|
|
Post by Heinrich Himmler on Mar 7, 2008 18:00:18 GMT 2
 A véreskezű német titkosrendőrség, a Gestapo főhadiszállása.Titkos küldetések kiindulópontja és a Gestápós tárgyalások helyszíne. |
|
|
|
Post by Heinrich Himmler on Mar 7, 2008 20:17:06 GMT 2
Belépek az irodámba.Az órámra pillantok-Reggel nyolc.Pontos vagyok, mint általában.-Kopogás hallatszik.
-Szabad!-A titkárom lép be, hóna alatt dossziék.
-Heil Hitler!-Összecsapja a bokáját, aztán én is viszonzom a köszönést.
-Jelentéseket hoztam.Hitler megint...
-Haggya csak.Haggya.Majd én átnézem.Hozasson egy kávét is!-Kilép az ajtón, én pedig elkezdem átnézni a dokumentumokat.Kissebb összecsapások itt és itt.Meg néhány nagyobb.Magamban elhelyezem a térképen a helyszíneket.No lám, mi van még itt?Constantin Holstein találkozni szeretne velem.Üzenek neki, hogyha neki jó, akkor délelőtt tízkor fogadom az irodámban.
|
|
|
|
Post by Constantin Holstein on Mar 9, 2008 21:49:32 GMT 2
Egy fekete szolgálati mercédesz érkezett a főhadiszállás elé. Csípős reggel volt, az autó belülről párásodott. Constantin, egy posztos katonát lát közeledni, de nem hatja meg. Tisztiszolgájára tekint.
- Ne menjen messze. Hamarosan visszajövök. Elég ha az út túloldalára parkol.
- Igen uram.
A hátsó ajtót kinyitotta az ss katona. Constantin kiszállt az autóból. A katona tágranyílt szemekkel látta, hogy a kiszálló férfin, sőt a sofőrön is csak hétköznapi ruha van. Constantin észreveszi a katona zavarát és forgatja egy sort a szemeit.
- Heil Hitler...- mondja elnyűtt arckifejezéssel, majd válaszra sem várva, elindul a bejárat felé. Még hallja, ahogy sofőrje elhajt.
A bejáraton belépve előveszi papírjait, átadja az őrnek. Miközben rendezik a beléptetési procedúrát megszólal.
- Himmler úr bentvan? Vele szeretnék találkozni.
|
|
|
|
Post by Edward R. Murrow on Mar 10, 2008 15:03:32 GMT 2
Hans Lucner kalandja - mellékes
Himmler, a dossziék között találhat egy jelentést a München-i irodától, ami törtténetesen a különleges ügyosztály egyik külfölddel foglalkozó osztálya.
//Gyorsjelentés pm-ben//
|
|
|
|
Post by Heinrich Himmler on Mar 10, 2008 22:25:26 GMT 2
Megakad a szemem egy érdekes dokumentumon.Á, a vadászó sas hadművelet!
Remélem sikerrel jár annak a franciának a kiiktatása.Amikor belép Constantin,felállok és üdvözlöm.
-Heil Hitler!Üdvözlöm.-az őrnek-Leléphet!-Újra Constantin felé:
-kér kávét?-az őrnek-Hozzon még egy kávét!-Újra Constantin felé:
Nos, mi okból szándékozott találkozni velem?Ha kérhetném, térjnk a tárgyra...
|
|
|
|
Post by Constantin Holstein on Mar 10, 2008 22:47:41 GMT 2
- Heil Hitler! - lendíti magasba a karját Constantin és civilben is összeüti bokáit. Bal kezét elõre lendíti s egy üveg konyakot nyújt Himmler felé.
- Herr Himmler. - kissé elõre hajol, fejét lehajtja. - Fogadja õszinte ajándékomat. Francia konyak.
Megvárja, míg Himmler átveszi az ajándékot.
- Civilként vagyok itt uram és nem századosként. Egy ajánlatot tennék. A 4. Gépesített Katonai Szállító Század parancsnoka vagyok, mint ezt tudja. Az embereim frissek, jól képzettek. A gépek újak, strapabíróak. Csak egy magas rangú személy parancsára várunk, hogy induljunk a megszállt területekre és egyedüliként mentsük ki onnan az értékeket, a Német nép és vezetése érdekében. Úgy vélem, hogy ha túl sok logisztikus csapat lenne megbízva ezzel a kényes feladattal, akkor fennállhat értékvesztés és komoly súrlódás.
Constantin hangja végig ugyanolyan tónusú. Azonban nem hadar, a szavakat szépen, osztrák nyelvjárásban ejti ki.
- Lényegében azt kérem uram, hogy a 4. Gépesített Katonai Szállító Századot, és csak ezt, bízza meg értékmentéssel.
|
|
|
|
Post by Heinrich Himmler on Mar 11, 2008 16:42:46 GMT 2
-Ááá!Francia konyak!Nagyon jó.Köszönöm.-*Igen, előbb a fizetség, aztán a kérés...*
Magamban bólogatni kezdek a helyes okfejtésemre.
-Nos, ez megoldható...Ennek ellenére föltennék néhány kérdést a művelettel kapcsolatban.
-Pontosan milyen területre gondolt?
-Konzultáljunk a Führerrel?
-Beszélt valaki mással is?
Egyébként tetszik az ötlete.Mindamellett, hogy kimentjük az értékeket, remek propagandaanyag
lenne belőle, akárhol fölhasználhatnánk.
|
|
|
|
Post by Constantin Holstein on Mar 12, 2008 22:45:24 GMT 2
~ Ez az alak rafináltabb annál, hogy ne vegye észre a taktikám. Ugyanakkor a kötelező köröket, muszály lefutni. ~ gondolja, majd elképedt arcot vág.
- Uram, már megbocsájtson. A Lengyelektől való értékmentés magától érthetődő. A tisztjeinknek, előkelő párttagoknak, valahonnan elő kell teremteni ajándékokat. A Lengyelek bizonyos rétegeinek vannak igen értékes vagyontárgyaik.
Bár Holstein nyilvánvalóan tudja, hogy Himmler tisztában van a Lengyelek helyzetével, mégis elmondta. Talán csak megszokásból, talán nem tiszteli a nácit. Bár ha ez előfordulna is, nem érezhető a hangján.
- Hogyhogy milyen területre? Az összes megszált területre...a mélyen tisztelt Führerrel nem beszéltem. Én csak egy egyszerű százados vagyok. Nem juthatok el hozzá, ilyen nemhivatalos módon.
|
|
|
|
Post by Heinrich Himmler on Mar 13, 2008 20:02:54 GMT 2
-Ám legyen! Felhatalmazom!És...Nem szólok róla Hitlernek. Maradjon ez meg "titkos küldetésnek".
Csöngetek az asztalomra állított kis csengővel, és nemsokára megjelenik a titkárom.
-A titkáromtól majd megkapja a szükséges papírokat, amiben hivatalos formában is felszólítom!
Hirtelen egy gondolat cikázik át a fejemen.* Elkísérhetné őket valaki a Gestapóból...Egyrész ellenőrzés céljából, másrészt gyakorolná a beszivárgást, hogy aztán komolyabb műveleteknél jobban teljesítsen.*
-Nos, Herr Holstein, van még kérdése?
|
|
|
|
Post by Constantin Holstein on Mar 20, 2008 23:24:56 GMT 2
- Köszönöm uram. Semmi kérdésem sincs. Engedelmével kint várom meg a papírokat.
Azzal már repül is a jobb keze a magasba.
- Heil Hitler!
Ha Himmler engedi, akkor kilép az előtérbe és keres egy széket, hogy megvárja a papírokat.
|
|
|
|
Post by Heinrich Himmler on Mar 21, 2008 13:03:14 GMT 2
-Minden jót! Heil Hitler!-*nos, kávét végülis nem kért...* Amikor kimegy, csöngetek a titkáromnak.
Ő ismét belép, kezében a papírokkal.
- Ezeket adja oda Herr Holsteinnek... Kint ül egy székben.- A titkár kimegy, és alázatos arcal odaadja Constantinnak a papírokat, majd visszajön az irodámba. Én addig az írógépemen legépelek egy üzenetet, lepecsételem, és amikor belép a titkárom, átnyújtom neki:
- Ezt juttasssa el Herr x-nek...
|
|
|
|
Post by Constantin Holstein on Jun 1, 2008 1:36:03 GMT 2
Holstein átvette az iratokat. ~ Túl sokáig tartott. ~ jegyezte meg magának, majd felállt és távozóra fogta. A bejáratnál még aláírta a naplót, hogy távozott, majd kilépett a friss levegőre. Maga sem tudta miért, de nem érzett bizsergést, mikor a Gestapó parancsnokával beszélt. Mi lehet az, amit tudnak róla? És ha tudnak is? Megvannak a barátai a megfelelő körökben, hogy ha kell eltűnhessen. Már csak idő kérdése és igen jelentős személy lesz. Csak idő kérdése.
Holstein átsietett az úton. Valahogy az épület környékén, mintha még az autósok is csak félve mernének haladni. Beszállt a szolgálati mercédeszébe.
- Sikerrel járt uram?
- Igen Johannes. Indulunk.
A jelöletlen mercédesz elindult a berlini forgalomban.
|
|
