|
Post by Joseph Goebbels on Jan 23, 2009 16:21:53 GMT 2
- Mozgás, mozgás! - ordította egy tiszt, aki középkorú, jó kiállású férfi, igazi árja fajta volt, egy ezredes. Elloholt előtte két Waffen SS katona behúzott nyakkal és beleborzongtak. A pokolba kívánták az ezredest. A fickó az a fajta volt, aki előtt, ha elmész, megborzongsz, összehúzod magad, próbálsz észre vétlen maradni, de soha nem állhatsz elé tiszta lelkiismerettel, mert ő találni fog rajtad valamit biztos és akkor lecsap. MP 40 fegyverét úgy lobálta, mint a Halál. A Halál egyik bátor harcosa volt ő, s olyannak tűnt a fegyver lóbálása, ha jobban megnézte valaki, mintha a Halál kaszáját fogná kezében és feltett szándéka lenne egy suhintással száz meg száz fejeket levágni. Egy szakasz szaladt el előtte ijedten, köztük két panzerfaustos katona is volt, őket kar98k-val felszerelt támogató lövészek kísérték, két MP-40-s tartott velük a sor végén. A térre igyekeztek, lepakolták a kályhacsövet az egyik romos kőhalomra, meglapultak mögötte és figyeltek, vártak. Mindenki várt, feszülten. Valami készülőben volt, az biztos. Ekkor egy OPEL //Varg usere akadékoskodott , külön ő kérésére javítom// fékezett le az ezredestől pár centire, amaz átdöfte szinte tekintetével a szerencsétlen sofőrt, majd az utasra meredt. Náci tisztelgésre lendítette karját. - Heil Hitler Herr Klaust Häsken General! - Heil Hitler - mondta fáradtan a vezérezredes. Idős, de még mindig edzett, fitt állapotban lévő katona volt, akire a Birodalom bármikor számíthat. - Ezredes, mondanom sem kell, hogy a feladata mekkora jelentőséggel bír. Ha elbukja, akkor Berlinig meg se áll és a Stadhausebrücke 8 alatt a gestapós fiúk szépen kibelezik, mielőtt kivégzésre küldenék. Én a maga helyében nagyon vigyáznék. A terv a következő. Maguk beássák magukat ide és nem mozdulnak! Utolsó emberig, utolsó golyóig tartják magukat! Érti? Véres harc várható, nem tagadom, de tenni kell kötelességünket a hazáért és a Führerért, aki mellesleg őrjöng már megint. De a konvoj úton van. Hamarosan ide ér, addig mindenképpen tartsák ezt az átkozott falut! Várhatóan, ha jól értesültünk, orosz és amerikai elit különítményt fognak ledobni, hogy megállítsanak minket. Akkor van esélye, ha elfogja és likvidálja őket, még mielőtt labdába rúgnak. Ha nem, akkor nem sok jót jósolok magának és embereinek. De nem hátrálnak! Védekezni fognak, érti? - Értettem, Herr Klaust Häsken General! - ordította fanatikusan ismét náci tisztelgést mutatva az ezredes. - Jönni fog az erősítés. Bármelyik pillanatokban itt lehet - folytatta a vezérezredes. - És Klaust Häsken vezérezredes - tolta képét egészen a feletteséhez az ezredes. -, az aranyról mondott valamit a Führer? - kérdezte suttogva, hogy a sofőr ne hallja. Amaz nem is akarta. Addig jó neki, míg nem tud semmiről, így ő ártatlan. A vezérezredes felvonta a szemöldökét. - Nem oszt meg ilyen dolgokat velünk a Führer, talán árulót sejt köztünk, nem tudom. De gondolom Goebbelsnek elmondta - vonta meg a vállát. - Én leléptem, maguknak meg sok szerencsét. Heil Hitler. - Heil Hitler Herr General! - ordította ismét az ezredes. A dzsip elrobogott vissza, de útközben közel csapódott be egy légvédelmi lövedék és telepiszkolta földdel a vezérezredes egyenruháját. Amaz közönyös arccal törölte le és ült tovább a kocsiban. A háború ennek a szakaszában ez mindennapos volt. A falu Oroszország földjén van és a németek megkezdték a visszavonulást, a frontvonal határai bármelyik pillanatban változhatnak, így könnyen meglehet, hogy holnapra a falu orosz kézre kerül és ezért is kell sietniük a németeknek, hogy a faluban lévő aranyat, amit találtak, biztonságban és időben eljuttassák Berlinbe. A konvoj úton van, teherautók sokasága tart a falu felé pár páncélossal, hogy majd az egyik katonai repülőtérre vigyék és Berlinbe repítsék. A falu állt egy főtérből, ahol már pár egység - Wermacht, Waffen SS vegyesen - berendezkedtek. A főtér közepén egy templom ásítozott üresen, két utcája létezett a falunak. Köztük kisebb sikátorok, a faluk házai többnyire, régi, viskók, de kisebb-nagyobb, jó állapotban lévő paraszt házak is voltak. Hátrányuk, hogy könnyen meggyulladtak, szóval harc esetén itt vigyázni kell a német erőknek, ha bemennek oda védekezni. A falutól jobbra és balra, végig a senki földje, egy kis erdős résszel tüzdelve jobb oldalt. Lehet oda dobják le az ejtőernyősöket, nem tudni. Aki jelentkezik a játékra, az íjra így le. Bármennyien lehet csatlakozni, nincs létszám korlátozás. Ez az első kalandom, megpróbálom jól mesélni. Ha nem felelek meg az elvárásoknak, lemondok a mesélésről, de megszeretném próbálni. Németek: - - - - - Oroszok, amerikaiak: - - - - -
|
|
Andrew Harrison
1. szintû / 5 pont
Amerikai katona
Az amerikai 82. l?gideszant katon?ja, mesterl?v?sz
Posts: 80
|
Post by Andrew Harrison on Jan 23, 2009 20:52:31 GMT 2
Andrew Harrison +6 NJK-ja szolgálatra jelentkezik!
|
|
Andrew Harrison
1. szintû / 5 pont
Amerikai katona
Az amerikai 82. l?gideszant katon?ja, mesterl?v?sz
Posts: 80
|
Post by Andrew Harrison on Jan 23, 2009 20:59:09 GMT 2
Biztosan jó mesélő vagy, csak ki kell engedni az ami benned van.
|
|
|
Post by "santa" Klaus Oppenheimer on Jan 24, 2009 14:09:39 GMT 2
Én is jönnék, meg Walter Rall barátom is
|
|
|
Post by Joseph Goebbels on Jan 25, 2009 1:56:19 GMT 2
Szövetségesek
Korán reggel szállt fel egy gép és repült a fellegekben a célpontja felé. Jó pár orosz katona és amerikai szorongott a repülőgépen, a szakértők azt mondták ebből nem lesz semmi, szerintük két ennyire eltérő nemzet aligha találja meg a közös hangot és mindkét elnöknek meg volt a maga ellenvetése a küldetéssel kapcsolatban. Szerették volna a maguk egységeivel intézni és nem így összevonva, de belátták, a legnagyobb bajban össze kell fogni. És most baj van. Az aranynak nem szabad a nácik kezére jutni. - Uraim, mindenki tudja a tervet! Szóval sok szerencsét! - mondta a gépen még utoljára egy orosz hadnagy és viszonylag barátságosan meglengette PPSH fegyverét a jenkik felé. Mikor a célzóna fölé értek, kigyulladt a piros lámpa. Mindenki köteleségtudóan felállt és várt... zöld! Sorban ugrottak ki a bátor katonák. Andrew Harrison és társai, valamint Santa a levegőben voltak már egy ideje és láthatták a falut ereszkedésük közben. Andrew fejében felmerülhetett az a kósza gondolat talán, hogy a látszat csal és nem lesz sétagalopp ez a küldetés. De ezt elhessegette, mert tiszta fejjel kellett gondolkodnia. Társiaval együtt a hatalmas erdő szélére értek, így át kellett sétálniuk az erdőn... de azzal is számolni kell, hogy esetleg a németek kiküldenek egy járőr csapatot az ejtőernyősök likvidálásra, ha meglátták őket... és biztos észreveszik. Andrew-n a sor, hogy mit tesz most.
//aki a szövetségesekhez később csatlakozik, ne keseredjen el, mert ő is gépből fog kiugrani, ugyaenbből, mint Andrew és nem lesz elkésve.//
Németek
Walter Rall fáradtan érkezik a faluba egy teherautón, melyen még pár másik társa található. Walter pont egy előző bevetésből érkezett ide. Ahogy lefékez, pont a templomnál lévő tér közepén áll meg a teherautó, Klaus és Walter kiugranak nem éppen fürgén. Lezs egy kis idejük pihenni, míg megjönnek a szövetségesek... egy-két óra. Rendezhetik soraikat, satöbbi. Naná, hogy a híres ezredes észre veszi az érkezőket és harciasan, fanatikus hévvel oda robog a két némethez és tiszteleg nekik náci módra. - Heil Hitler! Örülök maguknak nagyon! Kemény csata elébe nézünk, ássák be magukat jól és várjanak! Maguk ott tízen! - nyargal tova máris az ezredes az MP 40 fegyverével. - Menjenek ki oda az erdőbe és nézzenek szét... aztán pucoljanak vissza! Próbálják meg elkapni az ejtőernyősöket, de, ha úgy ítélik, hogy reménytelen, ne hősködjenek! Szükség van mindenkire itt!
|
|
|
Post by "santa" Klaus Oppenheimer on Jan 25, 2009 9:41:03 GMT 2
Walter: Elindultak az erdő felé, megtekinteni mit művel az ellenség, remélte, hogy hamar szétszedi őket a társaival és a géppuskával.
Klaus: Kiugrottak a többiekkel a gépből, bár Klaus nem bízott a szovjetekben.
//"santa" Klaus Oppenheimer az brit, és bocsi, hogy eggyel írok mindkettőhöz, és ilyen keveset, de disznóvágás van//
|
|
Andrew Harrison
1. szintû / 5 pont
Amerikai katona
Az amerikai 82. l?gideszant katon?ja, mesterl?v?sz
Posts: 80
|
Post by Andrew Harrison on Jan 25, 2009 11:54:09 GMT 2
Andrewék már látták a németeket ammint közeledtek az erdőhöz. Andrew elővette a tomit és kibiztosította. Hudson hadnagy parancsát várták. A hadnagy kiadta a parancsot - Tűz! - és mindenki tüzet nyitott.
//Bocsi hogy ennyit írtam, ugyanis most keltem fel.//
|
|
|
Post by Joseph Goebbels on Jan 25, 2009 13:15:10 GMT 2
Jaaaaaaaaaaaaa. én végig azt hittem Santa német. segáz, akkor módosítva és te is erdő felett ugrasz ki, bocs.
|
|
|
Post by Joseph Goebbels on Jan 25, 2009 13:21:28 GMT 2
A járőr csendben sétált és meresztette a szemét, a szél rezegtette a fákat, néha egy bagoly felhuhogott, de egyébként minden csendes és békésnek tetszett. Ez megtévesztő tud lenni, de a német fiatalok, akik tizennyolcnál idősebbek aligha lehettek, tudták, hogy mi a helyzet és nem repestek az ezredes parancsáért, mert ez a küldités számukra a halállal volt egyenlő. Két katona elől elemlámpát is vitt, úgy pásztázták az erdőt, néha az égre pillantottak és idegesen felkiáltottak, mikor meglátták az ejtőernyősöket. Még csak az erdő szélén voltak. Tüzet nyitottak és fent három orosz azonnal meghalt, még mielőtt földet érhettek volna. Ekkor válaszolt Andrew Thompsonja rövid, mérges ugatással és társai fegyverei is bekapcsolódtak. Rögtön hat német összerogyott, a maradék négy közül kettő oda vágott egy gránátot és eliszkolt vissza a faluba, hogy újabb védelmi pozíciót vegyenek fel és jelentsenek. Andrew láthatta a holttesteken, hogy még szinte gyerekek... Ilyen a háború.
Santát valamivel az erdő jobb oldali szélénél dobta le az átkozott szél, mert oda sodorta, de lehet ez most szerencsés számára. Hisz máris hallotta a fegyver ropogást és gránát robbanását is hallani vélte. Talán megússza a háborút, vélte gondolni a brit ebben a pillanatban és elindult. Ha akarja, az erdő szélén egy fára felmászhat, felmérheti, hogy hol landolt és merre mehet, de egyenesen gyalogolhat tovább is, ahogy akarja, az ő döntése.
Walter úgy gondolta, hogy ő picit arrébb keresgél fincsi, zaftos áldozatra, amin kiélheti bosszú vágyát és nem ment a járőrrel, így az erdő közepétől eltávolodva picit a jobb szélen kutyagolt egymagában. Ő is hallotta a hangokat és elmosolyodott, hogy már megkezdődött. Alig tett pár lépést, orosz csevegést vélt hallani, majd lépések zaját. A hangok alapján úgy vélte, ketten-hárman lehetnek oroszok és felé tartanak...
|
|
Andrew Harrison
1. szintû / 5 pont
Amerikai katona
Az amerikai 82. l?gideszant katon?ja, mesterl?v?sz
Posts: 80
|
Post by Andrew Harrison on Jan 26, 2009 12:40:15 GMT 2
Andrew látta hogy a holtestek fele gyerek. 'Hát ilyen a háború' mondta magában. - Jólvan emberek, menjünk elõre és kezdjük el irtani a náci kutyákat! - mondta Hudson. A csapat elindult a falu felé és csak egyben reménykedhettek, hogy elöbb érnek el a célhoz mitsem a németek szerzik meg azt.
|
|
|
Post by "santa" Klaus Oppenheimer on Jan 26, 2009 16:12:43 GMT 2
Santa megindult óvatosan, hogy oldalba kapja a németeket és az oroszok előtt levadássza őket. Útközben néhány bokorral és gaággal díszitette tereptarka egyenruháját. A németek közelébe ért. Legugolt és célzásra emelte Lee-jét, melynek tusát rovátkák díszitették, a lelőtt ellenségeket szimbolizálva. És lőtt, az első lövés váratlanul érte a németeket. Újra meghúzta a ravaszt, a második találat, sajnos csak kézre ment, de már így se tudja a fegyverét használni. Ekkor zörgést hallott a feje fölött. És egy fehér ernyő villanását látta.
|
|
Walter Rall
2. szintû / 8 pont
N?met katona
N?met g?ppusk?s.
Posts: 40
|
Post by Walter Rall on Jan 26, 2009 16:45:52 GMT 2
Walter megpróbált óvatosan lopózni, már amennyire egy géppuskával a kezében lehet, hogy oldalba kapja a rosszarcú szovjeteket. Ekkor hallotta meg a ruszkik undorító szövegelését. Tejbe fogja aprítani őket és azt fogja meginni. Ilyen gondoltaok keringtek agyában, mikor elkezdet lesből a ruszkikra tüzelni. Mindhárman összeestek. Ám számolt azzal, hogy többen is lehetnek, ezért visszavonult. És megpróbált kresni egy rádióst, hogy szóljon a főnöknek, hogy baj van.
|
|
|
Post by Joseph Goebbels on Jan 26, 2009 17:37:36 GMT 2
Andrew csendben haladt az erdő mélyén, s bő fél órás séta után végre látni vélte a falu szélét. Magányos paraszt házak ásítoztak üresen, viskók állottak némán és civilek sehol. A németek vagy végeztek velük, vagy simán kilakoltatták őket, de az is lehet, hogy a civilek korábban elhagyták a falut a háború miatt. Mindegy. Andrew úgy döntött előre megy megnézni magának csendben, hogy mire számíthat. Az egyik házhoz rohant és annak fedezékében sikerült nagyjából kikémlelnie a jelenlegi szituációt. Visszament és közölte társaival, hogy az utca végén lévő háznál németek tanyáznak, ezt onnan látta, hogy leállítottak egy MG-42 géppityut, ami teljesen lefedi azt az utcát, így az áthaladás lehetetlen. A géppuska mellett még legalább öt német van, valamint nem árt számolni azzal, hogy a házban további katonák lapulhatnak, de a házak ellenben könnyen gyulladnak az anyaguk miatt. Ha ezt az utcát megtisztítják, akkor áttudnak menni a főutcára, amin már könnyen a főtérre juthatnak, noha ott mindenképp ellenállásba ütközhetnek, hisz a németek oda gyűjtötték erejük nagy részét.
Santa jól haladt, csendben tette meg az utat, majd lesben állva kivárta a megfelelő alkalmat és tüzelt a németekre, akik a főtér szélén voltak, sajnos túl közel az erdőhöz, így történhetett meg a baj, hogy figyelmetlenségükben nem vették észre a britet. Noha Santának sikerült párat leszednie, a szintén lepakolt MG-42-ből válaszul vad tüzelés jött és kis híján elkapta Santát is. Ekkor látta meg az ejtőernyőt maga fölött, mikor fedezékbe húzódott. Egy orosz katona nézett rá kétségbe esetten. Túlságosan szorult helyzetben volt. Ha a német MG-42-es észreveszi, egyből likvidálja, de amaz most Santával volt elfoglalva, ahogy a kar98-kával felszerelt lövészek is. Csak úgy süvítettek a golyók Santa feje felett és elképedve vette észre, hogy egy panzerfaustos német egyenesen ráirányítja a kályhacsövet... - Segíts, kérlek Tovaris! - kérte könyörögve az orosz eléggé pocsék angolsággal. Santának gyorsan döntenie kellett... vagy a saját élete, vagy esetleg mindketten meghalnak, de lehet megússzák... az orosz fent rekedt a fán, de késsel lelehet vágni... ám nagyon sietni kell, hisz a kályhacső bármikor kiköpheti a tartalmát és akkor kő kövön nem marad.
Az oroszok azt hitték botor módon, hogy övék az erdő, így nem is vették észre Waltert. Walter pedig gonosz vigyorral csípőből lekaszálta mindhármat. Az oroszok csendben dobtak egy hátast, vonaglottak, majd merev görcsbe rándult a testük és nem mozdult többé. Walter úgy okoskodott, hogy lehet ezek hárman voltak, de a jelentés alapján egy egész csapatnyi orosz és amerikai egységre lehet számítani, ezért nem árt az óvatosság, szólni kell a főnöknek, hogy mi a pálya. A falunál lévő fegyver ropogás, mi Santáé volt, nem hallatszott el Walter felé, sem Andrew csata zajai, mert túlságosan bent volt az erdőben már a német. A járőrrel való kontaktust se tudta felvenni, nem tudta merre lehetnek, de valahol középen, így kénytelen gyorsan szedni a lábát és oda érni a saccolt pozícióhoz... csak, hogy mire oda ért, hullákat látott. Ám szerencséje volt, mert egyiknél volt rádió. Walteren a sor, hogy mit jelent.
//Santa nemtom milyen ejtőernyőre gondoltál, remélem megfelel eme válaszom. Szóljatok, ha valami nem tetszik, próbálok úgy írni, hogy mindenkinek jó legyen.//
|
|
|
Post by Varg Vikernes on Jan 27, 2009 0:30:25 GMT 2
|
|
|
Post by Joseph Goebbels on Jan 27, 2009 1:12:17 GMT 2
Varg is megérkezik a főtérre, már megtörténtek az előkészületek, mindenki csak az ellenséget várja. Így simán kiszúrja az ezredes és magához inti. - Menjen azután a lökött után az erdőbe és rúgja seggbe a nevemben! - céloz Walterra itt, nem tudja a nevét. - Az az idióta, amint legutóbb értesültem a járőrtől, külön ment és teljesen védtelen. Maga lesz a hátvéd, a társ, akármi. Derítsék fel a terepet, nyírjanak ki minél több ivánt és tommyt, majd húzzák vissza a belüket, de szélsebesen, vagy Szentpéterrel kártyázhatnak a felhő szélén! Megértette? Sajnos a járőrrel a legutóbbi rádiózás óta, ami volt vagy tíz perce, nem kaptam hírt, így a maguk feladata, hogy kiderítsék mi a pálya.. de mondom, ne sokat hősködjenek és jöjjenek vissza egy darabban, mindenkire szükség van! - szónokol az ezredes és végre elengedi Vargot. Varg megy és nem tudja hol keresse Waltert, így mondhatni, hogy a véletlennek köszönhető, hogy szó szerint bele botlik a német fiúba és földre esnek. Egymásba gabalyodva fetrengenek, míg végre nem tisztázódik, hogy ők tulajdonképpen barátok és nem ellenségek. Walter elmondja, hogy kicsinált három ruszkit, Varg pedig beszámol az ezredes parancsáról, mire Walter bólint, hogy éppen akarta hívni rádión, hogy a járőrnek annyi. Igaz, négnyek sikerült megúsznia a mészárlást, ők bizonyára már a faluban vettek fel újabb védelmi pozíciót. Míg Walter a rádiót helyezi üzembe és hívja az ezredest, Varg őrködik. Ekkor szinte a semmiből ront ki két orosz katona, láthatóan kézi tusára készülnek, de a háttérből káromkodásokat sodor feléjük a feltámadó szél. Biztos a két zöldfülű orosz felettese szidja őket, mint a bokrot, hogy hidegvérrel és ne kézzel vessék bele magukat a küzdelembe, hanem fegyverekkel, de már késő. Varg dolga, hogy megállítsa a két ruszkit és gondja legyen az érkezőkre is... az érkezőkre azonban jut ideje felkészülni, mert kissé lemaradtak. De legalább öten-hatan lehetnek.. Walter ezalatt utasítást kér az ezredestől és elmondja mi van.
|
|
Andrew Harrison
1. szintû / 5 pont
Amerikai katona
Az amerikai 82. l?gideszant katon?ja, mesterl?v?sz
Posts: 80
|
Post by Andrew Harrison on Jan 27, 2009 11:45:51 GMT 2
Andrew elmondta társainak hogy mi a helyzet. Ekkor a faluban az MG 42-es elkezdett füzet nyitni, egy ejtõernyõt láttak meg amint a falu fõterénél ereszkedik. - Jol van srácok, elõre! - kiáltotta Andrew. A következõ pillanatban egy páncélöklös német állt elöttük néhány MP 40-es némettel. Andrew becélozta a páncélöklös németet.
|
|
|
Post by "santa" Klaus Oppenheimer on Jan 27, 2009 15:58:33 GMT 2
//nagyon pró vagy, ez jobbb mint amire én gondoltam:D:D, én arra gondoltam rám esik de nem vagyunk egyformák// Gondolatok cikáztak keresztül-kasul "Santa" fején, végül döntött. Jobb a békesség, megpróbálja leszedni a ruszkit. Keresni kezdte a kését. Nem találta meg. "A picsába-gondolta-biztos akkor hagytam el, amikor a sminkemet csináltam.//Itt a bokorra gondolt a fején:D// El lehetne lőni azt a kötelet? Nem." Ekkor mentőötlet jutott az eszébe. -Szása, dobd le a késedet leváglak-mondta és remélte, hogy az megérti.
|
|
Walter Rall
2. szintû / 8 pont
N?met katona
N?met g?ppusk?s.
Posts: 40
|
Post by Walter Rall on Jan 27, 2009 16:05:32 GMT 2
Walterre ráesett valaki. Azonnal ütött volna, ám meglátta az egyenruháját. Német. Fellélegzett. Varg elmondta neki, hogy a parancsnok küldte, hogy rúgja seggbe az idiótát, és keresse meg a felderítőt. Az idióta szólt Vargnak: -Most szedték le őket. Szólok a rádión a főnöknek, te pedig figyelj. Vétel, Főnök jelentkezz itt Rall közlegény. Bajban vagyunk. Ellenséges túlerő és mi megfogyatkoztunk, mi a fenét csinálju... Itt szakadt félbe a mondata, mert hallotta, hogy többen rohannak feléjük. Fél füllel a rádión lőni kezdte a ruszkikat a Mauser pisztolyával., hogy ezzel is segítsen Vargnak. A rádiót ledobta és beszállt a közeharcba. Az első pofont erősnek ítélte, ezért kipenderült a három ruszki gyűrűjéből és megpróbált Varg hátáról leszedni a negyediket. A rugása mindkettőt meglepte. Az orosz a földre esett. Ekkor érte a rugás a tarkóját. Földre esett és vér ízét érezte a szájában. Odébb hemperedett.
//remélem jól értelmeztem a szöveget//
|
|
|
Post by Varg Vikernes on Jan 27, 2009 16:57:46 GMT 2
Nos, ismét frontra kerültünk - hagyta el Borgir száját - Én személy szerint örülök. És még jobb lenne, ha az aranyból is le tudnánk szedni a részünk.
Hárman jöttünk ki Oroszföldre, hogy segítsük a németeket, és ugye nem utolsó sorban az aranyért is. Én, meglehetősen hiányos fegyverzetben voltam, ugye a faluban felállított támaszpontról jöttünk, és nem volt nálam egyéb, mint egy repeszgránát, kettő heveder az MG 42-esembe, és még a Walther-em, egy teli tárral. A barátaim sem voltak jobban ellátva, talán csak annyi előnyöm volt velük szemben, hogy volt nálam egy doboz cigaretta. Az igazság az, hogy ruha alapján sem néztem ki éppen katonának, volt rajtam egy nadrág, egy bakancs, és egy ing. Meg egy sisak a gránátok ellen. És itt vagyunk. - Jöjjenek csak ide! - szólt valahonnan elölről valami ezredes forma. Azt kaptam tőle parancsnak, hogy az erdő felé van valami emberünk, menjek oda, és vigyázzak rá. Hát, ez sem normális. Az embereimet például észre, sem vette. Na de sebaj, indulás. Szépen meneteltünk előre az erdő felé, mikor rágyújtottam. A nap még fent járt, szerencsére nem vagyunk annyira mélyen bent a ruszkiknál, hogy fázzunk, de estére még hűvös is lehet. Éppen mikor már elkezdtem gondolkozni, merre lehet ez a Walter, bele is botlottam. Krüger, meg Borgir egyből fegyvert fogtak rá, ugye nem lehet tudni, itt kibe botlik az ember. De amikor meghallottuk a német szót, el is nevettük magunkat. - Parancsot kaptam, hogy felügyeljek rád:) Meg hívni kéne az ezredest, hogy mi a helyzet. - Éppen, mikor elmondtam ezt, zajokat hallottam jobbról. Krüger, te maradj Walterrel, és értesítsétek az ezredest. Dimmu meg segít nekem. - közben pár lépést mentem előre, és egy kidőlt fa mögé lehasaltam, miközben a fegyverem kitettem a fa tetejére, és céloztam a mozgás felé. Borgir hasonlóan cselekedett, és vártunk.
|
|
Andrew Harrison
1. szintû / 5 pont
Amerikai katona
Az amerikai 82. l?gideszant katon?ja, mesterl?v?sz
Posts: 80
|
Post by Andrew Harrison on Jan 28, 2009 11:06:43 GMT 2
Nálatok is mindig kijön az a vacak bitefight-es logo?
|
|