Post by Jake Wolf on Jul 9, 2008 9:03:14 GMT 2
Név: Jake Wolf
Nemzetiség: Brit
Kor: 28 év
Nem: Férfi
Beszélt nyelvek: Angol
Születési hely: London
Rang: Majd megmondják.
Rend avagy kaszt: SAS földi alakulat, géppuskás lövész
Felszerelés: Alap felszerelés, Bren géppuska, Webley Mk VI. Revolver, Lõszertáska, Kézigránát 2-3 darab, díszegyenruha és harci egyenruha.
Elõtörténet:
Üdv a nevem Jake Wolf, születem 1911. Április. 25. Édesapám Sam Wolf, édesanyám Chatarina Wolf. Édesapám az Angol hadseregben szolgált mesterlövészként. 3 éves koromban tört ki az elsõ világháború. Mivel kicsi voltam sokra nem emlékszem, de tudom, hogy keveset ettünk és édesapám keveset volt otthon. A házunkat egy éjjel bombázók bombázták és édesanyám pont akkor volt bent, én a menedékhelyen tartózkodtam. Mikor egy túlélõket keresõ alakulat megtalált semmit nem értetem. A vezetõ tisztet folyton kérdezgetem, hol van a mama. Sokáig nem válaszolt, mert semmit nem tudott. Miután azonban megtalálták a holtestet, elmondta, hogy a mama elment és többé nem jön vissza. Sírva fakadtam, nem tudtam megérteni, miért ment el ilyen hamar édesanyám. Árvaházba kerültem és 7 évesen az árvaház iskolájában kezdtem el tanulni. Édesapám nem jött vissza, de úgy gondoltam biztos sok a dolga. Miután szépen kijártam a tizenkét osztályt már kezdtem aggódni édesapám után. Eközben béreltem egy kis házat London belvárosában, abból a kevés pénzbõl, amit kisebb munkákkal szereztem, de nagyon kis pénz volt pont elég. Nyár közepén egy katonai hírvivõ érkezett egy csomaggal a bérelt lakásomhoz egy csomaggal és levéllel. Mikor kinyitottam megkérdezte:
- Ön Jake Wolf, Sam Wolf fia?
- Igen kérem én vagyok. - válaszoltam meglepõdve.
- Sajnálom, hogy én kell hozam a hírt, de az édesapja elhunyt a háborúban. Itt ez a csomag ebben van édesapja dísz egyenruhája és harci egyenruhája. Õszinte részvételem. - mondja komolyan, de mégis együttérzõ hangon.
- Köszönöm, hogy értesített. -válaszoltam szomorúan.
- Ja igen és itt van még egy kevéske pénz mely apja bére volt. - tette gyorsan még hozzá.
Becsuktam az ajtót és besétáltam a szobámba a csomaggal. Mikor kinyitottam a csomagot egy levél volt az egyenruhákon. A levélben ez állt:
"Kedves fiam.
Ha ezt a levelet olvasod, valószínûleg már nem vagyok az élõk sorában. Az egyenruháimat azért kértem küldjék vissza, mert a fiam megérdemli, hogy lássa miben harcolt az apja és halt meg. A holtestemet drága jó barátaim, úgy látszik voltak kedvesek elvinni a csatamezõrõl, de nem tudom vajon miért. Kérlek, próbálj meg nélkülem talpra állni és légy igazi ember. "
A levelet letettem és kitettem az ágyamra a két egyenruhát. A harci egyenruhán egy vérfoltot és egy lyukat találtam, amit bizonyára egy fegyver hagyott. Mind két egyenruhát eltettem a szekrénybe melyben a ruhákat tartottam. Másnap elmentem felvételizni egy gépész egyetemre. Az egyetemre sikerült felvételit szereznem és szerencsére ki is tudtam járni. A lediplomázásom után egy évig gépészként dolgoztam egy gyárnál. Ezután elmentem a seregbe, mert úgy gondoltam apám emlékére megtehetem ezt a keveset. A seregben kaptam egy alapkiképzést. Ezután még egy géppuskás lövész tanfolyamot is kijártam. Mikor a másodig világháború kitörésérõl hírt kaptunk rögtön elkezdtünk aggodalmaskodni most mi lesz. Ezután bejött a parancsnok és vigyázt parancsolt. Mindenki engedelmeskedett. A parancsnok tíz embert elküldött az egyik elõretörõ alakulathoz köztük volt az egyik legjobb barátom, akit itt ismertem meg, a neve David Winston. Engem és még négy embert elküldött egy légidesszantos alakulathoz, de mivel nekem nem volt erre kiképzésem jelentkeztem az SAS földi alakulatához géppuskás lövésznek. Ma a bázison az alakulatommal várjuk mi a küldetés, mert eddig csak gyakorlatoztunk igazából.
Nemzetiség: Brit
Kor: 28 év
Nem: Férfi
Beszélt nyelvek: Angol
Születési hely: London
Rang: Majd megmondják.
Rend avagy kaszt: SAS földi alakulat, géppuskás lövész
Felszerelés: Alap felszerelés, Bren géppuska, Webley Mk VI. Revolver, Lõszertáska, Kézigránát 2-3 darab, díszegyenruha és harci egyenruha.
Elõtörténet:
Üdv a nevem Jake Wolf, születem 1911. Április. 25. Édesapám Sam Wolf, édesanyám Chatarina Wolf. Édesapám az Angol hadseregben szolgált mesterlövészként. 3 éves koromban tört ki az elsõ világháború. Mivel kicsi voltam sokra nem emlékszem, de tudom, hogy keveset ettünk és édesapám keveset volt otthon. A házunkat egy éjjel bombázók bombázták és édesanyám pont akkor volt bent, én a menedékhelyen tartózkodtam. Mikor egy túlélõket keresõ alakulat megtalált semmit nem értetem. A vezetõ tisztet folyton kérdezgetem, hol van a mama. Sokáig nem válaszolt, mert semmit nem tudott. Miután azonban megtalálták a holtestet, elmondta, hogy a mama elment és többé nem jön vissza. Sírva fakadtam, nem tudtam megérteni, miért ment el ilyen hamar édesanyám. Árvaházba kerültem és 7 évesen az árvaház iskolájában kezdtem el tanulni. Édesapám nem jött vissza, de úgy gondoltam biztos sok a dolga. Miután szépen kijártam a tizenkét osztályt már kezdtem aggódni édesapám után. Eközben béreltem egy kis házat London belvárosában, abból a kevés pénzbõl, amit kisebb munkákkal szereztem, de nagyon kis pénz volt pont elég. Nyár közepén egy katonai hírvivõ érkezett egy csomaggal a bérelt lakásomhoz egy csomaggal és levéllel. Mikor kinyitottam megkérdezte:
- Ön Jake Wolf, Sam Wolf fia?
- Igen kérem én vagyok. - válaszoltam meglepõdve.
- Sajnálom, hogy én kell hozam a hírt, de az édesapja elhunyt a háborúban. Itt ez a csomag ebben van édesapja dísz egyenruhája és harci egyenruhája. Õszinte részvételem. - mondja komolyan, de mégis együttérzõ hangon.
- Köszönöm, hogy értesített. -válaszoltam szomorúan.
- Ja igen és itt van még egy kevéske pénz mely apja bére volt. - tette gyorsan még hozzá.
Becsuktam az ajtót és besétáltam a szobámba a csomaggal. Mikor kinyitottam a csomagot egy levél volt az egyenruhákon. A levélben ez állt:
"Kedves fiam.
Ha ezt a levelet olvasod, valószínûleg már nem vagyok az élõk sorában. Az egyenruháimat azért kértem küldjék vissza, mert a fiam megérdemli, hogy lássa miben harcolt az apja és halt meg. A holtestemet drága jó barátaim, úgy látszik voltak kedvesek elvinni a csatamezõrõl, de nem tudom vajon miért. Kérlek, próbálj meg nélkülem talpra állni és légy igazi ember. "
A levelet letettem és kitettem az ágyamra a két egyenruhát. A harci egyenruhán egy vérfoltot és egy lyukat találtam, amit bizonyára egy fegyver hagyott. Mind két egyenruhát eltettem a szekrénybe melyben a ruhákat tartottam. Másnap elmentem felvételizni egy gépész egyetemre. Az egyetemre sikerült felvételit szereznem és szerencsére ki is tudtam járni. A lediplomázásom után egy évig gépészként dolgoztam egy gyárnál. Ezután elmentem a seregbe, mert úgy gondoltam apám emlékére megtehetem ezt a keveset. A seregben kaptam egy alapkiképzést. Ezután még egy géppuskás lövész tanfolyamot is kijártam. Mikor a másodig világháború kitörésérõl hírt kaptunk rögtön elkezdtünk aggodalmaskodni most mi lesz. Ezután bejött a parancsnok és vigyázt parancsolt. Mindenki engedelmeskedett. A parancsnok tíz embert elküldött az egyik elõretörõ alakulathoz köztük volt az egyik legjobb barátom, akit itt ismertem meg, a neve David Winston. Engem és még négy embert elküldött egy légidesszantos alakulathoz, de mivel nekem nem volt erre kiképzésem jelentkeztem az SAS földi alakulatához géppuskás lövésznek. Ma a bázison az alakulatommal várjuk mi a küldetés, mert eddig csak gyakorlatoztunk igazából.
