Grand Hotel- Párizs

[Kurt Wagen]

Kurt hidegvérrel végzett a férfival. Tehát vége a küldetésüknek és mehetnek haza, hiszen Joachim biztosan sikerrel járt. Könnyedén megfordult és ruganyos léptekkel az ajtó felé sietett. Ekkor azonban fegyverropogás ütötte meg a fülét, ő gyorsan az ajtó felé ugrott. Amint földre ért, feltérdelt és egy sorozatot engedett arra a helyre, ahonnan a golyókat kapta. Hangos nyögést hallott és valaki összeroskadt. Most már tényleg mehetünk erről az átkozott helyről-gondolta és kisietett az ajtón. Ahogy a lépcsőn lefele sietett, feltűnt neki, hogy mindenki megbámulja és a fegyverére mutogat. Azt ugyanis nem rakta el, hiszen tudta, hogy mindenki hallotta annak hangját. Egy biztonsági őr felemelte a pisztolyát, de már össze is esett, torkon lőtte a német. Kurt könyöke táján iszonyú fájdalmat érzett és összegörnyedt. Homályosan látott, de amint kitisztult a kép, feltűnt neki, hogy egy férfi hajol fölé. Kurt a csizmájához nyúlt és kitapogatta a kését...

[Joachim Fritzegäld]

Joachim egy mellékutcába fordult, ahol nem volt ember. Hátrafordult, s látta, hogy a rendõr továbbra is üldözi, sõt most már fegyverét is elõvette és elkezdett valamit franciául ordibálni neki. Joachim nyugodtan megállt, letédelt a rendõrrel szemben és letette a bõröndöt. Majd zsebébõl hirtelen elõrántotta Luger-ét és lelõtte a már-már lövésre készülõ rendõrt, aki kb négy méterre állt tõle. Belelõtt vagy négyet-ötöt, amitõl azonnal meghalt a rendõr. Ezután gyorsan a hullát egy autó árnyékába helyezte, ahol a legkevésbé lehetett azt észrevenni. Fegyverét is elvette, gondolta valamire majd csak jó lesz, ha másnak nem, legalább emléknek. Az utca sarkából figyelte a hotelt, ahonnan várta társát, Kurt-ot. Bár az az ötlet is felmerült benne, hogy egybõl a pályaudvarra megy, s majd ott megvárja a tizedest.

[Sors]

Az utcán igazi csõdület volt, nem kis pánikkal fûszerezve. A francia hatóságok is kivonultak, a környéket lezárták, senki sem mehetett el vagy térhetett be az utcákba. Nyilván való volt a szándékuk: megtalálni a gyilkosokat, mert hogy idõközben a hotel személyzete felfedezte a halott honfitársat. Kurt és Joachim egy kis utcában találkoztak, meg kellett vitatniuk, hogy még is hogyan és milyen jármûvel hagyják el az országot, nem utolsó sorban pedig, hogy milyen útvonalon.

[Kurt Wagen]

A francia hablatyolt és készült meghúzni a ravaszt, de nem volt rá ideje; Kurt egy erőteljes szúrással átszúrta a torkát. Tenyerével tolta tovább a pengét, ezt a trükköt Joachim mutatta neki. Felállt és igyekezett kievickélni a hotel ajtaján, de ez nem volt könnyű feladat, mert a vérzése nem csillapodott. Tompán érzékelte a rendőrök sípolását és az óriási zűrzavart, amit nyilván barátja okozott. Neki sikerült és nem olyan pancser, mint én-gondolta és mit sem törődve a fájdalommal tovább haladt. Ahogy baktatott, megpillantott maga előtt egy idegesnek tűnő katonát, amint éppen magában motyogott. Kezében egy vörös szalag volt, amit Kurt megismert-az övé volt! Még az első küldetése előtt kapta a horogkeresztes karszalagot, nyilván elhagyta valamikor, biztos mikor útközben kivette a zsebéből a zsebkendőjét.
Mögé lépett, felemelte fegyverét és megkocogtatta a fiatal katona vállát. Az megfordult és kiáltani próbált, de nem sikerült neki, mert Kurt a puskatussal irgalmatlanul fejbe kólintotta. Óriásit üvöltött és igyekezett elmenekülni, de a férfi elkapta, s a földre lökte. Kurt letérdelt mellé és fejét a padkához vágta. Rákiáltott, hogy álljon a lábára-németül, persze a francia nem értette. Ekkor Kurt felállt és hatalmasat rúgott a férfi lábába, ami óriásit reccsent. Észrevette, hogy többen is közelednek felé ezért felkapta az alig élő katonát, homlokához helyezte fegyverét és meghúzta a ravaszt.
Ezután rögtön szaladni kezdett és megpillantotta Joachimot. -Meneküljünk be egy kapualjba! Nincs más esélyünk!

[Joachim Fritzegäld]

Joachim persze követte Kurt-ot. Együtt odafutottak az utca egyik kapualjához. Onnan Joachim ki-kinézett, hogy jön-e valaki, de úgy tûnt, egy ideig nem fogják õket megtalálni.
- És most hogyan tovább? - mondta lihegve Joachim - Te vagy a tizedes, nem én, neked kell döntést hozni! - mondta agresszívan, ugyanis Joachim nem szokott hozzá az ilyen nehéz helyzetekhez; õ a küldetés megkezdése elõtt, azt hitte, csak simán lelövik a célszemélyt és már mehetnek is. Ehelyett most felébresztették fél Párizst "délutáni szunyókálásából" és legalább ötven rendõr üldözi õket.
Joachim várta a választ, de inkább parancsban reménykedett. Kemény, határozott parancsot várt minden felettesétõl Joachim, pontosabban ezt szokta meg, és ez akkor sem volt másképp, még úgysem, hogy a legjobb barátjától, Kurt-tól kellett volna hallania azt.

[Kurt Wagen]

Kurt cifrát káromkodott, de azért válaszolt Joachimnak.
-Ide figyelj, hiába vagy akármekkora parancsnok a harcban nem számít, hogy ki kicsoda csak az, hogy te legyél a fegyver előnyösebb végénél. Nem érdekel, hogy mi a rangom, együtt fogunk kimászni ebből a slamasztikából!
Kicsit kioktatóan beszélt, de nem érdekelte különösebben, hiszen Joachim nem lesz mérges, és ő se haragszik barátjára. Sebesen körültekintett az utcában és megakadt a tekintete egy türkiz Renaulton. Egy kopaszodó, középkorú férfi éppen beszállt az autóba, mikor összeakadt tekintetük.
-Gyere, azt a kocsit kapjuk el!- azzal villámsebesen rohanni kezdett a kocsi felé. Félúton járt mikor látta, hogy a motort beindította a berezelt francia, ezért megpróbált még gyorsabban szaladni. Azonban lábai nem bírták ezt az óriási túlerőltetést és összebicsaklottak.
-Joachim ugorj be az autóba, de ne lődd le a férfi, NE lődd le!-kiáltotta barátjának, ám ekkor az autó elindult...

[Joachim Fritzegäld]

Joachim elõrántotta zsebébõl a francia rendõrtõl szerzett pisztolyt, majd megcélozta a francia polgár fejét és belelõtt hármat. A kocsinak zúgott a motorja, de nem volt ki irányítsa azt. A férfi meghalt. Az elsõ lövés még csak az ablakot törte ki, a második lövés az ülést találta, de a harmadik az pont jó helyre ment. Pont a halántékja fölé kapta a 9 mm-es töltényt. Joachim zsebre vágta a pisztolyt, majd gyorsan odafutott az autóhoz, a hullát kivonszolta a kocsiból és megpróbálta egy Peugeot alá gyûrni. Joachim megvárta, amíg Kurt feltápászkodott, majd õ is beszállt a kocsiba. Joachim az anyósülésre ült, s csak ennyit mondott, kissé magasztosan és nagyképûen:
- Németországba, legyen szíves!
Bár tudta, megszegte felettese parancsát, nem várt különösebb fejmosást. Õ elõtte már az a kép derengett, amikor megdícséri õt valamelyik ezredes, némethonban. A hazafias érzelmei elõtörtek Joachimnak, de tudta, még észnél kell lennie egy kis ideig, már majdnem megmenekültek, de hát még ki kellett menniük a városból (át a határon, egészen Berlinig).

[Kurt Wagen]

Kurt a földön fekve látta amint társa rohan az autó felé. De ijedten tapasztalta, hogy előveszi fegyverét és lelövi a férfit.
-Joachim, te vadbarom! Minek? -elkeseredetten összeszedte magát, mozgósította utolsó erőtartalékait és felegyenesedett. Mire sikerült beszállnia az autóba, körülöttük sereglettek a franciák. Kurt beletaposott a gázba és tovább pörölt társával.
-Ezt a muksót nem kellett volna megölnöd! Nélküle ki fog minket navigálni?-kérdezte vigyorogva, majd elővett egy térképet és elmosolyodott. Odaadta a papirost Joachimnak, előrefordult és arcára fagyott mosolya. Előttük ugyanis egy blokád zárta el az utat egy kis utcában, ráadásul három csigaevő is volt ott feltartott fegyverrel. Teljes erőből rátaposott a gázra és elővett egy kézigránátot. Kihúzta a karikát és kidobta az ablakon majd lehúzta a fejét.
-HEIL HITLER! -üvöltötte teli torokból és mikor találkozott a tekintete Joachiméval mindketten elkezdtek nevetni.

[Sors]

A rendõrök nem tudták tartani a lépést a kocsival, erre a legkevésbé sem voltak felkészülve, mire a hír szétfutott a városban, a két német katona már árkon bokron túl volt és a német határ felé vették az irányt. Jó pár órás út vár rájuk, de ha szerencséjük lesz, gond nélkül érik el ahazát, amelynek ebben a pillanatban nagy szolgálatot tettek...


//A kaland részemrõl véget ért, írjátok le, hogy visszatértek oda, ahonnan indultatok, majd tegyetek jelentést, utána "szabadok vagytok... A kalandban való részvételért mindketten +1 jutalomszintben részesültök, ennek megfelelõen módosítsátok az adatlapotokat...//