Post by Winston Churchill on Nov 2, 2007 0:39:27 GMT 2
A várost, pontosabban a mai Tallinn kikötõjének a helyén található halászfalut, Lyndanisse-t elõször Livóniai Henrik krónikája (Henrici Chronicon Livoniae) említi. Eszerint II. Valdemár dán király hajóhada itt kötött ki 1219 júniusában. Tallinn és Észtország északi része, így dán fennhatóság alá került. 1248. május 15-én IV. Erik dán király emelte a városi rangra Tallinnt a 13. század második felében Tallinn is a Hanza-szövetség tagja lett és a 15. század végéig jelentõs szerepet játszott a szövetségen belül. 1347-ben a dán király eladta a várost és vele együtt az északi észt területeket a Lívóniai Lovagrendnek.
A Livóniai háború (1558-1583) idején az Orosz Birodalom, Svédország, Lengyelország és Dánia harcolt a Balti-tenger medencéje feletti hegemóniáért. Az oroszoktól való félelmükben a tallinni kereskedõk és a lovagok 1561-ben önként megadták magukat a svédeknek és ezt követõen a város másfél századon át svéd fennhatóság alá tartozott.
A Nagy Északi Háborúban (1700-1721) a Baltikum ismét háborús szintérré vált. Az Orosz Birodalom és Svédország volt a két fõ ellenfél. 1710. szeptember 29-én a város harc nélkül kapitulált az orosz seregek elõtt. Tallinn ezt követõen egészen 1783-ig megtarthatta városi kiváltságait és a helyi törvénykezésben a német nyelvet. 1783-ban II. Katalin megszüntette a város kiváltságait és azt az észt területekkel együtt a Rigai (Lívlandi) Kormányzósághoz (oroszul Губерния) csatolta. Tallinn Oroszországhoz csatolását követõen I. (Nagy) Péter cár még 1714-ben parancsot adott hadikikötõ építésére. Ezzel egy idõben hajóépítõ üzemet is alapított, ami a város iparosodásának is kezdetét jelentette.
Az elsõ világháború harci eseményei elkerülték a várost. 1918. február 24-én Észtország Megmentésének Bizottsága Tallinnban kikiáltotta a független Észt Köztársaságot. 1939-ben a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében Tallinn és Észtország a Szovjet érdekszféra része lett és még ennek az évnek az õszén létrejött Tallinnban a Vörös Hadsereg hadi bázisa
A német Wehrmacht 1941. augusztus 28-án foglalta el a Tallinnt. A szovjet légierõ 1944 folyamán többször bombázta a várost majd 1944. szeptember 23-án sikerült a Vörös Hadseregnek visszafoglalnia a németektõl.
A Livóniai háború (1558-1583) idején az Orosz Birodalom, Svédország, Lengyelország és Dánia harcolt a Balti-tenger medencéje feletti hegemóniáért. Az oroszoktól való félelmükben a tallinni kereskedõk és a lovagok 1561-ben önként megadták magukat a svédeknek és ezt követõen a város másfél századon át svéd fennhatóság alá tartozott.
A Nagy Északi Háborúban (1700-1721) a Baltikum ismét háborús szintérré vált. Az Orosz Birodalom és Svédország volt a két fõ ellenfél. 1710. szeptember 29-én a város harc nélkül kapitulált az orosz seregek elõtt. Tallinn ezt követõen egészen 1783-ig megtarthatta városi kiváltságait és a helyi törvénykezésben a német nyelvet. 1783-ban II. Katalin megszüntette a város kiváltságait és azt az észt területekkel együtt a Rigai (Lívlandi) Kormányzósághoz (oroszul Губерния) csatolta. Tallinn Oroszországhoz csatolását követõen I. (Nagy) Péter cár még 1714-ben parancsot adott hadikikötõ építésére. Ezzel egy idõben hajóépítõ üzemet is alapított, ami a város iparosodásának is kezdetét jelentette.
Az elsõ világháború harci eseményei elkerülték a várost. 1918. február 24-én Észtország Megmentésének Bizottsága Tallinnban kikiáltotta a független Észt Köztársaságot. 1939-ben a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében Tallinn és Észtország a Szovjet érdekszféra része lett és még ennek az évnek az õszén létrejött Tallinnban a Vörös Hadsereg hadi bázisa
A német Wehrmacht 1941. augusztus 28-án foglalta el a Tallinnt. A szovjet légierõ 1944 folyamán többször bombázta a várost majd 1944. szeptember 23-án sikerült a Vörös Hadseregnek visszafoglalnia a németektõl.