Post by Samuel Huxley on Jan 13, 2008 15:47:20 GMT 2
Név: Samuel Huxley
Nemzetiség: Amerikai
Kor: 38 éves
Nem: Férfi
Beszélt nyelvek: Angol, Francia
Rang: Tizedes
Rend: Tengerészgyalogos
Felszerelés: Tengerészgyalogos felszerelés Thompson géppisztollyal
Előtörténet:
Samuel Huxley 1901-ben született, egy falvacskában, bent az Amerikai egyesült államok szívében. Apja a hadseregnél szolgált őrnagyi rangban, és részt vett az első világháborúban, ahonnan hazajött, komolyabb sérülések nélkül. Anyja titkárnőként dolgozott, egyre befolyásosabb személyeknél. Három testvérével sosem jött ki jól a kis Sam, mivel folyton verekedett velük. 1910-ben a kilenc éves Huxley gyerek önállósította magát, és eltűnt a környékbeli erdőben. Mivel estig nem ért haza, a testvérei és szülei keresni kezdték, pár falusit is bevonva. Végül egy fa odvában találták meg a fiút, aki egyáltalán nem volt megrémülve, és mikor jól letolták a szülei, nem is értette, hogy mi rosszat tett. Az iskolai teljesítménye elfogadható volt. Apja ígéretet tett neki, hogyha matematikából és földrajzból kiváló lesz vesz neki egy lovat, mivel az volt fia nagy álma. A kitűzött célt sikerült a fiúnak elérnie és 10 évesen megtanult lovagolni. Szép fekete paripájával testvérei társaságában járta az erdőt. A ló nagyon a szívéhez nőtt. 1918-ban az immár felcseperedett Sam teljesítménye erősen romlik a gimnáziumban, ahova jár. Többször is behívták a szüleit verekedés miatt, hogy neveljék meg a fiukat, mert minden ok és cél nélkül verekedéseket szít. A szülők megtiltották neki a hőn szeretett paripán való lovaglást, amíg nem változik meg. A változás hihhetetlenül gyors volt. 18 éves korában befejezve a gimnáziumot még mindig élt a gyönyörű mén, de egyre kevésbé volt lovaglásra fogható. Samuel Huxley szép termetű ígéretes férfiúvá nőtt, de mégsem foglalkozott a nőkkel. Ha valaki megkérdezte tőle, hogy miért nem, a válasz tömör volt: Fontosabb dolgaim is vannak. 1920 végén jelentkezik a seregbe. Az ok: szomorúság. A matuzsálemi kort megélt lova meghalt. Az állat aki teljesen az élete része lett. A seregben San Diegoi kiképzőbázisra kerül, ahol tengerészgyalogost kísérelnek faragni belőle. Pár hónap után tengerészgyalogosként, azon belül is rádiósként marad a táborban, ahol felkészítik bármilyen eshetőségre. A rádiósok között hihhetetlen gyorsan kezeli az ősöreg TBX rádiókat, amelyeket már évekkel azelőtt is kidobtak a szárazföldi seregtől. Engedelmességet tanulván egyre jobban kedvelik a táborban. A menetgyakorlatok előtt mindenki tiltakozott, őt kivéve. Szívesen fitogtatta erejét, hihhetetlen kitartását. Hamarosan ő diktálta a tempót, és folyamatosan addig trükközött, hogy mindig a menetoszlop elejére került. A helyi rekordok sorra dőltek meg. Remek kis szakaszba került, ahol becsülték egymást. Mindannyian jók voltak, de ha lehet ilyet mondani Sam volt közöttük a legjobb. A lova halála után új vágyálom fogalmazódott meg benne. Musztáng akar lenni, vagyis közlegényi sorból fel szeretné küzdeni magát őrnagyi vagy magasabb rangra. 1924-ben hazalátogat egy 3 napos eltávozással. Döbbenten kellett tapasztalnia, hogy otthon mennyi minden megváltozott. A ház falai omladoztak, anyja és apja megöregedtek, húga felnőtt, bátyjai pedig elköltöztek. Egyetlen ott töltött napja azonban rendkívül jólesett neki. Visszatérve a táborba azonnal folytatta a gyakorlatozást ahol abbahagyta. A partraszállási gyakorlatok melyek 90%-ban kudarcba fulladtak egyre jobban mentek a szakaszoknak. Kezdtek valódi tengerészgyalogosokká válni. Az amerikai hadsereg elitjei látogattak a San Diegoi kiképzőtáborba. Kék egyenruhás délceg tengerészek. Alig volt már különbség köztük és a 3. tengerészgyalogos hadtest között. Samuel a 2. Tengerészgyalogos hadtest 6. ezredében szolgált, azon belül is a Fox században. A legjobb század volt az egész hadosztályban. Minden téren ők voltak a rekorderek, Sam méltón volt büszke magára, és mindazokra akikkel együtt szolgál. 1927-ben kemény kiképzés után végre a szárazföldiek ellen szimulált támadást intéztek. A két napig tartó "harcban", mindkét félnél nagy volta "veszteség", de végül a tengerészgyalogosok győztek, a kemény harc eredménye azonban több tucat f*gyási sérülés, több száz náthás katona, tönkrement bakancs, szétázott láb és elf*gyott végtag volt. A vezetőség így is meg volt elégedve a látottakkal. 1929-ben a Fox századot takarékossági okokból Reising félautomata géppisztolyokkal szerelték fel. Huxley megdöbbent, hogy a seregben ilyen szeméttel is kell tudni harconi. A lehetetlenné tett célzás mellett, a fegyver hajlamos volt még furcsább tüneteket is produkálni, például a cső belseje a párától berozsdásodott, és a golyó szétrepesztette a csövet, és sok egyéb nem veszélytelen hiba merült fel. Két hónap után végre Garand puskákat kaptak, amit a tengerészeknek saját pénzükből kellett megvenniük. Samuel a saját garandját elcserélte egy tisztel, aki mindig is garandra vágyott, a szép még csillogó Thompson géppisztolyra. A hadnagy elintézte az adminisztrációt, és senki sem kérdezte, hogy Huxleynek miért gépisztoly van a nyakába az M1 Garand helyett. A katonai pályafutása szépen alakult, 1934 ben a Fox századot kitüntették teljesítményükért, így máris egy szép kitüntetéssel büszkélkedhetett Sam. 1937-ben egy félresikerült gyakorlaton éleslőszerrel lábon lőtték, így félő volt, hogy a menetgyakorlatokon nem fog tudni továbbra is jól teljesíteni. De nem így lett. A seb szépen begyógyult, és nyomát se érezte. A meglövés után pár napig a szép új SCR rádiókat kezelte amiket egy parancsnoki Dodge terepjáróba telepítettek, így ismét új tapasztalatokat szerzett. 1938-telén részt vett egy orvlövész oktatáson megfigyelőként, és egész jól beletanult a távcsöves irányzékkal ellátott Springfieldek használatába. 1938-tól mostanáig a San Diego melletti Munningfield lőpályán oktatja a reisingek garandok és thompsonok oktatását, ellesve a nagy kaliberű Browning géppuskák használatát is. A BAR rövidítésre hallgató (Browning Assault Rifle) kézifegyver mindig is csodálattal töltötte el, de csak álmodozhatott róla, hiszen rádiósként, hogyan is szerezhetne géppuskát magának. Terveit nem adta fel, hogy egyszer őrnagyi rang felé emelkedve olyan emberré válik, akire apja felnéz.
Nemzetiség: Amerikai
Kor: 38 éves
Nem: Férfi
Beszélt nyelvek: Angol, Francia
Rang: Tizedes
Rend: Tengerészgyalogos
Felszerelés: Tengerészgyalogos felszerelés Thompson géppisztollyal
Előtörténet:
Samuel Huxley 1901-ben született, egy falvacskában, bent az Amerikai egyesült államok szívében. Apja a hadseregnél szolgált őrnagyi rangban, és részt vett az első világháborúban, ahonnan hazajött, komolyabb sérülések nélkül. Anyja titkárnőként dolgozott, egyre befolyásosabb személyeknél. Három testvérével sosem jött ki jól a kis Sam, mivel folyton verekedett velük. 1910-ben a kilenc éves Huxley gyerek önállósította magát, és eltűnt a környékbeli erdőben. Mivel estig nem ért haza, a testvérei és szülei keresni kezdték, pár falusit is bevonva. Végül egy fa odvában találták meg a fiút, aki egyáltalán nem volt megrémülve, és mikor jól letolták a szülei, nem is értette, hogy mi rosszat tett. Az iskolai teljesítménye elfogadható volt. Apja ígéretet tett neki, hogyha matematikából és földrajzból kiváló lesz vesz neki egy lovat, mivel az volt fia nagy álma. A kitűzött célt sikerült a fiúnak elérnie és 10 évesen megtanult lovagolni. Szép fekete paripájával testvérei társaságában járta az erdőt. A ló nagyon a szívéhez nőtt. 1918-ban az immár felcseperedett Sam teljesítménye erősen romlik a gimnáziumban, ahova jár. Többször is behívták a szüleit verekedés miatt, hogy neveljék meg a fiukat, mert minden ok és cél nélkül verekedéseket szít. A szülők megtiltották neki a hőn szeretett paripán való lovaglást, amíg nem változik meg. A változás hihhetetlenül gyors volt. 18 éves korában befejezve a gimnáziumot még mindig élt a gyönyörű mén, de egyre kevésbé volt lovaglásra fogható. Samuel Huxley szép termetű ígéretes férfiúvá nőtt, de mégsem foglalkozott a nőkkel. Ha valaki megkérdezte tőle, hogy miért nem, a válasz tömör volt: Fontosabb dolgaim is vannak. 1920 végén jelentkezik a seregbe. Az ok: szomorúság. A matuzsálemi kort megélt lova meghalt. Az állat aki teljesen az élete része lett. A seregben San Diegoi kiképzőbázisra kerül, ahol tengerészgyalogost kísérelnek faragni belőle. Pár hónap után tengerészgyalogosként, azon belül is rádiósként marad a táborban, ahol felkészítik bármilyen eshetőségre. A rádiósok között hihhetetlen gyorsan kezeli az ősöreg TBX rádiókat, amelyeket már évekkel azelőtt is kidobtak a szárazföldi seregtől. Engedelmességet tanulván egyre jobban kedvelik a táborban. A menetgyakorlatok előtt mindenki tiltakozott, őt kivéve. Szívesen fitogtatta erejét, hihhetetlen kitartását. Hamarosan ő diktálta a tempót, és folyamatosan addig trükközött, hogy mindig a menetoszlop elejére került. A helyi rekordok sorra dőltek meg. Remek kis szakaszba került, ahol becsülték egymást. Mindannyian jók voltak, de ha lehet ilyet mondani Sam volt közöttük a legjobb. A lova halála után új vágyálom fogalmazódott meg benne. Musztáng akar lenni, vagyis közlegényi sorból fel szeretné küzdeni magát őrnagyi vagy magasabb rangra. 1924-ben hazalátogat egy 3 napos eltávozással. Döbbenten kellett tapasztalnia, hogy otthon mennyi minden megváltozott. A ház falai omladoztak, anyja és apja megöregedtek, húga felnőtt, bátyjai pedig elköltöztek. Egyetlen ott töltött napja azonban rendkívül jólesett neki. Visszatérve a táborba azonnal folytatta a gyakorlatozást ahol abbahagyta. A partraszállási gyakorlatok melyek 90%-ban kudarcba fulladtak egyre jobban mentek a szakaszoknak. Kezdtek valódi tengerészgyalogosokká válni. Az amerikai hadsereg elitjei látogattak a San Diegoi kiképzőtáborba. Kék egyenruhás délceg tengerészek. Alig volt már különbség köztük és a 3. tengerészgyalogos hadtest között. Samuel a 2. Tengerészgyalogos hadtest 6. ezredében szolgált, azon belül is a Fox században. A legjobb század volt az egész hadosztályban. Minden téren ők voltak a rekorderek, Sam méltón volt büszke magára, és mindazokra akikkel együtt szolgál. 1927-ben kemény kiképzés után végre a szárazföldiek ellen szimulált támadást intéztek. A két napig tartó "harcban", mindkét félnél nagy volta "veszteség", de végül a tengerészgyalogosok győztek, a kemény harc eredménye azonban több tucat f*gyási sérülés, több száz náthás katona, tönkrement bakancs, szétázott láb és elf*gyott végtag volt. A vezetőség így is meg volt elégedve a látottakkal. 1929-ben a Fox századot takarékossági okokból Reising félautomata géppisztolyokkal szerelték fel. Huxley megdöbbent, hogy a seregben ilyen szeméttel is kell tudni harconi. A lehetetlenné tett célzás mellett, a fegyver hajlamos volt még furcsább tüneteket is produkálni, például a cső belseje a párától berozsdásodott, és a golyó szétrepesztette a csövet, és sok egyéb nem veszélytelen hiba merült fel. Két hónap után végre Garand puskákat kaptak, amit a tengerészeknek saját pénzükből kellett megvenniük. Samuel a saját garandját elcserélte egy tisztel, aki mindig is garandra vágyott, a szép még csillogó Thompson géppisztolyra. A hadnagy elintézte az adminisztrációt, és senki sem kérdezte, hogy Huxleynek miért gépisztoly van a nyakába az M1 Garand helyett. A katonai pályafutása szépen alakult, 1934 ben a Fox századot kitüntették teljesítményükért, így máris egy szép kitüntetéssel büszkélkedhetett Sam. 1937-ben egy félresikerült gyakorlaton éleslőszerrel lábon lőtték, így félő volt, hogy a menetgyakorlatokon nem fog tudni továbbra is jól teljesíteni. De nem így lett. A seb szépen begyógyult, és nyomát se érezte. A meglövés után pár napig a szép új SCR rádiókat kezelte amiket egy parancsnoki Dodge terepjáróba telepítettek, így ismét új tapasztalatokat szerzett. 1938-telén részt vett egy orvlövész oktatáson megfigyelőként, és egész jól beletanult a távcsöves irányzékkal ellátott Springfieldek használatába. 1938-tól mostanáig a San Diego melletti Munningfield lőpályán oktatja a reisingek garandok és thompsonok oktatását, ellesve a nagy kaliberű Browning géppuskák használatát is. A BAR rövidítésre hallgató (Browning Assault Rifle) kézifegyver mindig is csodálattal töltötte el, de csak álmodozhatott róla, hiszen rádiósként, hogyan is szerezhetne géppuskát magának. Terveit nem adta fel, hogy egyszer őrnagyi rang felé emelkedve olyan emberré válik, akire apja felnéz.
