II. Victor Emanuel kastélya

[Benito Mussolini]

Róma belvárosában II. Victor Emánuel kastélya tárva nyitva áll a Duce előtt, aki bátran él is a lehetőséggel, és gyakorlatilag élete hátralévő részére oda rendezkedett be. A hatalmas épület több tárgyalótermével és megszámlálhatatlan szobájával emberemlékezet óta áll a város szívében. Az épület védelme elhanyagolható, hiszen ki támadna rá a Vezérre. A XIX. század végén uralkodó király épülete tökéletes helyet adott a Goebbelsel tartott találkozóra, így a Duce meginvitálta egy beszélgetésre, melyet esetleg tárgyalásnak is lehet tekinteni. A Mercedesnek rövidesen érkeznie kellett Goebbelsel, és a kanyarban feltűntek az őt biztosító motorosok, habár támadástól aligha kellett tartani, de sosem lehetett tudni. Benito komótosan lépdelt a hatalmas öntöttvas kapu melletti bejárat körül, és várta, hogy a gyönyörű német csodajárgányból kiszálljon a tárgyalópartnere, és annak felesége. Magában ismét végigmondta a beszédét, majd megnyugodva, hogy még mindig tudja vett egy nagy levegőt, és véglegesen felkészült, hogy az autó begördüljön az udvarra.

[Joseph Goebbels]

*A Führer kérte utazzanak meglátogatni az olaszokat és mréjék fel a terepet, hogy milyen itt a diktatúra, mik a törvények és hogyan épült fel az egész. Bár a Führer maga se fukarkodott ilyen ötletekben, mi sem bizonyítja ezt az, hogy a német birodalom bizony virágzik és ez nem kis mértékben magának a Vezérnek köszönhető!
A Mercedes végig gurult az utcákon, előtte két motoros, mögötte két motoros a biztonság kedvéért. Mellette felesége, Magda ült, aki két szülés között volt, mint mindig. Mint Németország Első Családja, kötelességük volt a többiek előtt járni és boldoggá tenni a Führert, hogy ők hűen követik az eszméjét és bizony "nem álltak le a gyártással".
Magda egyszerű fekete ruhában volt, de így is szépnek látszott. A doktor pedig szokásos hétköznapi viseletét hordta.
A Mercedes megállt az impozáns kastély előtt, a katonák kinyitották az ajtót és ő kiszállt.
Meglepő módon alacsony ember benyomását keltheti az olasz diktátorban és a lába se valami szép. Donga lábával oda sétált ráérősen az olaszhoz és karját hű nácihoz méltőn előre lendítette és el harsogott egy "Heil Hitler!"-t, felesége mellette állt és ő is így tett, majd kezét nyújtotta a Duce-nak.*
- Üdvözletem Herr Mussolini. Megérkeztünk, igazán lenyűgöző ez az Olaszország -*nyájaskodott rögtön és várakozóan tekintett a vele szemben álló ábrázatára és látszott, fürkészi, méricskéli Mussolinit. Magda egy halvány mosolyjal üdvözölte az olaszt.*

[Benito Mussolini]

~ Hát igen, a németek is tudják a módját, de most bebizonyítom, milyen az olasz haza vendégszeretete.
- Üdvözlöm Herr Goebbels és a kedves feleségét is - udvariaskodott és kezet rázott a férfivel, a nőnek pedig kézcsókot adott.
- Kövessenek kérem, meg szeretném invitálni önöket egy teára. Meséljenek hogyan telt az út? Nagyon fáradalmas volt?

Lassan, udvariasan terelgette a német párt az ízlésesen, talán kicsit giccsesen berendezett termeken át a teázáshoz előkészített szobácskába, ahol egy asztalka volt megterítve mindennel, amit egy ember egy tea vagy egy kávé mellé el tud képzelni.

- Foglaljanak kérem. Frau Goebbels, megkínálhatom a kastély különlegesen finom fekete teájával, vagy netán a keletről hozatott zöldteával? És Ön mienherr, mit iszik? Van természetesen bajor sörünk is, jófajta bordói bor, bármi amit óhajt.

[Joseph Goebbels]

*Magda sehogyse reagált a kézcsókr,a ez nála amolyan mindennapos megszokott dolog, mikoris a felső rétegben megfordul, a férfiak ugye érthető módon mindig így ksözöntik és lehet, hogy unja is már... ha így is van, a legapróbb jelét se mutatja.
A doktor azonban elmosolyodott egy picit és bólintott egyet magának, hogy ezek az olaszok se tahók azért .
A Duce beinvitálta őket és káprázatos termeken átvezette őt és feleségét, amik teljesen lenyűgözték Goebbelst, s Magda is érdeklődve szmelélte a szépen berendezett helységeket.
Végül egy szobácskába értek, amin már ott gőzölögtek a különböző elsőosztályú teák, s körülötte minden jó. Süti, cigi, miegymás, ami egy előkelő teázgatáshoz kell. Ja cigi... akkor már szivar is.
Eddig még nem válaszolt Goebbels, most először leült, kényelmesen elhelyezkedett feleségével és ezután felelt csak.*
- Nos, kedves Mussolini, had mondjam el önnek, hogy a legnagyobb kényelemben és biztonságban utazhattunk szép tájakon át. Mikor megérkeztünk Olaszországba, egyszerűen mesés, gyönyörű város tárult a szemünk elé, mely fölé a maga nagyszerű nagysága magasodik. Elmentünk az olasz nevezetességek mellett, no nem mindegyiket tudtuk megnézni természetesen, de sok esett útunkba és mondhatom, hogy történelmilg, kultúrallilag tökéletesen megfelel a város és ez egyszerűen pompás. Most pedig itt vagyunk -*fejezte be egy halvány mosolyjal a doktor.
Magda az ajánlásra fejet hajtott udvariasan és barátságosan scengő hangján így adta le a rendelését.*
- Csak tessék. Nyugodtan adhat a fekete teából.
- Én pedig természetesen a bajor sörből kérnék! -*mondta hazafias hévvel Herr Goebbels és elvett egy szivart, hogy meggyújtsa elégedetten.*

[Benito Mussolini]

- Kedves doktor úr, magáról teljsen megfeledkeztem - vele is kezet rázott, így utólag - Milyen italt óhajt? Kis bordeaux - i vörös? Van egy üveg 10szeres szűrésű orosz vodkánk is, ha a doktor úr azt kedveli. Meg persze rengeteg jófajta francia gyümölcspárlat. Válasszon bátran - mondta és az asztalra helyezett itallapok egyikét nyújtotta át neki.
Közben intett az egyik ajtónállónak, aki elszaladt és rövidesen egy kancsó szerűséggel tért vissza, melyben gyönyörű aranyszín sör pompázott. A tea is megérkezett. Mindkét italt a Duce töltötte ki a poharakba, önmagának pedig egy erős feketét hozatott az inassal. No itt persze nem egy Muhamed Alira kell gondolni... Amíg az orvos a lapot tanulmányozta belefogott beszédébe.
- Jómagam is szívesen tennék látogatást az önök csodás hazájába, azonban az ország kormányzása nagy teherként nehezedik vállamra, és most különösen, hogy pár önjelölt hős magára vette a lengyelek védelmét. Ilyen ellentmondást nem tűrhetek meg az ország határain belül. Természetesen a felettem állókhoz fordulok, hogy együttes erővel takarítsuk meg ezt a csodás hazát az eme elfajzott népektől. Mint láthatja az olasz nép teljes mértékben támogatja a Führer nézeteit, és országunkban érvényesítjük azt a fegyelmet, amelyet ezek a nemes célok megkívánnak. Amiben tudjuk, segítjük a Vaterland-ot.

[Joseph Goebbels]

*A kézfogást viszonozza és hagyja, hogy a Duce kínálgassa.*
- Köszönöm, majd még eldöntöm -*int nagyvonalúan egy mosoly kíséretében és szivarozgat jókedvűen.
Mikor megkapja Magda a teáját, kíváncsian beleiszik és pozitív hatással van rá az ital. Csendben hallgatja a két nagyszerű férfi csevegését.*
- Amikor óhajtja Herr Mussolini. A Führer örömmel látná -*utána figyeli "kollégája" szavait és felsóhajt.*- Nos, igen, aggasztó az ilyen söpredékek pattogása. Elkell tiporni őket, mint a férgeket. Örülök, hogy szimpatizál a Führer eszméivel, továbbítani fogom neki és bizonyosan csak scupa poizitív visszajelzést fog majd kapni kedves Duce. Ha bármiben a segítségére lehetünk és a Führer is engedélyezi, szívesen küldünk csapatokat Olaszországba, főleg ezt a kis önjelölt hősöcskéket felszomálni például roppant jó móka lenne a Wehrmacht számára. Biztos egy kis délutáni túra színvonala lenne számukra, a fiúk nagyon jól képzettek -*áradozott a doktor.*
- Nos, miről szeretne beszélni még?

[Benito Mussolini]

- Nos a Wehrmacht valóban a katonaság mintaképe, azonban olaszország egyedül is képes megbirkózni a zsidók védelmezőivel, beépített embereink folyamatosan küldik az információt a lázadó elemek minden egyes mozdulatáról. Mindenről azelőtt tudunk, hogy valami bajt tehetnének. És ha már így kérdezte, lenne egy kérdésem Önökhöz. Lehetnénk katonai szempontból a segítségükre a Blitzkriegben? Lengyelország elfoglalása ugyan egyszerű, sőt, nem feladat az önök jólképzett katonáik számára, azonban veszteségek mindig lehetnek, és így esetleg egy zuhanóbombázó raj támogathatná a támadást... Tisztában vagyok vele, hogy ezt magának a Führernek kell nyugtáznia, de úgy gondoltam megemlíthetné Hitler előtt eme baráti gesztusunkat.

//El kéne utasítanod valahogyan, csak azért dobtam fel, hogy legyen valami amíg eldől az afrika kérdés ;D//

[Joseph Goebbels]

- Helyes-helyes, még csírájában elkell folytani az ilyen lázadásokat, a zsidókat pedig megsemmisíteni -*mondja egyszerűen, mintha az időjárásról társalognának. A zsidó résznél Magda bűbájos mosolyjal helyesel férje szavaira, s issza a finom teát, de meg is jegyzi.*
- Kedves Duce, ez igazán pompás tea -*s rámosolyog.
Goebbels közben az olasz diktátor szavait figyeli, állát simogatja, látszik, hogy gondolkozik.*
- Nos, sajnos azt kell, hogy mondjam, el kell utasítanunk a segítségét, de szólni fogok Adolf Hitlernek és megmondom, hogy mennyire segítőkész volt Ön. Sajnos már lefixáltunk mindent és másodperc pontosságúra kidolgoztuk a tervet, amivel majd elsöpörjük a lengyeleket és, ha ön most küld egy raj zuhanóbombázót, akkor átkéne dolgoznunk az egészet. Kérem nézze el nekünk ezt.... de a jövőben még biztos igényt tartanánk a segítségére, ahogy Önök is számíthatnak a miénkére.
- Mellesleg a japánok is remélem teszik a dolgukat. Jólenne a Szovjetúnió ellen majd támadniuk -*töpreng a doktor. Szivarját leteszi és, ha már ott a bajor sör, jólesően belekortyol.*

[Benito Mussolini]

A Duce kissé megdöbben társalgópartnere szavain. A szovjetuniót megtámadni? Igaz, elmaradott söpredékből áll az egész ország, de akkor is... Hatalmas terület, sokmillió emberrel.
- Természetesen megértem, hogy nincs bekalkulálva a segítségünk. Nem hiszem, hogy Japán egyértelmű, közvetlen támadást intézne. Egyenlőre. Természetesen idővel majd lehetséges lesz, de egyenlőre Japán sem megfelelő felszereltséggel, sem megfelelő kiképzéssel nem rendelkezik egy ilyen hadjárathoz. Jómagam a közeljövő nagy sikerét afrika területein látom. Egy gyors hadjárattal egész afrika a mienk lehetne. Ez ügyben már tervezgetünk, habár az akció konkrét tervei még nem állnak készen, de van pár elképzelésünk. A Führer elégedett lesz ha minden úgy alakul, ahogyan a papírokon levetve van és lesz. Terveink egy gyors, Blitzkrieg szerű rohamot tartalmaznak, de ezt most inkább nem részletezném, majd egyszer egy későbbi találkozón, talán már a megvalósítás lesz a téma. Egyenlőre azonban még az egész homályos, és nem szeretnék butaságokat beszélni.
Megtörölte a homlokát, és folytatta a beszédét.
- A teázás után, nagyon megtisztelnének, ha velem tartanának. A mai nap, egy különleges ünnep. Ma bocsátjuk útjára a frissen átépített csatahajónkat, és nagyon megtisztelő lenne, ha Önök is ott lennének az ünnepélyen. Az Andrea Doria régóta szolgálja a tengerészetet, most azonban modernizáltuk, nagyon örülnék, ha önök is megtekintenék eme remekművet. Nos beleegyeznek?

[Joseph Goebbels]

*A doktor szivarozgatva hallgatja végig a Duce-t és ezalatt néha Magdára pillant. Az asszony a teáját iszogatja, mely mindjárt elfogy, de nagyon is figyel. Tekintetük összetalálkozik, s a nő egy halvány, penge vékony mosolyjt küld a férjének... van ennek jelentősége kettejük között?
Goebbels hallgat tovább, tehát talán nincs, esetleg ez megjegyzés Magda részéről az olasz vezér felé, hogy mennyire okos és milyen előre látó. Mikor a Duce befejezi a beszédét, Goebbels feláll.*
- Nos, Japán az Japán, tény. Néha én se értem, hogy a Führer miért pont velük paktált le, eléggé középkori a technikájuk, de a légi erejük! Azt nem szabad alá becsülni, azzal még károkat, jelentős károkat okozhatnak majd (Pearl Harbor ). Afrika? Kedves Duce, maga egyszerűen fenomenális! Igaz, mi is gondoltunk már rá, de csak úgy, mint Ön, még a megvalósítása ennek hátra van. Ha szabad megjegyeznem, a mi részünkről majd egy zseniális tank parancsnokot, bizonyos Herr Rommelt küldenénk akcióba. Remek ember, kiváló katona... vele, velünk és az önök erejével együttesen Afrikát napok, hetek, de legkésöbb egy hónap alatt bezsebelhetjük... újabb villámháború! Bár kitudja, lehet, hogy nem megy ez majd gyorsan, tekintettel az ottani légkörre, mely igen csak igénybe veszi az ember álló képességét és fizikumát, de úgy gondolom együttes erővel és ez a hangsúly, Afrika a minék lenne hamar -*eloltja szivarját és leteszi.*
- Igen? A Modernizálás az egyik legjobb barátja a katonának. Szíves örömest megnézném a feleségemmel együtt! -*csillog a doktor tekintete a gyönyörűségtől, hogy bepillantást nyerhet jobban az olasz hadi gépezetbe. Magda is végzett közben, ezt egy halk csörömpölés mutatja, mikor leteszi az üres csészét. Feláll és kék szemét az olasz vezérre szegezve vár.*

[Benito Mussolini]

- Afrika elfoglalása hetek kérdése lesz. Az árjáknak nem okozhat gondot a por és a forróság. Visszatérve a modernizáláshoz és a hajóhoz. Ha mindenki végzett az italozgatással, kérem kövessenek az autókhoz. Egy órányi út vár nagyjából ránk, melyet a költői szépségű hegyi utakon teszünk.
Jelentőségteljes pillantást vetett az őrökre, mire azok előrementek az épületen kívülre, és autóba ültek. A 15 fős őrségből 5 főt vitt magával a Duce a jól megtervezett útra. Mindenre felkészült. Mondhatni a legrosszabra készült és a legjobban bízott. Sohasem lehet tudni mikor bukkan fel pár őrült, akik nem ismerik el a Führer tanulmányait.
- Az autónkat a megszokott motorosok kísérik. A többit majd útközben, és a helyszínen. Csak Önök után - mutatott a hatalmas bejárati ajtóra illedelmesen.

[Joseph Goebbels]

- Igaz-igaz -*bólogat jókedvűen és örül, hogy a Duce így gondolja. Magda már végzett és ő is, így a vezér szavait hallva kisétál, s kint a kastély előtt beül az impozáns autóba feleségével.*
- Kíváncsi vagyok a hajóra -*kommentálja a dolgot Magda, majd egy a Duce számára esetleges váratlan kérdést tesz fel.*- Ön mit szokott csinálni szabad idejében? Vagy olyan nincs? -*a doktor csendben néz Magdára és nem különesebben foglalkoztatja a téma, ezért már várja, hogy az autók elinduljanak. Mikor így történik, akkor ő kifelé nézelődik az ablakon és figyeli Olaszországot. ~Milyen lenyűgöző város... hm, Magdát lekéne tenni valahol és megnézhetnék pár olasz lányt...~.
Ábrándozik magában, de kívülről nem látni a gondolatnak halvány jelét sem. Érdeklődő arccal tekint a városra.
Mikor már egy ideje halad a kocsi és semmi nem történik esetleg, akkor ő hozakodik elő egy újabb kérdéssel.*
- Nincs kilátásban újabb szövetséges jelölt? A Führer majd lehet, hogy indítana egy több frontos háborút és elkél a barát ilyenkor.

[Benito Mussolini]

- Ezen kérdésre sajnos egyenlőre nem válaszolhatok, de biztosíthatom, hogy olaszország a Führer nézeteit támogatva csupán az árjákkal paktál le.

Ekkorra az autók megérkeztek a kikötőbe, ahol kisebb tömeg gyűlt össze a Duce fogadására. Azonban amint kiszáll autójából pár ellenpárti megpróbálja megdobálni szeméttel. Az akció balul sül el, mivel a "lövedékékek" nem találnak és másodperceken belül földrenyomva találják magukat a rendbontók.
A Duce intett az őrnek, hogy hozza oda az egyikőjüket. Az odahúzta a megbilincselt bűnözőt, mire a Duce felemelte annak leszorított fejét. Egy 30 év körüli férfi nézett vissza rá, és megpróbálta leköpni a Vezért, aki azonban elhajolt a turhás csula elől.
- Undorító. Tüntessék el, de úgy, hogy ne is kerüljön elő többet.

- Elnézést Herr Goebbels a kis közjátékért, de ezt a fickót ismerem. Személyesen próbálta szabotálni az egyik pártomat támogató személy utazását, akkor azonban nem a megfelelő határozottsággal léptünk fel... Most azonban nem fogunk kegyelmet ismerni. Lássuk hát a hajót...

[Joseph Goebbels]

- Értem, ne mbaj -*mikor az autók begördültek a helyszínre, komótosan kiszáll, az akció azonban meglepte és elvigyorodott... végül pedig így kommentálta.*- Hehe -*és, mikor a foglyot oda hozzák, szívesen rántaná elő lugerét, de a Duce erélyes és nem tűr ellentmondás a fogoly kivégzését illetően, meg is magyarázza.*
- Áhh, rendben, önre bízzom. Mi az ilyen szemeteket a Lugerrel a helyszínen agyon lőjük, vagy bevágjuk a táborba és kész. Dolgozik haláláig nekünk és hasznos így számunkra. Persze lehet, hogy ez esetben felakasztanánk. Kér egy Lugert, mint ajándék? -*nyájaskodik a doktor és megmutatja a magáét. Nem bánja, mert Németországban csak egy szavába kerül egy új beszerzése és máris többen nyakukat törik azért, hogy elsőként adhassák oda neki.
Ha kér, oda adja, ezután elindulnak szépen gyalog a hajókhoz és a doktor érdeklődve veszi szemügyre.*

[Benito Mussolini]

-Hagyjuk a vérengzést - kezdi a Duce - egy kicsit későbbre.

Rövid séta múlva oda is értek a szárazdokkhoz. A hatalmas hajógörgőkre fektetve várta, hogy levontassák a kikötő vizébe.
A Vezér intett az egyik egyenruhás őrnek, és valamit a fülébe súgott. Majd közvetítette az információt Goebbelsnek.
- Parancsba adtam, hogy kötözzék a hazaárulót a hajó merülési vonala alatt a testhez. Ha a görgők nem is nyomnák agyon, amit nem hiszek, akkor az elkövetkező 10 év alatt majd' megfullad.

Előkerült a pezsgő is, amit Mussolini odanyújtott a vendégeinek, hogy ők törjék szét a testen, megünnepelve a hajó "visszatértét".

[Joseph Goebbels]

*Érdeklődve sétál oda és veszi szemügyre az újá alakított hajót.*
- Pompás, remek munkát végeztek az emberei -*dícséri az olasz diktátort és figyelemmel kíséri az eseményeket, így érthető módon nem kerüli el a súgott parancs a figyelmét. Talán nyitná is a száját, hogy történt-e valami, de elvégre ne mtartozik rá minden, s ő itt csak vendég. Azonban a Duce elújságolja neki is, nem hiába, hiszen egy remek elme remek ötletét láthattuk napvilágra kerülni.
Harsányan felkacag és meg is keresi a szerencsétlen áldozatot. Ha megtalálja, akkor gúnyosan méri végig.*
- Meg is érdemli, kitűnő ötlet -*és a pezsgőt látva maga elé tartja a kezét.*- Ohh, ez igazán nagylelkű ajánlat, de már így is annyi jót kaptunk Öntől, meg ez az Ön hajója. Mégsem inkább magának kellene? -*kérdezi meg a biztonság kedvéért és, ha nemleges választ kap, akkor így folytatja.*- Nos, rendben, ha nagyon ragaszkodik hozzá -*és mosolyogva elveszi majd a pezsgős üveget, s Magdával szépen eltörik a hajón.*

[Benito Mussolini]

A hajón amint széttört a pezsgő ujjongás támadt, szintúgy a parton. Egyedül az a szerencsétlen nem ujjongott akit Mussolini a hajó elejére kötöztetett.
- Kár a szép hajót összekenni ennek a mocsoknak a vérével, de meg kell, hogy tanulják a rendet. Majd a víz úgyis lemossa. Herr Goebbels, büszkén állíthatom, hogy ez a hajó még 5 év múlva is ugyan ilyen szép lesz, és úszni fog. Ha pedig úgy látja majd a vezetőség a határidő leteltével újra felújítjuk. Ezúttal nagyobb űrméretű és modernebb ágyúkat kapott, valamint a test páncélzatát vastagítottuk meg 40mm-el mindenhol. Hihhetetlenül erős lett. Nem untatnám Önöket a további technikai részletekkel, de az olasz és a német nép is büszke lehet erre a hajóra. Ha gondolják megnézhetjük a fedélzetről is amint a vízre ér úgyis pár újságíró felmegy, velük tarthatnánk pár fotó erejéig...
Ekkor a hajó lassan csúszni kezdett lefelé, begyűrve maga alá a rendbontót. Másodperceken belül már csak a csuklójánál odakötözött torzója lógott a hajó orrán, a lábait levágta a több száz tonnás hajótest.
- Hát igen... Nem élte túl. - kommentálta az esetet a Duce.

[Joseph Goebbels]

*Örömmel nézett szét a lelkes olasz népet látva és integet, mosolygott, elemében volt. Magda apró fejcsóválást megengedett magának, de ő is intett egyet a tömegnek. A hajó adatait érdeklődve figyelte a doktor és oda ment a korláthoz, lenézett, jobban szemügyre vette a hajó falát, ami valóban rendkívül masszívnak és erősnek látszott.*
- Nem untat, tényleg erősnek tűnik ez a hajó. A német nép természetesen büszke, csakúgy, mint a Führer, akinek elmondom majd ezt. Hogyne, csak tessék -*egyezett bele a közös fotóba, Magda meglátva a bűnöző csonk testét, ami megmaradt, elfordította a fejét.*
- Férfiak -*sóhajt, majd annyiban hagyva a dolgot, tovább állt és nézelődött.*
- Egyszer Ön is eljöhetne hozzánk -*jegyezte meg a diktátornak a doktor.*- Egy kis városnézés, kis beszélgetés a Vezérünkkel. Hm, iszogatás, majd mulatozás. Mit szól ehhez a program tervhez? -*majd egészen közel húzódott a diktátorhoz, s a fülébe súgta, de előtte meggyőződött arról, hogy Magda halló távolságon kívül van.*- Vannak remek német lányaink, kik örömmel teszik szét a lábaikat. Első osztályú szőke hajú, kék szemű árja lánykák. Fenségesek! A Führer úgy is beindított egy programot, mely azt a célt szolgálja, hogy a népesség drasztikusan fejlődjön, mivel hatalmas sereg kell a háborúhoz, ezért minden német lány és anya köteles megtermékenyíteni magát bármelyik árja férfival, fiúval. Besegíthetne -*vigyorog.*
- Hm, szívesen megnéznék pár olasz lányt -*teszi még hozzá és fürkészőleg tekint rá a tömegre a lányokat nézve.*

[Benito Mussolini]

- Köszönöm a meghívást, lehet hogy élni fogok vele egy szép napon, de akkor szaván kell, hogy fogjam. Ami pedig az olasz lányokat illeti ismerek egy főtiszteknek fenntartott bordélyt, ha gondolja elvezethetem oda.
Közben a hajó teljes egészében elkezdett az egyik móló felé siklani, és csakhamar ki is kötött. Elsütötték az egyik 380mm-es hajóágyút. Szép mély dörrenő hangja volt, melytől mindenkinek megremegett a gyomra. Inkább érezni mint hallani lehetett.
- Ha gondolják akár indulhatunk is akár vissza Rómába.

[Joseph Goebbels]

*Magda nem vette észre, mert nézelődött.*
- Rendben, mehetünk -*mondta a bordélyra, majd tovább nézelődött, s közben azon gondolkodott, hogy milyen jók lesznek az olasz lányok.
A hajó ágyújának döreje eszméletlen volt.*
- Hú, nem semmi! -*közölte, majd bólintott, hogy mehetnek és elindult, amikor a Duce is. Magda a férje mellett sétált ismét.*