Post by Andrej Pavlovics Kirilov on Aug 4, 2008 4:54:46 GMT 2
Név: Andrej Pavlovics Kirilov
Nemzetiség: Orosz
Kor:27 év
Rang: Őrmester
Rend: Lövész
Felszerelés: Alapfelszerelés, Mosin-Nagant, TT-33, 2db Repeszgránát
Andrej Pavlovics Kirilov 1912. szeptember 29-én látta meg a napvilágot Moszkvában egy középosztályba tartozó értelmiségi család 2. gyermekeként. Családja elismert a környék lakói között, mivel apja a Moszkvai Egyetem Műszaki Karának tanára, anyja pedig írónő (bátyja a későbbiek során tanári pályára lép).
Apja részt vett az első világháborúban, de nem katonaként, hanem a jóval a front mögött a hátországban, mérnökként vett részt az új szovjet fegyverek, és különféle harcászati eszközök tervezésében. Ezért Szt. György Keresztet kap.
A kis Andrej ebből mindössze annyit érzékelt, hogy apját ritkán láthatja, ami a háború befejeztével természetesen megváltozott.
Gyermekként rengeteg időt töltött nagyszüleinél, egy Moszkvától távoli kis faluban, ahol nagyapjától megtanulta a paraszt-élet szépségeit és nehézségeit. Ekkor fogott fegyvert is először a közös vadászatok során.
Elemi Iskolai pályája során családjához méltóan kimagasló tanulmányi eredménnyel végzett, ám őt ennek ellenére mégis katonai gimnáziumba szeretett volna menni, köszönhetően tanára történeteinek, melyek zömmel a haza védelméről és a háborús dicsőségről szóltak!
Így tanulmányait a Vörös Hadsereg iskolájában folytatta, amely elvégzése után apja példáját követve (és mert a család megengedhette magának) a Moszkvai Egyetem Műszaki Karán tanul, ahol befolyásos emberek gyermekeivel ismerkedik meg, többek között szerelmével, valamint megtanulja a diplomácia nyelvét, a franciát.
Tanulmányait befejezve kedvese családjának nagyvállalatánál kap állást, mint mérnök-aszisztens, így elköltözik egy kis lakásba Moszkva iparnegyedébe, ám családjával a kapcsolatot továbbra is tartja. 1936-ban belép a Szovjetúnió Kommunista Pártjába. Ennek köszönhetően gyorsan lépdel előre a ranglétrán, és mérnöki tudásának köszönhetően a hadiparba kerül, ahol új fegyverek tervezését bízzák rá. Katonai iskolájának és párttagságának köszönhetően hadba állítják mint altiszt, melyet ő kétes érzelmekkel fogad. Ez annak eredménye, hogy szüleiéhez hasonlóan nyugodt életet szeretett volna.
1937-ben az alapkiképzést követően fegyverismereti oktatásokat tart a hadsereg keretein belül. Az új fegyverek kipróbálását rábízzák, így több fegyverhez kitűnően ért. Több kissebb bevetésen is részt vesz a Vörös Hadseregben, melyek további elismerést váltanak ki feletteseiben. Ennek következtében lassan kimerül mérnök tevékenysége az új fegyverek tesztelésében, azok hibáinak feltérképezésében, és teljes mértékben csak a katonaságra szűkül az le. Szakaszvezetőként szolgál a Vörös Hadseregben, mikor 1939-ben a Lengyel-offenzíva keretein belül idegen földre vezénylik.
Így most otthonától távol egy új ország kapujában tábori fekhelyén heverve várja a felsőbb utasítást, és a kopott olajlámpa pislákoló fényénél írja levelét szerelmének...
Nemzetiség: Orosz
Kor:27 év
Rang: Őrmester
Rend: Lövész
Felszerelés: Alapfelszerelés, Mosin-Nagant, TT-33, 2db Repeszgránát
Andrej Pavlovics Kirilov 1912. szeptember 29-én látta meg a napvilágot Moszkvában egy középosztályba tartozó értelmiségi család 2. gyermekeként. Családja elismert a környék lakói között, mivel apja a Moszkvai Egyetem Műszaki Karának tanára, anyja pedig írónő (bátyja a későbbiek során tanári pályára lép).
Apja részt vett az első világháborúban, de nem katonaként, hanem a jóval a front mögött a hátországban, mérnökként vett részt az új szovjet fegyverek, és különféle harcászati eszközök tervezésében. Ezért Szt. György Keresztet kap.
A kis Andrej ebből mindössze annyit érzékelt, hogy apját ritkán láthatja, ami a háború befejeztével természetesen megváltozott.
Gyermekként rengeteg időt töltött nagyszüleinél, egy Moszkvától távoli kis faluban, ahol nagyapjától megtanulta a paraszt-élet szépségeit és nehézségeit. Ekkor fogott fegyvert is először a közös vadászatok során.
Elemi Iskolai pályája során családjához méltóan kimagasló tanulmányi eredménnyel végzett, ám őt ennek ellenére mégis katonai gimnáziumba szeretett volna menni, köszönhetően tanára történeteinek, melyek zömmel a haza védelméről és a háborús dicsőségről szóltak!
Így tanulmányait a Vörös Hadsereg iskolájában folytatta, amely elvégzése után apja példáját követve (és mert a család megengedhette magának) a Moszkvai Egyetem Műszaki Karán tanul, ahol befolyásos emberek gyermekeivel ismerkedik meg, többek között szerelmével, valamint megtanulja a diplomácia nyelvét, a franciát.
Tanulmányait befejezve kedvese családjának nagyvállalatánál kap állást, mint mérnök-aszisztens, így elköltözik egy kis lakásba Moszkva iparnegyedébe, ám családjával a kapcsolatot továbbra is tartja. 1936-ban belép a Szovjetúnió Kommunista Pártjába. Ennek köszönhetően gyorsan lépdel előre a ranglétrán, és mérnöki tudásának köszönhetően a hadiparba kerül, ahol új fegyverek tervezését bízzák rá. Katonai iskolájának és párttagságának köszönhetően hadba állítják mint altiszt, melyet ő kétes érzelmekkel fogad. Ez annak eredménye, hogy szüleiéhez hasonlóan nyugodt életet szeretett volna.
1937-ben az alapkiképzést követően fegyverismereti oktatásokat tart a hadsereg keretein belül. Az új fegyverek kipróbálását rábízzák, így több fegyverhez kitűnően ért. Több kissebb bevetésen is részt vesz a Vörös Hadseregben, melyek további elismerést váltanak ki feletteseiben. Ennek következtében lassan kimerül mérnök tevékenysége az új fegyverek tesztelésében, azok hibáinak feltérképezésében, és teljes mértékben csak a katonaságra szűkül az le. Szakaszvezetőként szolgál a Vörös Hadseregben, mikor 1939-ben a Lengyel-offenzíva keretein belül idegen földre vezénylik.
Így most otthonától távol egy új ország kapujában tábori fekhelyén heverve várja a felsőbb utasítást, és a kopott olajlámpa pislákoló fényénél írja levelét szerelmének...
