Szovjet tüzérség

[Winston Churchill]

M 1902/30

Elõdjének az M 1902 típusú Putyilov löveg számít. A huszas évek közepén határozták el annak módosítását, az áttervezés tulajdonképpen a hatótávolság növelését célozta. Ennek koncepciója elhibázott volt, ugyanis ezt az ûrméret növelése nélkül képzelték el megvalósítani. Ennek érdekében módosítottak a lõszeren, a következõ lépésben pedig növelték a csõhosszt, az eredeti L/30-ról elõbb L/40-re, sõt, az L/50-essel is próbálkoztak. Ennek eredményeképpen elérték a 14 ezer méteres maximális lõtávolságot, de a fegyver pontossága csökkent. 1937-ig nagy számban gyártották. A második világháborúnak fõként az elsõ felében volt fontosabb szerepe.

TECHNIKAI ADATOK
Ûrméret: 76,2 mm

Ûrmérethossz: L/30 ; L/40

Csõhossz: 3048 mm

Személyzet: 5 fõ

Tömeg: 1350 kg

Lõtáv: 13.000 m

Lövedék-kezdõsebesség: 680 m/s

M 1931

A 203 mm-es ûrméretû 1931 M tarack tervezését F. Lengyev fõkonstruktõr vezette, majd halála után Magyeszijev vezetésével Gavrilov és Tobrin ismert tervezõk bevonásával készült el a löveg. A 203 mm ûrméretû tarack beton- és vasbeton-, valamint páncélozott erõdítések lerombolására, valamint az ellenség nagy kaliberû tüzérségi eszközeinek lefogására szolgált. A csapatok gyorsabb ellátása végett a tarackot két különbözõ gyárban állították elõ, így a dokumentációkat mindkét gyártó a saját gyártóberendezéseinek megfelelõen módosította. 1937-ben a rajzokat egységesítették, de az eredeti konstrukciót meghagyták. Az egyetlen lényeges módosítás az volt, hogy a löveget lánctalpra helyezték. Ennek segítségével minden különösebb tüzelõállás-elõkészítés nélkül a tarackot tûzkésszé lehetett tenni. Ezen a lövegtalpon késõbb 152 mm-es ágyút, majd 280 mm-es mozsarat helyeztek el. A löveget traktorral vontatták, külön a csövet, külön a talpat. A felsorolt típusok közül a 203 mm-es tarackból gyártották a legtöbbet. A tarackot bármely 5-18 km közötti célra lehetett alkalmazni.

TECHNIKAI ADATOK
Ûrméret: 203 mm

Ûrmérethossz: L / 25

Csõhossz: 5,087 m

Személyzet: 15 fõ

Tömeg: 17 700 kg

Lõtáv: 18 000 m

Lövedék-kezdõsebesség: 573 m/s (elméleti tûzgyorsaság 0,5 lövés/perc)

ZIS-2

A szovjet hadseregben rendszeresített 45 mm-es páncéltörõ ágyúk egészen 1943-ig viszonylag kielégítõ teljesítményt nyújtottak. Ezt követõen az egyre nehezebb, vastagabb páncélzattal ellátott német harckocsik jelentek meg, emiatt a szovjet szárazföldi csapatoknál ebben az évben rendszerbe állították az 500 méteren 145 mm páncélátütõ képességû, 57 mm-es M 43 ZISZ-2 páncéltörõ ágyút.

TECHNIKAI ADATOK
Ûrméret: 57 mm

Ûrmérethossz: L / 72.9

Csõhossz: 6,795 m

Személyzet: 4 fõ

Tömeg: 1800 kg

Lõtáv: 8400 m

Lövedék-kezdõsebesség: 700 m/s (elméleti tûzgyorsaság 13 lövés/perc)

ZIS-3

A ZIS-3-as páncéltörõ ágyú a második világháború leghíresebb szovjet lövege volt. Tervezését 1941 tavaszán kezdték el. Bár nyár elejére elkészültek az elsõ prototípusok, a döntéshozók közül többen nem ismerték fel a benne rejlõ lehetõségeket, ezért rendszerbe állítására és sorozatgyártására csak 1942 elején került sor. Nagyon olcsó volt, ez volt az elsõ igazi tömeggyártásra került löveg. Lõszere megegyezett a T-34/76-os harckocsi lõszerével. A fegyver lövegtalpát kisebb teljesítményû ágyúhoz tervezték, ezért igen nagy csõszájféket kellett az ágyúcsõre felszerelni.

TECHNIKAI ADATOK
Ûrméret: 76,2 mm

Ûrmérethossz: L/42,6

Csõhossz: 3246 mm

Személyzet: 6 fõ

Tömeg: 1116 kg

Lõtáv: 13.300 m

Lövedék-kezdõsebesség: 680 m/s