Post by Lloyd Downer on Jul 15, 2009 13:22:05 GMT 2
Név: Lloyd Downer
Nemzetiség: angol
Kor: 21
Nem: férfi
Születési hely: Liverpool
Rang: szakaszvezető
Rend avagy kaszt: légideszant a Brit Expedíciós Hadsereg 58. Ejtőernyős Gyalogezredében
Felszerelés: Egy db M1A1 Thompson(szekrénytáras változat), egy db Webley Mk VI. Revolver, egy db túlélőkés, 3db repeszgránát, egyenruha, rohamsisak, kulacs, lőszerestáska, csajka, gyalogsági ásó, gránátos-zsák.
Beszélt nyelv(ek): angol(anyanyelv)
Elõtörténet:
Liverpool-ban született, apja(aki szintén Lloyd volt) Wales-i volt, aki szerepelt is az első világháborúban, anyja(Rose) pedig angol, egy egyszerű orvos. Egy katonai támaszponton találkoztak, ahol önkéntes ként dolgozott az anya. Nem ott szerettek bele egymásba, hanem kb 1 hónap múlva találkoztak Liverpool-ban, Lloyd papának éppen kimenője volt. Egyre többet találkozgattak, és ha bár a háborúnak már majdnem vége lett, Rose előbb lett terhes mint hogy az apa elvette volna feleségül. Te hát a háború után házasodtak össze, a baba már nem is volt olyan messze.
Ifjabb Lloyd tehát megszületett 1918. december 3-án. Szülei nagyon megörültek, hogy sikerült összehozni ezt, mivel a Downer família egy katona család. Lloyd-nak tehát nem volt sok unoka testvére, ezért próbált meg barátkozni más gyerekekkel, és úgy-ahogy sikerült neki. Bár hogy tud barátkozni egy 2-3 éves gyerek? Rádől a másikra, ellopja a cuccait stb. Mikor 3 éves volt, megszületett a kisöccse, nagy nehézségek árán. Őt Michael-nek nevezték el. Ő és az öccse katonák akartak lenni, ami nagyon nem tetszett az édesanyjuknak, az apa nem szólt bele a kívánságukba, nem akarta megszakítani a katona-család sorozatot. Amikor iskolába került természetesen testnevelésből volt a legjobb, viszont egyéb tanulmányait nem nagyon akarta fejleszteni. A suliban nagy bajkeverő volt, a tanárok egyenesen gyűlölték őt, mindenkivel leállt verekedni, és általában győzött is. Rose sokszor leszidta, nem úgy mint az apja, aki eléggé elnéző volt az ilyen dolgokkal szemben, még akkor is ha néha bele rángatta a kis Mikey-t is. Felvették egy szakközépbe, de csak úgy hogy édesanyja minden áldott nap a könyvek elé rángatta Lloyd-ot, hogy tanuljon. Valahogy sikerült a felvételi, majd pár évvel később épp hogy csak sikerült az érettségije. Az anyja természetesen nem szívesen beszélt erről a szomszédokkal, barátnőkkel. A szakközépben megismerkedett egy vad lánnyal, és mivel ő szerette a rossz fiúkat, könnyen összejöttek. Neki köszönhetően Lloyd kicsit „tapasztaltabb” lett pár dologban. Azonban hamarosan kiderült Lloyd tanulmányi eredményei alapján, hogy nem lesz esélye normális munkát vállalnia, ezért az utolsó mentsvárat választották az anya véleményének ellenére: irány a hadsereg!
Lloyd Downer tehát 18 évesen már a hadsereghez tartozott, mint újonc. Úgy lépett be a kapun, mint a vad ember, mindenkinek ellent mondott előtte. Találkozott a barakkban a három szobatársával, akik mind idősebbek voltak nála minimum 1 évvel. És mondjuk úgy, nekik már rég benőtt a fejük lágya. Legjobb barátja egy Robert Shephard nevű 19 éves, eredetileg amerikai, lett. Csendes és nyugodt fiú volt, és eltűrte Lloyd forrófejűségét. A következő napon elkezdődött a légideszantok kiképzése, tehát Lloyd is ott állt a sorban. Valami vigyázz félét próbált produkálni, bár elég lazára vette a dolgot, néhány másik újonc meg is nézte. Néhány kiképzőtiszt közben már beszélgetett arról, hogy kit fog kapni az, az újonc. Hamarosan egy nyikorgó ajtón belépett, idősebb Lloyd, és az ifjabb kissé meglepődött, és azonnal vigyázzba vágta magát, már rendesen. Az Downer őrmester végig nézett az újoncokon, és nem lepődött meg azon, hogy fiát látja itt. Valószínűleg ő kérte, hogy hozzá küldjék. Viszont korán sem volt kegyelmes Lloyd-dal, igaz, hogy senkivel sem kivételezett, de a saját fia tunyasága már őt is felidegesítette, mint annó a tanárokat. Egyre több plusz kört futott a kiképző bázis körül, és többször mosta fel a barakkok padlóját. A magán zárkáról még nem is beszélve. Lloyd-nak hamarosan felnyílt a szeme. Tudta, hogyha így folytatja, akkor a saját apja fogja megölni. Innentől kezdve egyre jobban komolyodott, mindenhol pontosan és rendesen jelent meg. Hamarosan elkezdődtek a lőgyakorlatok. Kipróbálta az amerikaiaktól behozott M1 Garand-ot is, és az angol Lee-Enfield-et is. Úgy tűnt, hogy nem puskával lesz felszerelve, ugyanis amint kipróbálta a szintén Amerikából származó Thompson-t, a tisztek is bólogattak. Nagy gyorsasággal söpört végig a táblákon és sörös üvegeken a fegyverrel, és viszonylag pontosan. Nagyon megszerette a fegyvert, és ezt a fajta fegyvert is használta a hadseregben. Kezdődtek a terepgyakorlatok is, ahol a levegőből ugrottak ejtőernyővel, és különböző célokat kellett teljesíteniük, pl. egy gyülekezőhely biztosítása, fontos dokumentumok ellopása stb. Egészen 21 éves koráig tehát a bázison volt, és néha kimenőket is kapott. Egyre jobb katona lett., aztán jött a II. Világháború. Apjának megígérte, hogy jó katona lesz, és igyekszik elérni a legnagyobb rangot, amit csak szerezhet. Már izgatottan várja első bevetése paramétereit, készen áll mindenre!
Nemzetiség: angol
Kor: 21
Nem: férfi
Születési hely: Liverpool
Rang: szakaszvezető
Rend avagy kaszt: légideszant a Brit Expedíciós Hadsereg 58. Ejtőernyős Gyalogezredében
Felszerelés: Egy db M1A1 Thompson(szekrénytáras változat), egy db Webley Mk VI. Revolver, egy db túlélőkés, 3db repeszgránát, egyenruha, rohamsisak, kulacs, lőszerestáska, csajka, gyalogsági ásó, gránátos-zsák.
Beszélt nyelv(ek): angol(anyanyelv)
Elõtörténet:
Liverpool-ban született, apja(aki szintén Lloyd volt) Wales-i volt, aki szerepelt is az első világháborúban, anyja(Rose) pedig angol, egy egyszerű orvos. Egy katonai támaszponton találkoztak, ahol önkéntes ként dolgozott az anya. Nem ott szerettek bele egymásba, hanem kb 1 hónap múlva találkoztak Liverpool-ban, Lloyd papának éppen kimenője volt. Egyre többet találkozgattak, és ha bár a háborúnak már majdnem vége lett, Rose előbb lett terhes mint hogy az apa elvette volna feleségül. Te hát a háború után házasodtak össze, a baba már nem is volt olyan messze.
Ifjabb Lloyd tehát megszületett 1918. december 3-án. Szülei nagyon megörültek, hogy sikerült összehozni ezt, mivel a Downer família egy katona család. Lloyd-nak tehát nem volt sok unoka testvére, ezért próbált meg barátkozni más gyerekekkel, és úgy-ahogy sikerült neki. Bár hogy tud barátkozni egy 2-3 éves gyerek? Rádől a másikra, ellopja a cuccait stb. Mikor 3 éves volt, megszületett a kisöccse, nagy nehézségek árán. Őt Michael-nek nevezték el. Ő és az öccse katonák akartak lenni, ami nagyon nem tetszett az édesanyjuknak, az apa nem szólt bele a kívánságukba, nem akarta megszakítani a katona-család sorozatot. Amikor iskolába került természetesen testnevelésből volt a legjobb, viszont egyéb tanulmányait nem nagyon akarta fejleszteni. A suliban nagy bajkeverő volt, a tanárok egyenesen gyűlölték őt, mindenkivel leállt verekedni, és általában győzött is. Rose sokszor leszidta, nem úgy mint az apja, aki eléggé elnéző volt az ilyen dolgokkal szemben, még akkor is ha néha bele rángatta a kis Mikey-t is. Felvették egy szakközépbe, de csak úgy hogy édesanyja minden áldott nap a könyvek elé rángatta Lloyd-ot, hogy tanuljon. Valahogy sikerült a felvételi, majd pár évvel később épp hogy csak sikerült az érettségije. Az anyja természetesen nem szívesen beszélt erről a szomszédokkal, barátnőkkel. A szakközépben megismerkedett egy vad lánnyal, és mivel ő szerette a rossz fiúkat, könnyen összejöttek. Neki köszönhetően Lloyd kicsit „tapasztaltabb” lett pár dologban. Azonban hamarosan kiderült Lloyd tanulmányi eredményei alapján, hogy nem lesz esélye normális munkát vállalnia, ezért az utolsó mentsvárat választották az anya véleményének ellenére: irány a hadsereg!
Lloyd Downer tehát 18 évesen már a hadsereghez tartozott, mint újonc. Úgy lépett be a kapun, mint a vad ember, mindenkinek ellent mondott előtte. Találkozott a barakkban a három szobatársával, akik mind idősebbek voltak nála minimum 1 évvel. És mondjuk úgy, nekik már rég benőtt a fejük lágya. Legjobb barátja egy Robert Shephard nevű 19 éves, eredetileg amerikai, lett. Csendes és nyugodt fiú volt, és eltűrte Lloyd forrófejűségét. A következő napon elkezdődött a légideszantok kiképzése, tehát Lloyd is ott állt a sorban. Valami vigyázz félét próbált produkálni, bár elég lazára vette a dolgot, néhány másik újonc meg is nézte. Néhány kiképzőtiszt közben már beszélgetett arról, hogy kit fog kapni az, az újonc. Hamarosan egy nyikorgó ajtón belépett, idősebb Lloyd, és az ifjabb kissé meglepődött, és azonnal vigyázzba vágta magát, már rendesen. Az Downer őrmester végig nézett az újoncokon, és nem lepődött meg azon, hogy fiát látja itt. Valószínűleg ő kérte, hogy hozzá küldjék. Viszont korán sem volt kegyelmes Lloyd-dal, igaz, hogy senkivel sem kivételezett, de a saját fia tunyasága már őt is felidegesítette, mint annó a tanárokat. Egyre több plusz kört futott a kiképző bázis körül, és többször mosta fel a barakkok padlóját. A magán zárkáról még nem is beszélve. Lloyd-nak hamarosan felnyílt a szeme. Tudta, hogyha így folytatja, akkor a saját apja fogja megölni. Innentől kezdve egyre jobban komolyodott, mindenhol pontosan és rendesen jelent meg. Hamarosan elkezdődtek a lőgyakorlatok. Kipróbálta az amerikaiaktól behozott M1 Garand-ot is, és az angol Lee-Enfield-et is. Úgy tűnt, hogy nem puskával lesz felszerelve, ugyanis amint kipróbálta a szintén Amerikából származó Thompson-t, a tisztek is bólogattak. Nagy gyorsasággal söpört végig a táblákon és sörös üvegeken a fegyverrel, és viszonylag pontosan. Nagyon megszerette a fegyvert, és ezt a fajta fegyvert is használta a hadseregben. Kezdődtek a terepgyakorlatok is, ahol a levegőből ugrottak ejtőernyővel, és különböző célokat kellett teljesíteniük, pl. egy gyülekezőhely biztosítása, fontos dokumentumok ellopása stb. Egészen 21 éves koráig tehát a bázison volt, és néha kimenőket is kapott. Egyre jobb katona lett., aztán jött a II. Világháború. Apjának megígérte, hogy jó katona lesz, és igyekszik elérni a legnagyobb rangot, amit csak szerezhet. Már izgatottan várja első bevetése paramétereit, készen áll mindenre!
