Post by Winston Churchill on Oct 31, 2007 18:44:16 GMT 2
Isztambul, Törökország fõvárosa.
Eredetileg görög gyarmatosítók alapították Byzantium néven i. e. 667-ben. A városállam (polis) hamarosan a 40 legbefolyásosabb állam egyike lett. 324-ben I. Konstantin a Római Birodalom fõvárosává tette eredetileg Nova Roma (Új Róma) néven, de a város csakhamar Konstantinápoly (Constantinople, Konstantin városa) néven vált ismertté. Róma és a Nyugatrómai Birodalom eleste után (isz. V. sz.) a Keletrómai Birodalom fõvárosa. Ekkor a görög kultúra virágzott a városban, mely a görög orthodox kereszténység központja is lett (a Görög Orthodox pátriárka mind a mai napig Isztambulban székel). Ebben az idõszakban épült az akkori világ legnagyobb katedrálisa a Hagia Sophia (Aya Sofia), valamint számos további mûemlék.
A 14-15. században az egyre erõsödõ Oszmán Birodalom többször megpróbálta bevenni a várost. Miután 1444-ben a várnai csatában Konstantinápolyt (egyedüliként) segíteni igyekvõ magyar sereg megsemmisítõ vereséget szenvedett a törököktõl, már csak idõ kérdése volt a város eleste. Konstantinápolyt II. Mehmed szultán 1453. május 29-én foglalta el (fõbb szócikk: Konstantinápoly eleste), és az Oszmán Birodalom fõvárosává tette. Az ostromokban megroggyant várost újjáéppíttette, ekkor készült el a Fedett Bazár (Grand Bazaar, törökül Kapalıçarºı) és a Topkapi palota is.
A szultánság egészen 1922-ig fennmaradt, ekkor Atatürk révén megalakult a Török Köztársaság majd az ország fõvárosa 1923-ban Ankarába költözött. Konstantinápolyt 1928 óta nevezik hivatalosan Isztambulnak.
Isztambul a térképen
Eredetileg görög gyarmatosítók alapították Byzantium néven i. e. 667-ben. A városállam (polis) hamarosan a 40 legbefolyásosabb állam egyike lett. 324-ben I. Konstantin a Római Birodalom fõvárosává tette eredetileg Nova Roma (Új Róma) néven, de a város csakhamar Konstantinápoly (Constantinople, Konstantin városa) néven vált ismertté. Róma és a Nyugatrómai Birodalom eleste után (isz. V. sz.) a Keletrómai Birodalom fõvárosa. Ekkor a görög kultúra virágzott a városban, mely a görög orthodox kereszténység központja is lett (a Görög Orthodox pátriárka mind a mai napig Isztambulban székel). Ebben az idõszakban épült az akkori világ legnagyobb katedrálisa a Hagia Sophia (Aya Sofia), valamint számos további mûemlék.
A 14-15. században az egyre erõsödõ Oszmán Birodalom többször megpróbálta bevenni a várost. Miután 1444-ben a várnai csatában Konstantinápolyt (egyedüliként) segíteni igyekvõ magyar sereg megsemmisítõ vereséget szenvedett a törököktõl, már csak idõ kérdése volt a város eleste. Konstantinápolyt II. Mehmed szultán 1453. május 29-én foglalta el (fõbb szócikk: Konstantinápoly eleste), és az Oszmán Birodalom fõvárosává tette. Az ostromokban megroggyant várost újjáéppíttette, ekkor készült el a Fedett Bazár (Grand Bazaar, törökül Kapalıçarºı) és a Topkapi palota is.
A szultánság egészen 1922-ig fennmaradt, ekkor Atatürk révén megalakult a Török Köztársaság majd az ország fõvárosa 1923-ban Ankarába költözött. Konstantinápolyt 1928 óta nevezik hivatalosan Isztambulnak.