Post by guderian on May 24, 2008 16:07:40 GMT 2
Név: Heinz Guderian
Nemzetiség: Német
Kor: 54
Nem: Férfi
Beszélt nyelvek: Német
Rang: Tábornagy
Rend: A német motorizált egységek parancsnoka
Elõtörténet:
Tipikus porosz katonacsaládból származott. Szülei és nagyszülei valamennyien katonák voltak. Guderian a Kelet-Poroszországban eltöltött gyermekkora után 1901. április 1-jén lett a karlsruhei katonai középiskola kadétja, majd késõbb Berlinben a hadi akadémián folytatta tanulmányait. Katonai szolgálatát 1907-ben kezdte meg a mai Alsó-Szászországban található Goslar városka hegyivadász alakulatánál. 1908-ban hadnagyi rangot ért el. 1913-ban megnõsül. Guderian elsõ világháborús szolgálatát a távírászoknál kezdte. Részt vett a marnei és a verduni harcokban. A harcokban kitüntetve magán fõhadnagyi rangra, majd 1915-ben századossá lépett elõ. A háború vége felé már nem volt a harctéren, hanem a német hadsereg fõparancsnokságának törzskarában teljesített szolgálatot. A háború után a Reichswehrben szolgált tovább a 10. hegyivadász ezred parancsnokaként. Késõbb három évet töltött a stettini (ma:Szczecin, Lengyelország) tiszti fõiskolán, majd az utászokhoz került. 1927-ben õrnaggyá léptették elõ. Berlinbe helyezték, ahol a hadiszállítás szervezése és a motorizált szállítási taktika kidolgozása volt a feladata. E minõségében szerkesztette össze a páncélos hadviselés alapvetéseit és tanulmányozta más európai államok páncélos egységeit. 1933-ban ezredesi rangot kapott. Értekezéseket írt a motorizált hadviselés jellemzõirõl és jelentõs szerepe volt a német páncélosok fejlesztésének elõmozdításában. Mûvei felkeltették Adolf Hitler érdeklõdését a páncélos fegyvernem iránt. 1936. október 15-én Hitler személyesen nevezte ki vezérezredessé Gudeirant, majd felkérte három páncélos alakulat létrehozására. 1938. február 3-án altábornagyi rangot kapott, egy nappal késõbb a XVI. hadtest parancsnoka lett. Ezzel az alakulattal vett részt az Anschluss hadmozdulataiban és a Szudéta-vidék bekebelezésében. 1939 januárjában a páncélos egységek fõparancsnokává lépett elõ, ezáltal a Wehrmacht minden motorizált egységének kiképzéséért, technikájáért és taktikai felkészültségéért felelõs lett.
Nemzetiség: Német
Kor: 54
Nem: Férfi
Beszélt nyelvek: Német
Rang: Tábornagy
Rend: A német motorizált egységek parancsnoka
Elõtörténet:
Tipikus porosz katonacsaládból származott. Szülei és nagyszülei valamennyien katonák voltak. Guderian a Kelet-Poroszországban eltöltött gyermekkora után 1901. április 1-jén lett a karlsruhei katonai középiskola kadétja, majd késõbb Berlinben a hadi akadémián folytatta tanulmányait. Katonai szolgálatát 1907-ben kezdte meg a mai Alsó-Szászországban található Goslar városka hegyivadász alakulatánál. 1908-ban hadnagyi rangot ért el. 1913-ban megnõsül. Guderian elsõ világháborús szolgálatát a távírászoknál kezdte. Részt vett a marnei és a verduni harcokban. A harcokban kitüntetve magán fõhadnagyi rangra, majd 1915-ben századossá lépett elõ. A háború vége felé már nem volt a harctéren, hanem a német hadsereg fõparancsnokságának törzskarában teljesített szolgálatot. A háború után a Reichswehrben szolgált tovább a 10. hegyivadász ezred parancsnokaként. Késõbb három évet töltött a stettini (ma:Szczecin, Lengyelország) tiszti fõiskolán, majd az utászokhoz került. 1927-ben õrnaggyá léptették elõ. Berlinbe helyezték, ahol a hadiszállítás szervezése és a motorizált szállítási taktika kidolgozása volt a feladata. E minõségében szerkesztette össze a páncélos hadviselés alapvetéseit és tanulmányozta más európai államok páncélos egységeit. 1933-ban ezredesi rangot kapott. Értekezéseket írt a motorizált hadviselés jellemzõirõl és jelentõs szerepe volt a német páncélosok fejlesztésének elõmozdításában. Mûvei felkeltették Adolf Hitler érdeklõdését a páncélos fegyvernem iránt. 1936. október 15-én Hitler személyesen nevezte ki vezérezredessé Gudeirant, majd felkérte három páncélos alakulat létrehozására. 1938. február 3-án altábornagyi rangot kapott, egy nappal késõbb a XVI. hadtest parancsnoka lett. Ezzel az alakulattal vett részt az Anschluss hadmozdulataiban és a Szudéta-vidék bekebelezésében. 1939 januárjában a páncélos egységek fõparancsnokává lépett elõ, ezáltal a Wehrmacht minden motorizált egységének kiképzéséért, technikájáért és taktikai felkészültségéért felelõs lett.
