egy szétszabdalt hullát vezet a földre.

Ahogy felé száll a hadnagy, szembe fordul vele és elindul. Farkasszemet néz a két Zero. Az utolsó métereken, amikor már dörög a rádió a "Mit csinál?!" ordításoktól hirtelen felhúzza gépét és a Polikarpov előtt gyakorlatilag a semmiből terem egy Zero, reakcióideje sem nagyon van, mert Matsuka a harmadik légi győzelme reményében, lőni kezd. A hadnagy már Matsuka háta mögül tudja max figyelni az eseményeket.

Mivel a Zero idáig a menekülő Zero takarásában volt, nem láthatta őt a Polikarpov, a meglepetés erejét akarja kihasználni Samayui és reméli sikerül. A gyilkos golyók süvítenek a Polikarpov ablaka felé.

[vitéz Nagybányai Horthy Miklós]

A pilótát valószínűleg meglepte a Zero hirtelen felbukkanása, azonban nagy gyorsan –pokoli gyorsan- kapcsolt, és félrerántotta a gépet. Így Matsuka lövései elsüvítettek mellette. A Polkiarpov pilótája nagyon tapasztalt lehetett, ugyanis azonnal ellentámadásba ment át. Egy gyors fordulat után rád vetette magát, és a géped háta mögé állt be, tüzet nyitva. A géppuska csak rövid időre kerepelt fel, és a nyomjelző lövedékek mindegyike a pilótafülke mellett süvített el. Azonban ez is ráébreszt arra, hogy jobb lesz ezzel az emberrel vigyázni.
- Vigyázz, a Kuomintang rád tapadt! – szólt bele a rádióba az egyik társad. Először nem érted miért hívja a pilótát a szervezet nevén, de hamar ráébredsz a név honnan jön. A gép oldalára a Kuomintang jele, a kék alapon fehér nap van felfestve, mellé pedig tíz kicsi apró japán zászló. Egy igazi veteránnal hozott össze a sors.

[Samayui Matsuka]

- Nem leszek a 11. ... - suttogja maga elé Matsuka és nagyon hirtelen balra lefelé tolja gépet, annyira ívesen, hogy a tíz másodpercig tartó kanyar végén az ellenfél háta mögött találja magát. Őrülten lőni kezdi a Koumitangot. A halálos golyók újra hálót fonnak és Samayui most nagyon koncentrált, hogy a célkeresztje pontosan célozzon és a géppuskája pontosan lőjön.

Annyira koncentrál, hogy tenyere beleizzad a bőr kesztyűjébe és egy pillanatra megengedi magának, hogy jobbkezét levegye a kormányról és a jobb mellére üssön, oda ahova Hirohito képét rakta. Kezét csak egy másodpercre emeli el a kormánytól, így nem történhetett semmi, gyorsan visszarakja kezét és fújtat egy nagyot. Tekintete a Polikarpov hátát, és az esetlegesen onnan kitörő füstöt pásztázza. Nagyon nagy dicsőség lenne legyőzni. Egy Polikarpovval 10 japánt leszedni... Igazi dicsőség... Samayui is elismeri magában, és ihletet kap, eldönti, hogy ha haza megy ráfest annyi kínai zászlót amennyit a mai napon leszedett. Ha esetleg leszedi a Koumitangot neki egy külön jelet, a kék alapon fehér napot "szenteli" majd. Reményei szerint később britt, indiai és amerikai zászlót is fog majd felfesteni.

[vitéz Nagybányai Horthy Miklós]

A kínai pilóta most kétségkívül nagyon nehéz helyzetbe került. A lövedékek körbenyaldosták a gépét, és pár lövedék el is találta a szovjet gyártmányt. Azonban a kínai légi ász nem akarta ilyen könnyedén feladni katonai karrierjét, ezért ő is manőverbe kezd. Besietett a csata sűrűjébe, ahol nem tudsz folyamatosan tüzelni, hiszen akkor félő, hogy baráti gépet találnál el. Itt felfelé kezdett emelkedni, és a gépét hirtelen jobbra rántotta. Megpróbálod követni, azonban a kínai nagyon agyafúrt, és azonnal zuhanni kezd a föld felé, majd ismét nagyon hirtelen kezd kanyarogni. Olyannyira gyors, hogy még befogni sem tudod nagyon. A gépét oldalra rántotta, majd hirtelen lassított a gépen, és pontosan melléd került. A ferdeszemű kedélyesen integetett át neked, szinte már kihívóan, ahogy elszáguldott a géped mellette. A következő pillanatban ismét maximumra gyorsított és a géppuskája kerepelni kezdett, úgy, hogy ezúttal te kerültél nehéz helyzetbe.

[Samayui Matsuka]

- Nem adod meg magad mi? - kérdezi kicsit gúnyosan s közben forgatni kezdi a gépét, hogy ne találják el, majd a forgás közben nagy ívben kezd lefelé menni. Ennek az az előnye, hogy ha utána fordul a Kuomitang nincs abban a szögben, hogy a géppuska eltalálja, csak ha teljesen megfordul, azonban akkor könnyű célpont volna. Hosszú íves lefelé menet, s újra a háta mögé kerül az ellenségnek, felgyorsul és a Polikarpov mögé ér annyira közel, hogy még a légicsata hevében is biztos az, hogy nem japán Mitsubishit "Zero"-t talál el. Lőni kezd. Hat méterre van már körülbelül. Pontosan az üveg részre céloz, és látja az ellensége fejét az üvegen keresztül. Koncentrál és egy hosszú sorozatot ad le miközben szemét összehúzza.

Innen már könnyű célpont a nagy repülőtest, de egy ilyen tapasztalt pilótánál nagyon kérdéses a siker. Mindenesetre Samayui bizakodó és a rádión kérdi.
- Hadnagy úr, meg van? - úgy érzi, hogy tudja, csak illedelmes akar lenni, azonban egy ilyen légicsatában másodpercek alatt a végéhez érhet valaki, így a hadnagy is.

[vitéz Nagybányai Horthy Miklós]

A kínai ismét bajba kerül, azonban úgy tűnik, hogy most végleg véget ér a csata kettőtök között. Bár alig pár percnek tűnt az, amíg együtt harcoltatok, valójában már negyedórája folyik, közöttetek az adok-kapok. Egy csatában három légi győzelem gondolata azonban teljesen feltüzel. Még egy igazi repülőász sem nagyon tud egy csatában ennyi ellenséges gépet hidegre tenni. Azonban a Polikarpov pilótáját sem kell félteni. Az utolsó pillanatban rántja fel kormányát a gyilkos tűz elől. Bár így is kilyuggattad a gépét, úgy tűnik sem a pilótában sem a gépben nem keletkezett komolyabb kár. Éppen utána vetnéd magad, amikor egy másik Polikarpov tűnik fel mögötted. Ezt a nagy üldözésben észre sem veszed, csak akkor, amikor a hadnagy hangjával együtt felkattog az ellenfél fegyvere.
- Vigyázzon, Samayui! – szólal meg a rádióban a hadnagy, aki éppen teljes sebességgel közeledett, hogy megmentsen. Azonban már ő sem segíthet. A gépet szárnyát végigszántja az alattomos támadó sorozata, és a géped zuhanni kezd a föld felé. Egyúttal a Zero motorjából is vékony fehér füst csap elő. A baj sosem jár egyedül…

[Samayui Matsuka]

Matsuka dönt, megpróbálja stabilizálni a gépet. Erősen markolja a kormányt és húzza felfelé a gép nemsokára földre zuhan. Azonban akkor a füsttel együtt a gép egyenesbe áll. Samayui kapva kap az ölési lehetőségen és végig kaszál a még életben lévő kínai katonák között. Szép rendet vág. Egyenesben a gép. A füst is egyenesen húzódik a gép után, s lassan eláll a füstölés, a bal szárny eléggé megtépázva, de reméli, hogy csak ennyi, s semmi több. Húsz méterig próbarepülést tart Samayui aztán felfelé próbálja húzni a gépet. Reméli a nyomás nem veti szét Zeroja szerkezetét. Ahogy húz felfelé azon gondolkodik mit rontott el a Kuomintang elleni párharcban.
- Legközelebb én nyerek, de akkor te nem maradsz életben... - suttogja maga elé.

[vitéz Nagybányai Horthy Miklós]

A géped végre egyenesbe áll, azonban nagyon instabil. A tekinteted végigpásztázod a kijelzőkön, és a benzinszint jelzőn állapodik meg. Az apró nyíl nagyon gyorsan kezd lefelé haladni. Úgy tűnik a rohadék kilyukasztotta a benzintartályodat. Ahogy megnézed a maradék benzint és a szint gyors csökkenését, rájössz, hogy nincs elég üzemanyagod arra, hogy visszatérj a formosai bázisra. Valószínűleg az óceánban végeznéd egy ilyennél. Talán már a szomszédos Hainan szigeti útra sem volna elég kerozin a gépedben. Lent azonban nagy sík terep terül, és talán a gépet le lehet tenni biztonságban. Azonban lent éppen harc dúl, tehát nem ártana hátrébb, biztonságos helyen lerakni a Zero-t.