Opole

[Bernard Law Montgomery]

//A kaland Joachim és Kurt számára szól! A rendszer csrélgetős módszer lesz, azaz első körben enyém Kurt a másodikban pedig Göringgé. Amennyiben én vagy Göring nem ír három napon belül egy hsz-t akkor a másik KM automatikusan csak annak a hsz-nek az erejéig átveszi a másik karaktert is! Tehát akkor kezdődjön ez az egész! //
Opole egy Krakkó közeli város, főbb utak mennek rajta keresztül. A lengyel ellenállás itt szervezi meg az ellenállást...

//1939 Németország, München, Gestapo főparancsnokságával szembeni épület//

Kurt számára nagyon ismerősek voltak ezek a képek. Alig három napja, hogy itt járt. Azóta ki tudta pihenni valamelyest magát a legutóbbi "kaland" óta. Egy tehergépkocsi hátulsó részén jöttök. Mikor megérkeztek egy őrvezető szalad oda hozzád, majd szalutál.
- Heil Hitler! - kiabálja. - Uram kérem kövessen!
Látszódott az őrvezetőn, hogy ideges, de ezt akár izgatottságnak is fel lehetett fogni.
Odavezettek egy kapuhoz, majd benyitották. Ekkor az őrvezető bemutatott, hogy menjetek be.

Ahogy beértek rögtön megrohamoz egy őrmester. A kötelező szalutálás után:
- Kérem kövessen Wagen tzedes!
Ekkor odavezetett egy idősödő, de mégis kigyúrt, izmos századoshoz. A bejáratot, valamiért kikerültétek, és egy hátsó bejáraton mentetek be az épületbe. A hátsó ajtó egy növényekkel tei kertrésznél volt. Beérkezve a századosnak tisztelegsz, de az nem viszonozza azt, csak bólint s mutatja ülj le!
- Ku-rt Wa-ge-n! - olvassa szaggatottan a nevedet. - Látom jó kis akcióban volt része.
Ekkor a terembe vező őrmester szólalt meg:
- Uram! Joachim közlegény nem érkezett meg, egy kisebb stauba keveredett.
- A POKOLBA IS!!!!!! - ordítozta a százados.
- Tizedes! Azért van itt, mert egy nagyon fontos küldetést bízunk magukra! egy teljes menetszázadot fogunk ledobni Opolére. Itt szervezkedik a lengyel ellenállás. Néhány partizán osztagról lenne mindösszesen szó. A lengyelek elbuktak, viszont ezek az emberek nem képesek megérteni, hogy VÉGE! Ők még harcolni akarnak. Mi pedig letörjük az ő harci kedvüket. Van valami kérdés? Persze nem az akcióval kapcsolatban. - mosolyodott el a százados...

[Kurt Wagen]

Kurt izgatottan fészkelődött a teherautó platóján. Egyre csak az előtte álló megpróbáltatások jártak a fejében, ezért nagyon meglepődött mikor az autó megállt. Miután lekászálódott egy őrvezető üdvözölte, akin látszott, hogy alig bír a talpán maradni. Tisztelgett és követte a férfit egy kissé lepusztultnak tűnő épület felé.
Csodálkozott, hogy egy hátsó bejárat felé veszik útjukat, de nem aggódott. Egy rendkívül magabiztosnak tűnő századoshoz vezették, Kurt illően szalutált, leült és várta a parancsot. A férfi megjegyzést tett az előző küldetésével kapcsolatban, Kurt mosolygott és éppen válaszolni akart, amikor hallotta, hogy az őrmester szerint Joachimnek közlekedési problémái akadtak. A százados azonnal kiadta a parancsot-meg kell ölniük néhány partizánt. Kurt örült a feladatnak, elege volt már a bújkálásból, de kissé nevetségesnek érezte, hogy egy fontos feladat előtt egy egyszerű dugó feltartóztatja barátját. Legfeljebb majd odapörköl nekik-gondolta vigyorogva.

[Bernard Law Montgomery]

//Bocsánat mindenkinek a késésemért... Ettől a ponttól átveszem a kaland irányítását, teljesen, úgyhogy nem lesz ez a cserélgetés. Joachm is beszáll! //

Kurt Wagner:

Miután nem volt kérdésed a százados felállt s mutatta, hogy menj vele. Elvitt egy másik szobába, ahol volt egy nagy asztal a közepén pedig két térkép. Az egyik Ople térképe volt, a másik pedig a körzet domborzati térképe. Nemsokára megszólalt a százados.
- Tizedes! Önöket ide fogjuk ledobni! - ekkor Opolétől messzebb egy egyenletes talajra mutatott. - Ez a pont 5 kilóméterrel van messzebb Opolétől. A feladatuk egyszerű! A szervezkedő ellenállást elpusztítani. Ha ez nem sikerül, akkor - itt mély levegőt vett - akkor sajnálom... A cél egy fegyverraktár felrobbantása. Ezzel megtörnénk az ellenállókat. Ez a felrobbantás az ön tizedének a magánakciója! És önökkel fog tarta Joachim Fritzegald! Tizedes, van-e valamilyen kérdése az akcióval kapcsolatban?


Joachim Fritzegald:

Egy jókora dugóba keveredtetek, s látszólag úgy tűnt, mostmár tényleg nem fogtok odaérni a főhadiszállásra. Ekkor szólt egy őrmester, aki végig a teherautón volt, hogy száljatok le, mert majd fog titeket várni egy szállító egy-két kilóméterrel később. Így leelőztétek a dugót, majd felszálltatok e szállítóra és ti is elmentetek e helyer, ahol Kurt volt. Itt egy őrvezető bevezetett a hátsó bejáratig. Bent egy őrmester mondta, hogy most Wagner tizedes van bent, addig ülj le és várakozzál. Amíg várakozol nézed a szoba díszítettségét.

[Joachim Fritzegäld]

Joachim leült az egyik nem túl komfortos székre és várakozott. Nem hallott semmilyen zajt a másik szobából, ahol éppen Kurt-tal ismertették meg a küldetést.
Addig a szoba díszeit figyelte, bár nem volt sok látnivaló. Körülbelül tíz szék, nem több, volt ott és egy-két kép régebbi tisztekrõl, amik alatt kitüntetések lógtak, jelezvén, õk ezt érték el, teljesítményük ezekkel a fémdarabokkal "egyenértékûek". Több minden nem is volt a helyiségben. Az érdemjegyek Joachim szemében fényesen csillogtak, õ is szeretett volna egy ilyet kiérdemelni, hiszen ez a hazáért való rendületlenséget jelképezi. Már pedig õ kész volt bármilyen áldozatot meghozni hazája érdekeiért. De tudta, ehhez valami nagyot kellene teljesítenie, valami egyedit és nem mindennapit.
Hosszasan merengett magában, majd egy negyedóra múlva kinyílt az ajtó...

[Kurt Wagen]

Kurt követte a férfit egy meglehetősen sötét szobába. A falakon trófeák sorakoztak, egy asztalon pedig két térkép. Alaposan szemügyre vette és hallgatta, mi lesz majd a feladatuk.
~Elég egyszerű landolás lesz, ami utána jön az nem biztos. Felrobbantani egy fegyverraktárat? Nem lehetnek annyira elveszettek ezek a polákok, hogyha még mindig van raktáruk...~
-Igen, a katonák mennyire felkészültek, lesz-e tűzszerész és mennyire fontos az akció sikeressége. Csak hogy tudjam nem a semmiért lövetem szét magam.

[Bernard Law Montgomery]

- Tudja tizedes, ez a feladat, fontos! Mint mondtam a lengyel ellenállók gerncét törjük meg, ezért egy jól képzett alakulat fog ugrani! És igen, lesz tűzszerész, maguk lesznek azok! - mosolyodott el a százados. - Persze, hogy lesz tűzszerész, gondolja, hogy befolyásolnám azzal az akció sikerességét, hogy maguk a tnt-t el tudják-e helyezni? Ha nincs több kérdés leléphet!

Ekkor befutott egy őrmester kinyitotta az ajtót, majd mutatta, hgy hagyd el a termet. Ahogy kiléptél megláttad Joachimot. Egy őrmester intett neketek, majd odamentetek:
- Uraim! Az ugrás holnap reggel lesz! Úgyhogy hajnali kettőkor várom magukat itt! Addig is fennt fogjuk magukat a másidok emeleten elszállásolni. A szobályukt megismerik, mivel rajta van a nevük! Készüljenek össze uraim!
Majd sietve elment. ekkortájt úgy délután 5-6 fele járt, úgyhogy elfoglaltátok a szállásotokat, s lepihentetek, mivel holnap, nagy nap lesz!

//Joachim, remélem egyértelmű, "hol jössz a képbe"
Ha lehet írjátok le az éjszakai dolgokat, mert akkor a következő reagommal már bele is vágnánk a kaland "igazi" részébe!//

[Joachim Fritzegäld]

Kurt és Joachim felmentek az emeletre, majd egy kis bóklászás után megtalálták a szállásukat. A lakosztálynak nem nevezhetõ szálláshelyük nem volt igazán komfortos, az ágyak sem tûntek igazán kényelmesnek, inkább úgy tûntek mintha kõbõl vésték volna ki õket. Tudta, nem lesz túlságosan kellemes azon aludni és a "hajnali" kelés sem volt ínyére. Az a hajnali kettõ neki kinkább éjjeli kettõt jelentett. Joachim leült egy székre, majd ezt kérdezte barátjától:
- Na, szóval mi is a küldetésünk? Mit is kell csinálnunk? És mikor indulunk? Egyáltalán hova megyünk?

[Kurt Wagen]

Kurt végighallgatta felettesét és megnyugodott.
-Köszönöm a tájékoztatást! Minden erőmmel a feladat végrehajtásán fogok munkálkodni. Heil Hitler!-szalutált és kiment. Ott találta Joachim.
-Szevasz, hallom egy kis problémád akadt, de látom már nincs gond-szólt mosolyogva. Ismerte barátját és tudta, hogy alig várja a harcot. Egy tiszt részletesen elmondta az utazással kapcsolatos információkat.
~Hajnal kelni, csak azt ne!~
Nevetgélve felmentek a lakosztályukba egy rövid beszélgetés után összepakoltak és lefeküdtek. Kurtnak hamar álom jött a szemére várta, hogy eljöjjön a holnap...

//Bocs a tömörségért. //

[Bernard Law Montgomery]

Kettőkor megszólalt egy sziréna. Ez mindenkit felébresztett a századból. Fél háromra az összes katona a csarnokban volt. Egy hadnagy elmondta, hogy fél négykor indulás. Minden így is történt. Negyed négykor teherautók érkeztek, s elszállították a századot egy repülőtérre. Ezután felszálltatok, majd elindultatok.

Fél hatra értetek opole közelébe. Ekkor történt az ugrás is. Mindenki sikeresen ért földet. A százados ezután a tisztekenek gyülekezőt fújt. Mikor Kurthoz ért,:
- Wagner tizedes! Maga Fritzegalddal előrenyomulnak a város határáig és előkészítik a terepet a második tizednek, aztán mennek az utászok! Indulás!
Majd elindultatok. Ahogy közeledtek a várodhoz nincs semmilyen veszély, de sosem lehet tudni, honnan támad rétok egy osztag ellenálló...

[Kurt Wagen]

Kurt alighogy álomra hajtotta fejét, felébredt. Mintha egy századnyi Stuka kőrözött volna feje fölött, annyira hangos volt a sziréna. Villámsebesen felöltözött, összeszedte cókmókját és lerohant a földszintre. Elfelejtette bekötni a cipőjét, de szerencsére Joachim szólt neki, így nem esett baja. Egy rövid várakozás után megérkeztek a teherautók és mindannyian beszálltak. Majdnem elbóbiskolt, de sikerült ébren maradni és mire a repülőtérre érkeztek már egyáltalán nem volt álmos-sőt tettrekész. Az ugrásnál tudta, hogy ébernek kell lennie, profin hajtotta végre az ugrást. Mindenki sikeresen landolt, ami némileg meglepte Kurtot-na persze örült neki. Egy tiszt eligazította, ő ellenőrizte fegyverét, intett Joachimnak és vacillálás nélkül elindult az úton. Az út két oldalát terebélyes fák szegélyezték, mély avarban tapostak. Barátja arcára pillantott és elégedetten állapította meg, hogy eltökéltséget látott rajta. Gondolatait egy villanás zavarta meg egyidejűleg kiabálás hatolt a fülébe.

[Joachim Fritzegäld]

Tudták a feladatukat. Nekik kellett felderíteniük a terepet. Kurt és Joachim lassan elõrementek, elõre a kissé saras úton, amin óriási tócsák és pocsolyák voltak. Elértek egy odvas fához, onnan Kurt saját távcsövével körülnézett, de még nem látot senkit se. Két percnyi járás után újra körülnézett Kurt és a város egyik szélsõ épületében meglátott kér õrszemet. Kurt csak felmutatta két ujját és Joachim értette, mit is mond neki Kurt.
- Most tovább menjünk vagy menjünk vissza és hívjunk erõsítést? Vagy lekapjam õket? - kérdezte hidegvérrel Joachim.
Bár nem, igazán várt választ, hanem a két katonát nézte a Kurt-tól kölcsönkért távcsövel és hamar megállapította, hogy elég fáradtak a lengyel partizánok és könnyen közelebb férkõzhetnek a városhoz. De azért csak tiszteletbõl megvárta Kurt válaszát, bár õ menni akart elõrefele, holott tudta, hogy minden lépésüket jól meg kell fontolják.

[Bernard Law Montgomery]

//Amíg meg nem beszélitek én nem szólok bele! //

[Kurt Wagen]

Kiderült, hogy csak képzelődött semmi probléma sincsen. Körülbelül tíz perc múlva meglátták a várost. Elővette távcsövét és belenézett. Jó percnyi kémlelés után abbahagyta és továbbment. Ezt még párszor megismételte, majd észrevett valamit. Meglátott egy ház tetején két polákot. Odaadta a távcsövet Joachimnak és figyelte az arcát. Barátja elvigyorodott, majd komoly hangon megkérdezte, hogy mitévők legyenek. Kurt tudta, hogy Joachim harcolni szeretne minél előbb, de mikor hátranézett látta, hogy majd 150 méter hosszan kígyózik szétszakadozva a sereg.
-Nem, bevárjuk őket- szólt fojtott hangon a csalódott Joachimhoz.
Intett a katonáknak, majd leült és elkezdte ellenőrizni fegyverét.

[Joachim Fritzegäld]

Miután a csapat megérkezett Joachim megkérdezte Kurt-tól,hogy lőhet-e.Kurt engedélyt adott rá.Joachim élesítette távcsöves puskályát.Becélozta a tetőn lévőket,és lőtt.A távcsövön keresztül látta amint eggyikük lefordult a tetőröl,ám sajnos a másik leugrott és elszaladt mielőtt Joachim újra lőhetett volna.Az elszaladt katona riadóztatott.Kurt mondta Joachimnak,hogy ők megrohanják a települést és Joachim fedezze őket más orvlövészekkel eggyütt,Joachim ellenezte az ötletet,mivel veszéjesnek találta ám Kurtot nem tudta meggyőzni.A csapat lerohanta a falut.Már rögtön az elején ellenállásba ütköztek,a házakból tüzeltek a lengyel katonák.Kurtot és a csapatot váratlanul érte a támadás ezért sokan meghaltak már a bevetés elején.Joachim és társai folyamatosan szedték le a házban lévőket,Kurt és a csapata fedezéket próbáltak keresni,ám nem sikerült,a házakon kívül nem volt fedezék ám azok tele voltak ellenséges katonákkal.Kurt elrendelte a visszavonulást,mivel látta,hogy a helyzet menthetetlen,ám menekülés közben eltalálták a fején,Kurt össze esett.

[Bernard Law Montgomery]

Mikor Joachim lőtt, akkor már a lengyelek láttak benneteket. Ugyanis az utca túloldalán fekvő házból meglátott titeket egy lengyel, aki átszólt a túloldalra, s így csak egy halt meg a tetőn lévők közül. Miután ez történt a katona a kereplővel azonnal értesítette a többieket is. Visszahúzódásotok nagy hibának bizonyult mivel rátok lőtt nagyjából 13 lengyel.
Kurt szerencséjére sisakja nem hagyta őt csrben, s mivel olyan szögben jött a lövés így csak a sisak karcolódott meg. A lengyelek csak tüzeltek rátok.
Ahogy visszább értek látjátok, hogy egy katonát vezstettetek. Egy őrmester, aki szemben jött veletek mondta, hogy nem lehet visszavonulni, hanem támadni kell, nektek. A század többi része csak későb jön. Így hát muszáj volt leszedni néhány lengyelt, ahhoz, hogy sikeres legyen ez az akció.

[Kurt Wagen]

-Ja wohl!- Kurt nem tehetett mást és maroknyi emberével cselekedett.
Kurt embereivel együtt bemenekült egy fal mögé és egy pillanatnyi szünetet rendelt el. Aztán elővette gránátját és intett a többieknek, hogy tegyenek ők is így. Elszámolt magában háromig, kiugrott a fal mögül és elhajította gránátját egy házban leskelődő lengyel felé, majd elkezdett futni a szemközti ház menedékébe, nem is látta, hogy célba talált-e a fegyvere. A többiek sorra eldobta a repülő halált és követték parancsnokuk. A férfinek feltűnt, hogy Joachim ügyesen visszahúzódott és szedegette az ellent. Vigyorogva megkérte, hogy ne legyen ilyen önző, és engedjen oda mást is a húsosfazék mellé.
Örömmel látta, hogy többé-kevésbé mindenki egyben van, ezért teljes offenzívát rendelt el. Két ember kiugrott a sarok mögül és ész nélkül lőtt, a többiek pedig V alakba fejlődtek és támadták a lengyeleket.

[Joachim Fritzegäld]

Az õrmester parancsára folytatták az offenzívát. A jól kiképzett német orvlövészek sorra ölték meg a lengyeleket, akik viszonzásul nem igazán tudtak felmutatni semmit sem. 1-2 német katona megsérült. Az egyiket karon találták, míg a másiknak kibicsaklott a bokája. A lengyel partizánok nem lõttek túlzottan pontosan korszerûtlen gépfegyvereikkel, meglehetõsen nagy volt a harcoló felek közötti távolság, s az egyetlen távcsöves puskás katonát Joachim már az elsõ lövésével megölte. A többi lengyel csak pazarolta a lõszerét azzal, hogy össze-vissza lövöldöztek a fák és bokrok felé.
Összeségében a németek jól álltak, meglátszott a harci képzettségek közti nagy differencia és a lengyelek fáradtsága is szerepet játszott a csatában. Lassan közeledett a városi utcaharc ideje.

[Bernard Law Montgomery]

Ekkor óriási meglepetésetekre az egyik katonátok holtan esett össze fején egy jókora lyukkal. Egyértelmű volt: ezt csak egy ellenséges mesterlövész küldhette, más nem céloz ilyen pontossan. Egyelőre csak annyit tesztek hogy gyorsan fedezékbe vonultok. Ahogy Joachim kémleled a várost észreveszel egy templomtornyot. Hirtelen megörülsz, teljesen logikus hogy ott legyen; viszont amikor odanézel a távcsővel azt kell, hogy tapasztald, hogy nincs ott senki sem. Ekkor még egy lövés valahonnan, s a közeledben csapódik egy töltény, ideje neked is elbújnod valahova, ha nem akarsz már a háború elején meghalni...

[Kurt Wagen]

Wagen oroszlánbátorsággal harcolt, folyamatosan buzdította embereit.

//Bocsánat, mindjárt csinálom tovább.//