Post by Michael Wittmann on May 9, 2008 14:08:15 GMT 2
Olasz tengeralattjáró típusok
Adua Class
1932-ben, az olaszok elkezdték a "600"-as osztályú egységek gyártását, amelyek 650 tonnásak voltak. Azonos konfigurációban épültek a "Sirena" (12 hajó), a "Perla" (10 hajó), az "Adua" (17 hajó) osztályok tengeralattjárói. A"Platino" osztálynál (13 hajó) a súlyt 710 tonnára növelték. Az olasz kapituláció után kettő Adua-osztályú tengeralattjáró (Alagi és az Axum) került a szövetségesek felügyelete alá, ezek közül az Axum 1943. december végén Görögország partjainál elsüllyedt. Az osztály névadó hajója a Monfalcone Hajógyárban 1936 szeptemberében vízrebocsátott, és már ugyanaz év novemberében szolgálatba állított Adua volt. A hajót 1941. szeptember 3-án Algír közelében két brit romboló, a HMS Gurkha és a HMS Legion vizibombákkal elsüllyesztették.
TECHNIKAI ADATOK
Vízkiszorítás (tonna): 697 (felszínen), 896 (lemerülve)
Hossz: 60,17 m
Szélesség: 6,42 m
Merülés: 4,79 m
Teljesítmény (LE): 1400 (felszínen), 800 (lemerülve)
Sebesség (csomó): 14,07 (felszínen), 7,45 (lemerülve)
Hatótávolság (km/csomó): 4076/10 (felszínen), 74/4 (lemerülve)
Torpedó: 12 db, 6/0 (orr/far-cső)
Akna: nincs
Fedélzeti ágyú: 1 db 100 mm-es Model 1935 L/47
Személyzet: 44 fő
Max merülés: 80 m
Ammiraglio Cagni Class
1925 és 1940 között, a Regia Marina komoly anyagi forrásokat fordított a tengeralattjáró flotta megerősítésére. A fejlesztés eredményeként 50 nagy, 89 közepes, 2 szállító és 50 kis egységgel rendelkezett. A II. világháború kitörésekor Olaszország már 117 egységgel rendelkezett, Az első nagy tengeralattjárók osztálya a 4 egységet számláló Balilla osztály. Ezek kettős falú, 1405 tonnás egységek 1928-ban kerültek kifejlesztésre. A későbbi modellek súlyát 1100 tonnára csökkentették, az óceánjáró "Ammiraglio Cagni" osztály (4 egység), és a 2 szállító-hajó "R" osztály kivételével. Az Ammiraglio Cagni-osztály első hajóját 1939. szeptember 16-án bocsátották vízre, és 1941. április 1-én állították szolgálatba. Mint a legtöbb nagy és közepes olasz tengeralattjáró ezek a hajók is két ágyútoronnyal épültek és 10 tórpedóvető-csőcel (orr: 6, far: 4) rendelkeztek. Különlegessége még a hajóosztálynak, hogy torpedói is speciálisak voltak, a normál 533 mm-es helyett 450 mm-esek. Az "Ammiraglio" és "Balilla" osztálynak volt egy harmadik dízel motorjuk is dinamóhoz csatlakoztatva, hogy áramot termeljen a felszíni hajózáshoz, a kissebességű, de hosszú távú cirkálásra.
TECHNIKAI ADATOK
Vízkiszorítás (tonna): 1703 (felszínen), 2164 (lemerülve)
Hossz: 87,9 m
Szélesség: 7,76 m
Merülés: 5,86 m
Sebesség (csomó): 16,9 (felszínen), 8,4 (lemerülve)
Hatótávolság (km/csomó): 22 236/11 (felszínen), 172/3 (lemerülve)
Torpedó: 16 db, 6/4 (orr/far-cső)
Akna: nincs
Fedélzeti ágyú: 2 db 100 mm-es Model 1935 L/47
Személyzet: 78 fő
Max merülés: kb. 100 m
Brin Class
A típus tervezése 1930-as évek közepén kezdődött, egy korábbiaknál modernebb, jobb teljesítményű, széleskörűen alkalmazható óceánjáró-tengeralattjárót kívántak létrehozni az olasz foltta számára. A nagy hatótávolságú "Brin-osztályú" tengeralattjárók megfeleltek ezeknek az elvárásoknak, kiválónak bizonyultak távoli vizeken a hadműveletek végrehajtására. Ezen hajók merülési mélysége elérte a 100 métert, 8 torpedóvető csővel látták el (4 a hajóorrban, 4 a farban), merülési ideje 45 másodperc volt. A "Brin-osztály" megépült 5 hajója közül 4 pusztult el a háború folyamán, az osztály névadóhajója pedig 1943. szeptemberében megadta magát a szövetségeseknek.
TECHNIKAI ADATOK
Vízkiszorítás (tonna): 1017 (felszínen), 1266 (lemerülve)
Hossz: 72,47 m
Szélesség: 6,72 m
Merülés: 4,55 m
Teljesítmény (LE): 3000 (felszínen), 1000 (lemerülve)
Sebesség (csomó): 17,3 (felszínen), 8 (lemerülve)
Hatótávolság (km/csomó): 18 500/10 (felszínen), 144/4 (lemerülve)
Torpedó: 12 db, 4/4 (orr/far-cső)
Akna: nincs
Fedélzeti ágyú: 1 db 100 mm-es Model 1935 L/47
Személyzet: 58 fő
Max merülés: 100 m
Calvi Class
A háború folyamán az olasz Calvi-osztály 3 nagyhatótávolságú óceánjáró hajója készült el és állt szolgálatba 1935 és 1936 között. A megépült egységek a korábbi, hasonló méretű Balilla-osztály hajóihoz képest több torpedóvető-csővel, viszon valamivel kisebb felszíni sebességgel rendelkeztek. Ezzel szemben jelentősen nőtt az egységek hatótávolsága. A sorozat első, névadó hajóját - a Pietro Calvi-t - 1935. márciusában bocsátották vízre és már 1935. októberébenben szolgálatba is állították. Ezek a nagyméretű egységek közel 15 000 kilométert tudtak megtenni 8 csomós sebességgel a felszínen tankolás nélkül, így ezek voltak az olasz flotta egyik legnagyobb hatótávolsággal rendelkező tengeralattjárói. A nem túl sikeres osztály mindhárom egysége megsemmisült a harcok folyamán 1942-43-ban.
TECHNIKAI ADATOK
Vízkiszorítás (tonna): 1331 (felszínen), 2060 (lemerülve)
Hossz: 84,3 m
Szélesség: 7,7 m
Merülés: 5,3 m
Teljesítmény (LE): 4400 (felszínen), 1800 (lemerülve)
Sebesség (csomó): 17 (felszínen), 8 (lemerülve)
Hatótávolság (km/csomó): 17 400/8 (felszínen), 190/3 (lemerülve)
Torpedó: 16 db, 4/4 (orr/far-cső)
Akna: nincs
Fedélzeti ágyú: 2 db 120 mm-es + 4 db 13,2 mm-es légvédelmi gépágyú
Személyzet: 72 fő
Max merülés: 90 m
Ferraris Class
1925 és 1940 között, a Regia Marina nagy forrásokat fordított a tengeralattjáró flotta megerősítésére, amely fejlesztés eredményeként 50 nagy, 89 közepes, 2 szállító és 50 kis egységgel rendelkezett. A 880 tonnás óceánjáró Ferraris-osztály 2 hajóját 1931-ben kezdték el építeni, és mindkettőt 1934-ben állították szolgálatba. Mint a legtöbb nagy és közepes tengeralattjáró egy vagy két ágyútoronnyal épült, és 4-4 torpedóvető csöve volt elöl is és hátul is. Az osztály két hajója a Galileo Ferraris és a Galileo Galilei. Ez utóbbit 1940. június 19-én az angolok elfogták a Vörös-temgeren és HMS Moonstone néven szolgálatba állították.
TECHNIKAI ADATOK
Vízkiszorítás (tonna): 880 (felszínen), 1260 (lemerülve)
Hossz: 70,5 m
Szélesség: 6,86 m
Merülés: 3,96 m
Teljesítmény (LE): 3000 (felszínen), 1300 (lemerülve)
Sebesség (csomó): 17 (felszínen), 8,5 (lemerülve)
Hatótávolság (km/csomó): -
Torpedó: 16 db, 4/4 (orr/far-cső)
Akna: nincs
Fedélzeti ágyú: 1 db 102 mm-es
Személyzet: 55 fő
Max merülés: 90 m
Foca Class
A három hajóból (Foca, Atropo, Zoea) álló olasz Foca aknarakó-tengeralattjáró osztály első hajóját 1937. júniusában bocsátották vízre, és 1938 novemberében állították szolgálatba. A tarantói Tosi hajógyárban készült hajók érdekessége, hogy a közepes méretű olasz tengeralattjáróknál megszokott 4 első és 2 hátsó torpadóvető-cső elrendezés helyett, csak elől voltak vetőcsövei - és ezekből is csak kettő. A hátsók helyére az aknarakó került.
TECHNIKAI ADATOK
Vízkiszorítás (tonna): 1318 (felszínen), 1647 (lemerülve)
Hossz: 82,75 m
Szélesség: 7,16 m
Merülés: 5,31 m
Teljesítmény (LE): 3000 (felszínen), 1650 (lemerülve)
Sebesség (csomó): 15,2 (felszínen), 7,4 (lemerülve)
Hatótávolság (km/csomó): 11110/10 (felszínen), 190/5 (lemerülve)
Torpedó: 6 db, 2/0 (orr/far-cső)
Akna: 36 db
Fedélzeti ágyú: 1 db 100 mm-es Model 1935 L/47
Személyzet: 61 fő
Max merülés: 100 m
Liuzzi Class
Az ilyen típusú hosszújáratú tengeralattjárók megközelítőleg 1500 tonna vízkiszorításúak voltak a felszínen, méreteik nagyjából megegyeztek a német IXC-típussal. Főfegyverzetként 8 torpedóvetõ-csõvet építettek ezekbe a hajókba, a legénység létszáma 57 fő volt. Az osztály megépült 4 hajójából kettő (Alpino Bagnolini, Reginaldo Giuliani) a német tengeralattjáró flotta soraiban harcolt tovább, miután az olasz kapituláció idején a japánok és a németek lefoglalták őket. A másik két hajót (Console Generale Liuzzi, Capitano Tarantini) angol rombolók süllyesztették el, még 1940-ben.
TECHNIKAI ADATOK
Vízkiszorítás (tonna): 1042 (felszínen), 1485 (lemerülve)
Hossz: 76,1 m
Szélesség: 6,95 m
Merülés: 4,55 m
Teljesítmény (LE): 3500 (felszínen), 1500 (lemerülve)
Sebesség (csomó): 17,5 (felszínen), 8 (lemerülve)
Hatótávolság (km/csomó): 17 000/8 (felszínen), 150/4 (lemerülve)
Torpedó: 14 db, 4/4 (orr/far-cső)
Akna: nincs
Fedélzeti ágyú: 1 db 100 mm-es Model 1935 L/47
Személyzet: 57 fő
Max merülés: 90 m
Marcello Class
A "Marcello-osztály" a háború kezdetére kifejlesztett, széleskörűen alkalmazható óceánjáró-tengeralattjáró osztály volt. A 70 méter hosszú hajók 100 méter mélyre merülhettek, 8 torpedóvető-csővel (4 a hajóorrban, 4 a farban) és két 100 mm-es fedélzeti löveggel voltak felfegyverezve. Ennek ellenére a osztály 9 megépült hajója közül 8 elpusztult a háború folyamán, egy egység pedig - az Enrico Dandolo -, 1943. szeptemberében megadta magát a szövetségeseknek. Az osztály névadó hajóját 1938-ban állították szolgálatba, és 1941. februárjában a HMS Montgomery angol romboló az Atlanti-óceánon elsüllyesztette.
TECHNIKAI ADATOK
Vízkiszorítás (tonna): 1076 (felszínen), 1310 (lemerülve)
Hossz: 70,07 m
Szélesség: 6,82 m
Merülés: 4,72 m
Teljesítmény (LE): 3600 (felszínen), 1300 (lemerülve)
Sebesség (csomó): 17,4 (felszínen), 8 (lemerülve)
Hatótávolság (km/csomó): 10 560/9 (felszínen), 100/3 (lemerülve)
Torpedó: 14 db, 4/4 (orr/far-cső)
Akna: nincs
Fedélzeti ágyú: 2 db 100 mm-es Model 1935 L/47
Személyzet: 57 fő
Max merülés: 90 m
Marconi Class
A "Marconi-osztály" a korábbi "Marcello-osztály" továbbfejlesztett változata. Elődjéhez képest megnövelték az akkumlátorok teljesítményét és kismértékben nőtt a felszíni sebessége is, miközben a hatótávolsága is meghaladta a 13.000 km-t. Első hajóját a Guglielmo Marconi-t 1938-ban bocsátották vízre és és 1939 nyarán állították szolgálatba, széleskörűen alkalmazható óceánjáró-tengeralattjáró osztályként. A majdnem 80 méter hosszú hajók akár 100 méter mélyre is merülhettek, fegyverzetük - mint elődjéé - szintén 8 torpedóvető-cső (4 a hajóorrban, 4 a farban) és két 100 mm-es fedélzeti ágyú volt. Az osztály 6 megépült hajója közül 5 elpusztult a háború folyamán, a Luigi Torelli-t pedig az olasz kapituláció hírére a japánok Singapore-ban 1943. szeptemberében lefoglalták.
TECHNIKAI ADATOK
Vízkiszorítás (tonna): 1036 (felszínen), 1490 (lemerülve)
Hossz: 76,70 m
Szélesség: 6,82 m
Merülés: 4,72 m
Teljesítmény (LE): 3600 (felszínen), 1500 (lemerülve)
Sebesség (csomó): 18 (felszínen), 8 (lemerülve)
Hatótávolság (km/csomó): 13 560/8 (felszínen), 110/3 (lemerülve)
Torpedó: 14 db, 4/4 (orr/far-cső)
Akna: nincs
Fedélzeti ágyú: 2 db 100 mm-es Model 1935 L/47
Személyzet: 57 fő
Max merülés: 90 m
Platino Class
1932-ben, az olaszok elkezdték a "600"-as osztályú egységek gyártását, amelyek 650 tonnásak voltak. Azonos konfigurációban épültek a "Sirena" (12 hajó), a "Perla" (10 hajó), az "Adua" (17 hajó) osztályok tengeralattjárói. A "Platino" osztálynál (13 hajó) a súlyt 710 tonnára növelték. Az olasz kapituláció után három Platino-osztályú tengeralattjáró (Nichelio, Giada és a Platino) került a szövetségesek felügyelete alá, ezek közül a "Nichelio"-t átadták a Szovjeuniónak, ahol S.41-ként állították szolgálatba. Az osztály névadó hajója a La Spezia-i O.T.O. hajógyárban 1941. júniusában vízre bocsátott, és már ugyanaz év októberében szolgálatba állított Platino volt. Túlélte a háborút, 1948-ban vonták ki a szolgálatból és szétbontották.
TECHNIKAI ADATOK
Vízkiszorítás (tonna): 712 (felszínen), 865 (lemerülve)
Hossz: 60,18 m
Szélesség: 6,45 m
Merülés: 4,75 m
Teljesítmény (LE): 1400 (felszínen), 800 (lemerülve)
Sebesség (csomó): 14 (felszínen), 7,7 (lemerülve)
Hatótávolság (km/csomó): 8000/8 (felszínen), 128/3 (lemerülve)
Torpedó: 8 db, 4/2 (orr/far-cső)
Akna: nincs
Fedélzeti ágyú: 1 db 100 mm-es Model 1935 L/47
Személyzet: 44 fő
Max merülés: 90 m
Adua Class
1932-ben, az olaszok elkezdték a "600"-as osztályú egységek gyártását, amelyek 650 tonnásak voltak. Azonos konfigurációban épültek a "Sirena" (12 hajó), a "Perla" (10 hajó), az "Adua" (17 hajó) osztályok tengeralattjárói. A"Platino" osztálynál (13 hajó) a súlyt 710 tonnára növelték. Az olasz kapituláció után kettő Adua-osztályú tengeralattjáró (Alagi és az Axum) került a szövetségesek felügyelete alá, ezek közül az Axum 1943. december végén Görögország partjainál elsüllyedt. Az osztály névadó hajója a Monfalcone Hajógyárban 1936 szeptemberében vízrebocsátott, és már ugyanaz év novemberében szolgálatba állított Adua volt. A hajót 1941. szeptember 3-án Algír közelében két brit romboló, a HMS Gurkha és a HMS Legion vizibombákkal elsüllyesztették.
TECHNIKAI ADATOK
Vízkiszorítás (tonna): 697 (felszínen), 896 (lemerülve)
Hossz: 60,17 m
Szélesség: 6,42 m
Merülés: 4,79 m
Teljesítmény (LE): 1400 (felszínen), 800 (lemerülve)
Sebesség (csomó): 14,07 (felszínen), 7,45 (lemerülve)
Hatótávolság (km/csomó): 4076/10 (felszínen), 74/4 (lemerülve)
Torpedó: 12 db, 6/0 (orr/far-cső)
Akna: nincs
Fedélzeti ágyú: 1 db 100 mm-es Model 1935 L/47
Személyzet: 44 fő
Max merülés: 80 m
Ammiraglio Cagni Class
1925 és 1940 között, a Regia Marina komoly anyagi forrásokat fordított a tengeralattjáró flotta megerősítésére. A fejlesztés eredményeként 50 nagy, 89 közepes, 2 szállító és 50 kis egységgel rendelkezett. A II. világháború kitörésekor Olaszország már 117 egységgel rendelkezett, Az első nagy tengeralattjárók osztálya a 4 egységet számláló Balilla osztály. Ezek kettős falú, 1405 tonnás egységek 1928-ban kerültek kifejlesztésre. A későbbi modellek súlyát 1100 tonnára csökkentették, az óceánjáró "Ammiraglio Cagni" osztály (4 egység), és a 2 szállító-hajó "R" osztály kivételével. Az Ammiraglio Cagni-osztály első hajóját 1939. szeptember 16-án bocsátották vízre, és 1941. április 1-én állították szolgálatba. Mint a legtöbb nagy és közepes olasz tengeralattjáró ezek a hajók is két ágyútoronnyal épültek és 10 tórpedóvető-csőcel (orr: 6, far: 4) rendelkeztek. Különlegessége még a hajóosztálynak, hogy torpedói is speciálisak voltak, a normál 533 mm-es helyett 450 mm-esek. Az "Ammiraglio" és "Balilla" osztálynak volt egy harmadik dízel motorjuk is dinamóhoz csatlakoztatva, hogy áramot termeljen a felszíni hajózáshoz, a kissebességű, de hosszú távú cirkálásra.
TECHNIKAI ADATOK
Vízkiszorítás (tonna): 1703 (felszínen), 2164 (lemerülve)
Hossz: 87,9 m
Szélesség: 7,76 m
Merülés: 5,86 m
Sebesség (csomó): 16,9 (felszínen), 8,4 (lemerülve)
Hatótávolság (km/csomó): 22 236/11 (felszínen), 172/3 (lemerülve)
Torpedó: 16 db, 6/4 (orr/far-cső)
Akna: nincs
Fedélzeti ágyú: 2 db 100 mm-es Model 1935 L/47
Személyzet: 78 fő
Max merülés: kb. 100 m
Brin Class
A típus tervezése 1930-as évek közepén kezdődött, egy korábbiaknál modernebb, jobb teljesítményű, széleskörűen alkalmazható óceánjáró-tengeralattjárót kívántak létrehozni az olasz foltta számára. A nagy hatótávolságú "Brin-osztályú" tengeralattjárók megfeleltek ezeknek az elvárásoknak, kiválónak bizonyultak távoli vizeken a hadműveletek végrehajtására. Ezen hajók merülési mélysége elérte a 100 métert, 8 torpedóvető csővel látták el (4 a hajóorrban, 4 a farban), merülési ideje 45 másodperc volt. A "Brin-osztály" megépült 5 hajója közül 4 pusztult el a háború folyamán, az osztály névadóhajója pedig 1943. szeptemberében megadta magát a szövetségeseknek.
TECHNIKAI ADATOK
Vízkiszorítás (tonna): 1017 (felszínen), 1266 (lemerülve)
Hossz: 72,47 m
Szélesség: 6,72 m
Merülés: 4,55 m
Teljesítmény (LE): 3000 (felszínen), 1000 (lemerülve)
Sebesség (csomó): 17,3 (felszínen), 8 (lemerülve)
Hatótávolság (km/csomó): 18 500/10 (felszínen), 144/4 (lemerülve)
Torpedó: 12 db, 4/4 (orr/far-cső)
Akna: nincs
Fedélzeti ágyú: 1 db 100 mm-es Model 1935 L/47
Személyzet: 58 fő
Max merülés: 100 m
Calvi Class
A háború folyamán az olasz Calvi-osztály 3 nagyhatótávolságú óceánjáró hajója készült el és állt szolgálatba 1935 és 1936 között. A megépült egységek a korábbi, hasonló méretű Balilla-osztály hajóihoz képest több torpedóvető-csővel, viszon valamivel kisebb felszíni sebességgel rendelkeztek. Ezzel szemben jelentősen nőtt az egységek hatótávolsága. A sorozat első, névadó hajóját - a Pietro Calvi-t - 1935. márciusában bocsátották vízre és már 1935. októberébenben szolgálatba is állították. Ezek a nagyméretű egységek közel 15 000 kilométert tudtak megtenni 8 csomós sebességgel a felszínen tankolás nélkül, így ezek voltak az olasz flotta egyik legnagyobb hatótávolsággal rendelkező tengeralattjárói. A nem túl sikeres osztály mindhárom egysége megsemmisült a harcok folyamán 1942-43-ban.
TECHNIKAI ADATOK
Vízkiszorítás (tonna): 1331 (felszínen), 2060 (lemerülve)
Hossz: 84,3 m
Szélesség: 7,7 m
Merülés: 5,3 m
Teljesítmény (LE): 4400 (felszínen), 1800 (lemerülve)
Sebesség (csomó): 17 (felszínen), 8 (lemerülve)
Hatótávolság (km/csomó): 17 400/8 (felszínen), 190/3 (lemerülve)
Torpedó: 16 db, 4/4 (orr/far-cső)
Akna: nincs
Fedélzeti ágyú: 2 db 120 mm-es + 4 db 13,2 mm-es légvédelmi gépágyú
Személyzet: 72 fő
Max merülés: 90 m
Ferraris Class
1925 és 1940 között, a Regia Marina nagy forrásokat fordított a tengeralattjáró flotta megerősítésére, amely fejlesztés eredményeként 50 nagy, 89 közepes, 2 szállító és 50 kis egységgel rendelkezett. A 880 tonnás óceánjáró Ferraris-osztály 2 hajóját 1931-ben kezdték el építeni, és mindkettőt 1934-ben állították szolgálatba. Mint a legtöbb nagy és közepes tengeralattjáró egy vagy két ágyútoronnyal épült, és 4-4 torpedóvető csöve volt elöl is és hátul is. Az osztály két hajója a Galileo Ferraris és a Galileo Galilei. Ez utóbbit 1940. június 19-én az angolok elfogták a Vörös-temgeren és HMS Moonstone néven szolgálatba állították.
TECHNIKAI ADATOK
Vízkiszorítás (tonna): 880 (felszínen), 1260 (lemerülve)
Hossz: 70,5 m
Szélesség: 6,86 m
Merülés: 3,96 m
Teljesítmény (LE): 3000 (felszínen), 1300 (lemerülve)
Sebesség (csomó): 17 (felszínen), 8,5 (lemerülve)
Hatótávolság (km/csomó): -
Torpedó: 16 db, 4/4 (orr/far-cső)
Akna: nincs
Fedélzeti ágyú: 1 db 102 mm-es
Személyzet: 55 fő
Max merülés: 90 m
Foca Class
A három hajóból (Foca, Atropo, Zoea) álló olasz Foca aknarakó-tengeralattjáró osztály első hajóját 1937. júniusában bocsátották vízre, és 1938 novemberében állították szolgálatba. A tarantói Tosi hajógyárban készült hajók érdekessége, hogy a közepes méretű olasz tengeralattjáróknál megszokott 4 első és 2 hátsó torpadóvető-cső elrendezés helyett, csak elől voltak vetőcsövei - és ezekből is csak kettő. A hátsók helyére az aknarakó került.
TECHNIKAI ADATOK
Vízkiszorítás (tonna): 1318 (felszínen), 1647 (lemerülve)
Hossz: 82,75 m
Szélesség: 7,16 m
Merülés: 5,31 m
Teljesítmény (LE): 3000 (felszínen), 1650 (lemerülve)
Sebesség (csomó): 15,2 (felszínen), 7,4 (lemerülve)
Hatótávolság (km/csomó): 11110/10 (felszínen), 190/5 (lemerülve)
Torpedó: 6 db, 2/0 (orr/far-cső)
Akna: 36 db
Fedélzeti ágyú: 1 db 100 mm-es Model 1935 L/47
Személyzet: 61 fő
Max merülés: 100 m
Liuzzi Class
Az ilyen típusú hosszújáratú tengeralattjárók megközelítőleg 1500 tonna vízkiszorításúak voltak a felszínen, méreteik nagyjából megegyeztek a német IXC-típussal. Főfegyverzetként 8 torpedóvetõ-csõvet építettek ezekbe a hajókba, a legénység létszáma 57 fő volt. Az osztály megépült 4 hajójából kettő (Alpino Bagnolini, Reginaldo Giuliani) a német tengeralattjáró flotta soraiban harcolt tovább, miután az olasz kapituláció idején a japánok és a németek lefoglalták őket. A másik két hajót (Console Generale Liuzzi, Capitano Tarantini) angol rombolók süllyesztették el, még 1940-ben.
TECHNIKAI ADATOK
Vízkiszorítás (tonna): 1042 (felszínen), 1485 (lemerülve)
Hossz: 76,1 m
Szélesség: 6,95 m
Merülés: 4,55 m
Teljesítmény (LE): 3500 (felszínen), 1500 (lemerülve)
Sebesség (csomó): 17,5 (felszínen), 8 (lemerülve)
Hatótávolság (km/csomó): 17 000/8 (felszínen), 150/4 (lemerülve)
Torpedó: 14 db, 4/4 (orr/far-cső)
Akna: nincs
Fedélzeti ágyú: 1 db 100 mm-es Model 1935 L/47
Személyzet: 57 fő
Max merülés: 90 m
Marcello Class
A "Marcello-osztály" a háború kezdetére kifejlesztett, széleskörűen alkalmazható óceánjáró-tengeralattjáró osztály volt. A 70 méter hosszú hajók 100 méter mélyre merülhettek, 8 torpedóvető-csővel (4 a hajóorrban, 4 a farban) és két 100 mm-es fedélzeti löveggel voltak felfegyverezve. Ennek ellenére a osztály 9 megépült hajója közül 8 elpusztult a háború folyamán, egy egység pedig - az Enrico Dandolo -, 1943. szeptemberében megadta magát a szövetségeseknek. Az osztály névadó hajóját 1938-ban állították szolgálatba, és 1941. februárjában a HMS Montgomery angol romboló az Atlanti-óceánon elsüllyesztette.
TECHNIKAI ADATOK
Vízkiszorítás (tonna): 1076 (felszínen), 1310 (lemerülve)
Hossz: 70,07 m
Szélesség: 6,82 m
Merülés: 4,72 m
Teljesítmény (LE): 3600 (felszínen), 1300 (lemerülve)
Sebesség (csomó): 17,4 (felszínen), 8 (lemerülve)
Hatótávolság (km/csomó): 10 560/9 (felszínen), 100/3 (lemerülve)
Torpedó: 14 db, 4/4 (orr/far-cső)
Akna: nincs
Fedélzeti ágyú: 2 db 100 mm-es Model 1935 L/47
Személyzet: 57 fő
Max merülés: 90 m
Marconi Class
A "Marconi-osztály" a korábbi "Marcello-osztály" továbbfejlesztett változata. Elődjéhez képest megnövelték az akkumlátorok teljesítményét és kismértékben nőtt a felszíni sebessége is, miközben a hatótávolsága is meghaladta a 13.000 km-t. Első hajóját a Guglielmo Marconi-t 1938-ban bocsátották vízre és és 1939 nyarán állították szolgálatba, széleskörűen alkalmazható óceánjáró-tengeralattjáró osztályként. A majdnem 80 méter hosszú hajók akár 100 méter mélyre is merülhettek, fegyverzetük - mint elődjéé - szintén 8 torpedóvető-cső (4 a hajóorrban, 4 a farban) és két 100 mm-es fedélzeti ágyú volt. Az osztály 6 megépült hajója közül 5 elpusztult a háború folyamán, a Luigi Torelli-t pedig az olasz kapituláció hírére a japánok Singapore-ban 1943. szeptemberében lefoglalták.
TECHNIKAI ADATOK
Vízkiszorítás (tonna): 1036 (felszínen), 1490 (lemerülve)
Hossz: 76,70 m
Szélesség: 6,82 m
Merülés: 4,72 m
Teljesítmény (LE): 3600 (felszínen), 1500 (lemerülve)
Sebesség (csomó): 18 (felszínen), 8 (lemerülve)
Hatótávolság (km/csomó): 13 560/8 (felszínen), 110/3 (lemerülve)
Torpedó: 14 db, 4/4 (orr/far-cső)
Akna: nincs
Fedélzeti ágyú: 2 db 100 mm-es Model 1935 L/47
Személyzet: 57 fő
Max merülés: 90 m
Platino Class
1932-ben, az olaszok elkezdték a "600"-as osztályú egységek gyártását, amelyek 650 tonnásak voltak. Azonos konfigurációban épültek a "Sirena" (12 hajó), a "Perla" (10 hajó), az "Adua" (17 hajó) osztályok tengeralattjárói. A "Platino" osztálynál (13 hajó) a súlyt 710 tonnára növelték. Az olasz kapituláció után három Platino-osztályú tengeralattjáró (Nichelio, Giada és a Platino) került a szövetségesek felügyelete alá, ezek közül a "Nichelio"-t átadták a Szovjeuniónak, ahol S.41-ként állították szolgálatba. Az osztály névadó hajója a La Spezia-i O.T.O. hajógyárban 1941. júniusában vízre bocsátott, és már ugyanaz év októberében szolgálatba állított Platino volt. Túlélte a háborút, 1948-ban vonták ki a szolgálatból és szétbontották.
TECHNIKAI ADATOK
Vízkiszorítás (tonna): 712 (felszínen), 865 (lemerülve)
Hossz: 60,18 m
Szélesség: 6,45 m
Merülés: 4,75 m
Teljesítmény (LE): 1400 (felszínen), 800 (lemerülve)
Sebesség (csomó): 14 (felszínen), 7,7 (lemerülve)
Hatótávolság (km/csomó): 8000/8 (felszínen), 128/3 (lemerülve)
Torpedó: 8 db, 4/2 (orr/far-cső)
Akna: nincs
Fedélzeti ágyú: 1 db 100 mm-es Model 1935 L/47
Személyzet: 44 fő
Max merülés: 90 m