Post by Winston Churchill on May 26, 2008 14:59:00 GMT 2
Tokio, Japán fõvárosa.
Tokió felemelkedése két emberhez köthetõ: Iejaszu Tokugava sógunhoz és Meidzi császárhoz. 1603-ban, miután Japán addig háborúban álló részeit egyesítették, Iejaszu Tokugava Edoba (a mai Tokió) helyezte székhelyét. Emiatt a város nagyon gyors fejlõdésnek indult, és hamar a világ egyik legnagyobb településévé vált. Lakossága már a 18. században elérte az 1 milliót. Spontán módon vált Japán fõvárosává, még ha a császár Kiotót jelölte is ki a birodalma központjává.
263 évvel után, a sógunátust megdöntötte két déli prefektúra (Csóshú and Szacsuma) és visszaállították a császári hatalmat. 1869-ben a névleges vezetõ, a 17 éves Meidzsi császár Edoba költözött, és a várost átnevezte Tokióra (a tokió szó jelentése „Keleti Fõváros”). A város már ekkor politikai, gazdasági és kulturális központ volt, valamint a császár is ide helyezte a székhelyét, így Tokió az ország valódi fõvárosává válhatott. Az Edo Kastélyból lett a Császári Palota.
Tokiót kétszer rázta meg hatalmas katasztrófa, melybõl alig sikerült felépülnie. Elõször a nagy kantói földrengés 1923-ban, majd a II. világháború. Az 1945-ös tokiói bombázás majdnem olyan pusztító volt, mint a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák együttvéve. Egész kerületek váltak a földdel egyenlõvé.
Tokio a térképen
Tokió felemelkedése két emberhez köthetõ: Iejaszu Tokugava sógunhoz és Meidzi császárhoz. 1603-ban, miután Japán addig háborúban álló részeit egyesítették, Iejaszu Tokugava Edoba (a mai Tokió) helyezte székhelyét. Emiatt a város nagyon gyors fejlõdésnek indult, és hamar a világ egyik legnagyobb településévé vált. Lakossága már a 18. században elérte az 1 milliót. Spontán módon vált Japán fõvárosává, még ha a császár Kiotót jelölte is ki a birodalma központjává.
263 évvel után, a sógunátust megdöntötte két déli prefektúra (Csóshú and Szacsuma) és visszaállították a császári hatalmat. 1869-ben a névleges vezetõ, a 17 éves Meidzsi császár Edoba költözött, és a várost átnevezte Tokióra (a tokió szó jelentése „Keleti Fõváros”). A város már ekkor politikai, gazdasági és kulturális központ volt, valamint a császár is ide helyezte a székhelyét, így Tokió az ország valódi fõvárosává válhatott. Az Edo Kastélyból lett a Császári Palota.
Tokiót kétszer rázta meg hatalmas katasztrófa, melybõl alig sikerült felépülnie. Elõször a nagy kantói földrengés 1923-ban, majd a II. világháború. Az 1945-ös tokiói bombázás majdnem olyan pusztító volt, mint a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák együttvéve. Egész kerületek váltak a földdel egyenlõvé.
