Post by Adolf Hitler on Oct 21, 2007 10:47:31 GMT 2
Amszterdam, Hollandia fővárosa.
A 13.században jelentéktelen kis falu. Nevét először 1275-ben említik. 1300-ban városi jogot kap, és a gyorsan fejlődő gabonakereskedelem révén virágzásnak indul. A 15. században épült városfalak egy része napjainkig fennmaradt. Ebből a századból származnak a mai város legrégibb favázas lakóépületei, a Begina-házak, valamint a Dam téren emelkedő gót stílusú Újtemplom (Nieuwe Kerk). A 16. században már jelentős kereskedelmi város volt. 1578-ban csatlakozott a reformációhoz, és a spanyol Habsburgok ellen vívott függetlenségi harcban a holland polgárság győzelmet aratott. Ekkor kezdődiött a fénykora, a holland tengerészek Amerikától Kelet-Indiáig és Ausztráliáig járták a tengereket, gyarmatokat alapítanak, s a várost egy időre a legrangosabb kereskedelmi és pénzügyi központtá tették. A polgárság erejének, és büszkeségének jelképeként Jacob van Campen irányításával elkészült a Dam téren a városháza, (1648�1657), amely 1808 óta a királyi palota.
A város lakossága 1700-ra elérte a 210 000 főt. A 18. században a világtengerért vívott küzdelemben Hollandia alulmaradt vetélytársaival szemben, veszélybe kerül a kikötői forgalom is. Amszterdam második világkora az 1870-es években köszöntött be. Megépültek a vasútvonalak, 1878-ra elkészült az Észak-tengeri csatorna, 1839-ben a Merwede-csatorna, majd 1952-ben az Amszterdam-Rajna csatorna. 1917-ben megépült a Schiphol repülőtér, kontinensünk legrégibb repülőtere. A kikötő újjáéledése lendületet adtt a város iparosodásának, és a 2. világháború után gyorsan növekedett a lakosság. Megépültek a városközponttól délre a lakótelepek. Amszterdamban több, mint 7000 műemléképület található, melyek megőrizték a város hangulatát. A tömegközlekedést a metrók, villamosok, buszok, vonatok segítik.
Amszterdam a térképen
A 13.században jelentéktelen kis falu. Nevét először 1275-ben említik. 1300-ban városi jogot kap, és a gyorsan fejlődő gabonakereskedelem révén virágzásnak indul. A 15. században épült városfalak egy része napjainkig fennmaradt. Ebből a századból származnak a mai város legrégibb favázas lakóépületei, a Begina-házak, valamint a Dam téren emelkedő gót stílusú Újtemplom (Nieuwe Kerk). A 16. században már jelentős kereskedelmi város volt. 1578-ban csatlakozott a reformációhoz, és a spanyol Habsburgok ellen vívott függetlenségi harcban a holland polgárság győzelmet aratott. Ekkor kezdődiött a fénykora, a holland tengerészek Amerikától Kelet-Indiáig és Ausztráliáig járták a tengereket, gyarmatokat alapítanak, s a várost egy időre a legrangosabb kereskedelmi és pénzügyi központtá tették. A polgárság erejének, és büszkeségének jelképeként Jacob van Campen irányításával elkészült a Dam téren a városháza, (1648�1657), amely 1808 óta a királyi palota.
A város lakossága 1700-ra elérte a 210 000 főt. A 18. században a világtengerért vívott küzdelemben Hollandia alulmaradt vetélytársaival szemben, veszélybe kerül a kikötői forgalom is. Amszterdam második világkora az 1870-es években köszöntött be. Megépültek a vasútvonalak, 1878-ra elkészült az Észak-tengeri csatorna, 1839-ben a Merwede-csatorna, majd 1952-ben az Amszterdam-Rajna csatorna. 1917-ben megépült a Schiphol repülőtér, kontinensünk legrégibb repülőtere. A kikötő újjáéledése lendületet adtt a város iparosodásának, és a 2. világháború után gyorsan növekedett a lakosság. Megépültek a városközponttól délre a lakótelepek. Amszterdamban több, mint 7000 műemléképület található, melyek megőrizték a város hangulatát. A tömegközlekedést a metrók, villamosok, buszok, vonatok segítik.
Amszterdam címere
