A visztula-turzás térsége -H. J. Frissner kalandja

[Bernard Law Montgomery]

Paulus tábornokot látszólag érdekeltea dolog, viszont ő nem erre felelt, hanem belekezdett abba, amiért jött.

- Nos, önt ezért irányítottam ide! Viszont én is azért jöttem, hogy tisztázzam önnel, hogy milyen haderők vannak az ön környezetében.

Ekkor a tábornok egy térképet vett elő, amelyet letett az aszatlra s megmutatta, milyen alakulatok hol vannak.

- Az északi hadseregcsoportok mindössze 8000 főt számlálnak, ez két dandárt tesz ki. 2000 em,ber állomásozik itt, de gondolom ezt már ön is tudja. Ez az ezred németekből áll, míg a másik három román ezredeket alkotnak, viszont ott elszórva vannak német tisztek. Egy msáik ezred az Elblag Olsztyn vonalon található. Ezenkívül van még egy ezred védekezésként a Tchew Elblag vonalon is, a harmadik ezred pedig tartalékként Gdanskban van. A Gestapo mindössze egy szakasszal képviselteti magát itt. A Luftwaffe pedig egy századdal. Ja, és tábornok! Ne féljen attól, hogy Zurbicken százados ilyen fiatal, mert nagyon jó parancsnok. Majd úgy a háború 10. éve felé lehet, hogy átveszi akár a Luftwaffe teljes irányítását, de azért még ne menjünk ennyire előre...
Van-e valami kérdése tábornok, utánna majd visszatérünk, arra amit mondott!

[tankmester]

Hans figyelmesen hallgatta a tábornokot és mikor amaz felvázolni kezdte egy térkép elővételével a helyi erők elrendezését, mennyiségét, akkor erősen koncentrált, majd bólintott. Úgy tűnt, semmi kifogása ez ellen és így is volt.
- Jól van Paulus tábornok, köszönöm a tájékoztatást. Ha önnek sincs ellenére, szerintem hagyjuk az egységeket a mostani helyükön, ha valami probléma adódik, azonnal mozgósítjuk őket. Gondolom elég páncélozott jármű áll ehhez a rendelkezésükre, ha egyik helyről a másikra kell szállítani őket. Meg remélem pár tank is akad - magyarázott Hans.
- Arra kíváncsi leszek! - nevetett fel a férfi, mikor a másik tábornok Zubrickenről beszélt, hogy akár a jövőben az egész Luftwaffe parancsnoka lehet.
- Nos, akkor megnézzük a gyakorlatot? - nézett kollégája szemébe.

[Bernard Law Montgomery]

//Hans egy nagy problémám van! A mai napon még csak a sima gyakorlatok vannak, tehát lőgyakorlat, edzések, meg hasonlók, és holnap lesz majd a hadgyakorlat, amelyben Te leszel az egyik fél, a másik pedig a vezérőrnagy parancsnoksága alatt lesz! Ha te is így gondoltad semmi probléma ha viszont nem, akkor ehhez tartsuk magunkat! Köszönöm! //

Paulus felkelt s elindult az ajtó irányában veled együtt.
- Sajnálom tábornok, tényleg nagyon szívesen maradnék, de tudja nem ön az egyetlen akit most helyeztünk át ide, Lengyelországba. És még azokkal is kell beszélnem a dolgokról.
Majd tartott egy kisebb szünetet s csak utánna folytatta.
- De lenne még valami! Ha önöket támadás éri, nem kell nekem szólni, intézzék el maguk. Elég ha utánna beszémol nekem, ha már győzedelmeskedtek! De mostmár sürget engem is az idő, mennem kell! Örülök, hogy találkoztunk tábornok! Viszlát!

Majd a tábornok elhagyta a termet.

[tankmester]

Hans megértően bólintott.
- Hogyne, menjen csak. Én is örülök, viszlát - mondta egykedvűen és nézte a kisiető férfit, majd ő is kisétált és elindult megszemlélni akkor a sima gyakorlatozást, kíváncsi volt emberei tudására. Elindult, sétálgatott, az idő szép, napsütéses volt, lágy szellő fújdogált. Hallotta már messziről a kiképző tisztek ordibálását, hallotta a fegyverek ropogását, melyek a céltáblákon koppantak most, gránátok robbantak a megfelelő ablakokban, arrébb a katonák kúsztak-másztak, emitt pedig elméleti kiképzést tartottak a harc minden csínjáról. Picit belehallgatott, arról volt szó éppen, hogy hogyan kell biztos védelmi állást kialakítani, beásásról magyaráztak, majd ellentámadásról a megfelelő időben. Mikor meglátták a tábornokot, az emberek örültek, de tovább figyeltek. A távoli síkságon pedig páncélos kiképzés zajlott, tankok lőttek célpontokra.
Minden ment szépen.

//remélem jó ez így//

[Bernard Law Montgomery]

// Nagyon is jó lett. //

Ezen napon már nem történt semmi érdemi dolog. A katonák gyakorlatoztak, s ahogy láthattad viszonylag mindenkinek jól ment, de azért látszódott néhány olyan egység is amelynek nehézséget okoztak a lőgyakorlatok. A gránát dobálások jól mentek. Az estén jelentettek neked a tisztek, hogy minden sikerült. Egyedül a vezérőrnagy maradt bennt tovább.

- Uram, a holnapi napra már mindent megcsináltunk. Ön fogja a "kéket", én pedig a "pirosakat" irányítani. A felügyelők lesznek a "sárgák". Remélem minden rendben lesz. Akar-e valamit még tőllem tábornok?

[tankmester]

Este elégedetten hallgatta a tisztek jelentését és felettébb biztató volt a helyzet. Egy-két egységen van mit javítani, de ez nem probléma, belefér az időbe. Remélhetőleg. A vezérőrnagy még bent maradt egy kérdésre. Hans ránézett, a másik elmondta pedig.
- Rendben. Sok szerencsét, győzzön a jobbik! - nyújtotta kezét férfias kézfogásra, majd megrázta fejét. - Nem ,szerintem ez így tökéletes. Még egyszer köszönöm a remek ötletet - majd elment aludni, fürdött előtte, evet, satöbbi és reggel mindenki talpon volt, ő is és időben ott álltak a helyükön. Az egységek készen álltak, mindenki jókedvűen várta ezt a fajta gyakorlatot, ilyet még nem tettek, kíváncsiak voltak.

[Bernard Law Montgomery]

Ekkor szólt rádión a vezetőbíró, hogy megkezdődik a hadgyakorlat.

A vezérőrnagy első lépése az volt, hogy az egyik zászlóaljával megpróbálja elcsalni a Te egyik zászlóaljadat. Azaz támadást színlel, majd visszavonul. Ezután pedig az üres területen áthalad egy zászlóalja, amely bekeríti a tiedet, s leszámol vele, majd azon két zászlóalj továbbmegy, hogy a szelső egységeidet felmorzsolja.

Így el is indult a zászlóalj!


//Egy kis plusz:
- A Te egységed ezer főt ad, míg ugyanennyie van a vezérőrnagynak is.
- A Te egységeidnek a veszteségeit te írod le, míg a vzérőrnagyét én. Ha viszont úgy találom, hogy irreális az a szám, amennyi katona elesett, akkor majd javítok!
- Ezeket a számokat kérlek OFF üzenetbe írd!
Köszönöm!//