A Sztálingrádi csata

[Crutzfield Hassel]

Hassel lenyugodva céloz tovább. Ahogy a célpntját követ egy házba egy Tigris indul meg arra. Egy fehér csóva és a Tigris felrobban. Ekkor mintha megnyílna a föld és megindl az orosz hadsereg. Hassel vadássza a népet, a Légiós a géppisztolyát használja, Paul a puskályával hadakozik. Steff pedig Hansékkel harcol együt. Hassel célkeresztjébe, ismét a tizedes ismerősei kerülnek. Éppen a front hátulja felé menekülnek. Az első lövés célba talál, a tizedes mellett szétrobban egy fej vérrel terítve be a ruháját. A második egy elötte lévőt lyukaszt át. A harmadik a tizedes vállát találja el. //Remélem irányt változtat utána. // Amikor látja, hogy a lövés miatt tántorog átugrik a célkeresztje egy tank parancsnokára. Egy százados. Hassel elmosolyodik és meghúzza a ravaszt. A százados szívét éri a lövedék. Holtan csúszik be a tank belsejébe. A tank tornya elfordul, keresi a célt. De 650-550 m-ről nem találja. Az épület fölött több Stuka és Bf. 109-es száguld el. Az orosz pilótáknak esélyünk sincs a tapasztalt németekkel szemben. Hassel ismét célt keres magának. Ezuttal egy orosz mesterlövész a célpontja. Roszkor indult el másik rejtekhelyet keresni. Mielött beugorhatna lerobban a fél feje... Hassel felröhög.
-Ekkora vadbarmot. Szerintetek nem tudta, hogy van egy-két mesterlövész a környéken?
-Szerintem tudta... - mondja két lövéssorozat között a Légiós. - Csak ki akarta használni a zavart légkört.
-Akkor ezt elhamarkodta... - hallani Pault. - Majd egy következőnek talán sikerül...
A csata egyre jobban elhúzódik. A mesterlövészek folyamatosan vadásszák az orosz tiszteket és bakákat. A német győzelem a mai napra biztos.

[nmilan]

Sebesülten de visszadöcögve a domb mögé értem ahonnan már nem tudnak kilőni. 10 darab lefoglalt 88-as üteghez kellett mennie a tüzéreknek. Ekkor kiált a hadnagy:
-Minden 50km belüli ház tűnjön el a szemem elől! ZÁRRÓÓTŰZZZ!!!!!
Ekkor mindenki fejvesztve lőtt és töltött... Ez így ment egy ideig.
Persze pár olyan 50-70 német túlélte a tüzelést de olyan 300-350 meghalt. Miután megkaptuk a parancsot a tüzelés abbahagyására elmentem a szanitéchez. Szerencsére minden német visszavonult Sztálingrád kis zugaiba. Alig maradt meg ház amit nem esett volna szét. Persze a zárótűz idejéig csak gyalogság támadt. Mi még egy jó ideig ott állomásoztunk. Ekkor vettem észre, hogy pár messerschmit tart felénk. Odaszaladtam pár társammal a légvédelmi ágyúhoz és lőttünk mit a hülye. Szerencsére sikerült lekapni őket. Így a németek már teljesen visszavonultak.

[Crutzfield Hassel]

Hassel az első lövéssorozatok közepette bukdácsolt lefelé a bajtársaival az épület lépcsőin. Mikor leértek több németet láttak akik nem Moszkva és a győzelem felé futottak, hanem menekültek... Menekültek az életükért.
-Sülyed a hajó... - mondja a szarkasztikus humorával a Légiós...
Több sem kell a csapatnak inaszakadtukból rohannak a biztonságot jelentő lövészárkok felé. Bevetik magukat, de Steff hátán így is 1-2 repesz utat vágott magának. Nem súlyos, de el kell látni. Pár óra múlva egy vonaton robog Berlin felé.

[nmilan]

Az orosz erők nyomultak tovább persze a mi támogatásunk segítségével. Már csak pár német tartotta a várost de azok is lassan menekülőbe kezdtek. Főleg mesterlövészek és géppuskások maradtak a városban. Egy társam hozzám szól:
-Szergej, úgy hallottam, hogy a tábornok ide fog jönni és nagy esély
lesz az előléptetésre.
Nemsokára láttunk pár kocsit jönni az úton köztük a tábornokét is.
Egyszer csak megszólal egy közlegény:
-Fedezékbe!!!! Német bombázok!!!!
A tábornok kocsija előtt robbant fel a bomba. Gyorsan odarohantam és elcipeltem a szanitéchez... Csak az volt a gond, hogy az orvosi kocsi felrobbant.Ekkor láttam egy halott szanitécet és elvettem a felszerelését. Odajött hozzám egy közlegény és egyszer csak látom. Bumm. És a közlegény fején lehet látni egy szép lyukat.
-Mesterlövész!!! - kiabáltam
A mesterlövészt ki iktatták.
Másnap múlva így szólt hozzám a tábornok:
-Fiam, neked a frontvonalba kell lenned, nem is akárhogy...
Szanitécként...
Ezek után szanitécként a frontvonalba küldtek.

[Crutzfield Hassel]

Hassel a menekülő németekkel ellentétben a városban maradt Paullal és a Légióssal. Gyönyörködnek a táj szépségében, hisz lehullott a hó. A napok szépen lassan telnek, néha géppuskakattogást hallani. Hassel és csapata egy félig lerombolt épületben. A Légiós kiépít egy kisebb védelmi részt, ahol senki nem fog átjönni. Hassel a legfelső emeleten álcázva fekszik és vár. Nemrég parancsot kapott arra, hogy mindenkit vadásszon. Minden mesterlövész, minden katona ezt a parancsot kapta. A célkereszt célpontot keres. Utászok, felcserek és tisztek feje repül el a testüktől, a bakáknak "csak" a szíve repül el.

[Hans Wagner]

//Írjatok most nélkülem. Pár napig avpwaron leszek, azután jövök is vissza.//

[Manfred Adam]

A harcra jelentkezek!

[Crutzfield Hassel]

Ha gondolod akkor gyere, bár Sztálingrádnál a német repülőket nagyon elgyepálta az orosz légierő és a légelhárítók.

[Manfred Adam]

//A harcot elvállalom//

Manfred készenlétben ül a imádott Bf 109-ben. Ekkor zöld jelzést kaptak:
-Készülj fel, Sebastian!-mondta kísérőjének.
-A sólyom raj, bevetésre!!!- szólt a légi irányító.
Adam felpörgette motorját és elstartolt...
Több mint 1000 küldetéssel a háta mögött nagyon nyugodt volt.
Scwarmal-val belépett Sztálingrád területére lépett.
900 méteren repült:
-Átléptük a Volga vonalát! Ellenséges terület fölött vagyunk!
Meglát 8 gépet 600 méteren.
- Szemben négy P 39 és Il 2-es! Enyémek a vadászok!

[Manfred Adam]

-Emelkedést megkezdeni!
Adam kitisztította gondolatait és emelkedni kezdett:
-Mi 2-en Sebastiannal eltereljük a vadászok figyelmét, ti ketten pedig oldalba kapjátok a Sturmovikokat!
-Sebastian! A taktika az alábbi: Felûrõl rájuk zuhanunk rá Én telibe kapom a vezérgépet, mivel az egész csûrhébõl õ a legképzettebb. Õ rám fog tapadni. Te eközben leszeded a 4-es gépet majd a 3-ra veted magad.

[Hans Wagner]

Mivel mar alig voltunk a fedezekunkben, eszembe jutott az, hogy hogyan jartam Franciaorszagban es Leningradban. De most vegre megerkezett a varva vart erosites. Repulok jottek es vigigszantottak a terepet. Ez nemi elonyt adott, hogy rohamot intezhessek az ellenseges tabor ellen, ami pontosabban elottunk allt.
- Rendben emberek! A geppuskasok maradjanak itt, a geppisztolyosok, ket szanitec, harom sniper es tiz elharito jojjon utannam. Roham! - mondtam.

[Hans Wagner]

A roham elsősorban rendesen zajlott, de már az orosz géppuskák leszedtek pár embert a szakaszból. Köztük is a rádióst meg az orvost. Nem tudtunk visszavonulni, mert akkor hátba kapnának minket, de előre sem tudtunk menni, mert a hátunk mögött a mi géppuskásaink javában irtogatták az oroszokat. Nem számítva a túlerőről, mely az oroszok felől jött. 4 tank, 10 páncéltörő, 20 repülő és vagy 1500 ember alkotta ezt az egészet. Persze nálunk voltak tigrisek és ütegek. Magyarán szólva az ellenség felét le tudtuk mészárolni. A tankok közül csak hármat sikerült kilőnünk, de mi csak öt üteget vesztettünk el. A légierő pedig lebombázta a géppuskáink állásait.

[Hans Wagner]

Ennyi veszteség még nem hatott meg engem annyira, de azért már jobban oda kell figyelnem, merte az oroszok már nagyban lőtték az állásainkat.
A Volgánál persze a mi légierőnk már javában irtotta a partraszálló oroszokat. Itt a dombnál is nekünk kedvezett az időzítés, mert az egyik közlegény már nagyon elöl járt és nem lehetett őt látni, mert a szovjetek befüstölték az egész terepet.
- Rendben srácok, most kell támadni, míg az ellenség felmászik a domb tetejére. Rudi, tiéd az első orosz géppuska. Müller, tiéd a második orosz géppuska. Az enyém a dombtetőn lévő bunker.