|
|
Post by Királytigris on Jun 20, 2008 11:51:55 GMT 2
Hajnalodott. A hatalmas víztömeg fölött, a látóhatáron, lassan, méltóságteljesen bukkant fel a nap. Sugarai igyekeztek eltüntetni a víz fölött terjengõ párát. A máskor életmentõ szél, most metszõ késként bordázta a vizet. A távolban felbukkant egy pont. Ahogy telt az idõ, a pontból körvonalak lettek. Hajók körvonalai. Amint közelebb értek, felségjelzésükbõl kiderült, hogy francia hajók. Nem tudni, miért pont ezt az idõpontot választották az utazásra. Cirkálók és rombolók, rendezett alakzatban haladtak, lassan gépiesen uticéluk felé....
//Herr Lüth! Ez egy virtuális kaland, tehát nem mindig fogok a történelemre támaszkodni. Ön jön!//
|
|
|
|
Post by Wolfgang Lüth on Jun 23, 2008 11:48:30 GMT 2
Lüth és a IIB teljes legénysége oldott hangulatban "élvezték" az utazást. A tengeralattjáró dízelmotorjai dörömböltek, beszélgetni nagyjából lehetetlen lett volna, így kártyáztak, ittak vagy épp azt csinálták amihez kedvük volt. 4 óra volt hátra a megérkezésig, ugyan volt valamennyi kockázata, mégis a felszínen haladtak nagyjából 10 csomós sebességgel, ami kisebb csoda volt ettől a típustól. Lüth a toronyban állt, elsőtisztjével Ruprechtel, kivel már a háború előtt is együtt szolgált. Az egész legénység összeszokott egy csapat volt. Nagyjából Hollandia magasságában voltak, 200 kilóméterre az angol partoktól, és folyamatosan északnak haladtak. Pár órával ezelőtt egy angol cirkáló mellett mentek el. A teljes farkasfalka vészmerüléssel bukott alá, nehogy észrevegyék őket. Nem sokon múlott, de sikerült kikerülniük a katasztrófálisan közeli hadihajót. Pár óra múlva elérik a Scapa Flowi kikötőt, ahová a koordináták mutattak. A feladat szerint minél több ellenséges hajót kell megsemmisíteni. Az előrejelzés ködöt jelentett, ami kedvező volt a falkának.
- Ha valóban köd lesz, sokkal egyszerűbb a dolgunk mint azt gondolná, Ruprecht - fordul a kapitány az elsőtiszthez - Esélyük sincs észlelni minket és kis szerencsével a torpedókat se látják meg időben.
- Valóban, uram.
- Menjünk le - kezdeményezte a nyirkos fedélzet elhagyását Wolfgang.
- Igenis, uram! - válaszolt Ruprecht és kinyitotta a fedélzeti nyílást, és előreengedte a kapitányt, ő maga is lemászott, majd gondosan bezárta a nyílást.
|
|
|
|
Post by Királytigris on Jun 23, 2008 12:37:55 GMT 2
A Nap sugarai vesztettek: nem tudták rendesen áttörni a sûrû, víz feletti párát. A parancsnoki hajó fedélzetén 2 alak állt. A kapitány és az elsõ tiszt. "Nagy ködre lehet ma számítani, kapitány. A messzelátókat a sarokba dobhatjuk." - jegyezte meg az elsõ tiszt. A kapitány éppen a pipáját tömte meg, majd nagy mûgonddal gyújtotta meg. Lassan, méltóságteljesen egy hatalmas füstfelhõt bocsátott ki az elsõ tisztje felé. A szeme sarkából látta, ahogy egyre jobban rájuk telepszik a köd. Megszólalt: "Nem baj, fiam, azért van radarunk...Mennyi idõ, míg elérjük a célt?" - kérdezte. "Körülbelül 2 óra, ezzel a sebességgel haladva, uram." - jött a válasz. "Szóljon az embereknek. 10 perc múlva eligazítás." - azzal megfordult és a hajó belseje felé vette az irányt. A metszõ szél átjárta csontjait, miközben a parancsnoki híd felé lépdelt. 10 perc elteltével a hajó teljes személyzete várta a kapitány utasításait. "Emberek! Uticélunk Scapa Flow! Minél elõbb el kell érnünk a kikötõt. Amint láthatják, hatalmas köd van. Arra kérek mindenkit, hogy még a szokásosnál is éberebb legyen. Nem lehet tudni, mikor tör ránk az ellenség! Teljes készültségbe! Lelépni!" - A parancs egyértelmû volt. A legénység és a kísérõhajók is teljes készültségben várták a további eseményeket. "Sebességet csökkenteni!" - adta utasításba a parancsnok. "Ki tudja, mibe futunk bele ekkora sebességgel. Nem árt vigyázni." - gondolta a kapitány, majd a konyhára küldött egy tisztiszolgát a reggelijéért. Ma még nem evett semmit....
|
|
